Az ezredforduló óta 40%-kal csökkent a sertésállomány, a kocáké még súlyosabb arányban. Mára kevesebb, mint 3 millió sertést nevelnek az ólakban, százával szűntek meg az állattartó és feldolgozói vállalkozások, miközben az ágazatra az import, feketegazdaság és a feketekereskedelem nyomta rá a bélyegét – fogalmazott a VHT elnöke. E tarthatatlan helyzetet kívánja feloldani a kormány 2012-ben meghirdetett Sertés stratégia című programja, amelynek célja többek között a sertés állomány növelése, az élő sertés és a hús importjának a csökkentése, valamint a tenyésztők és a feldolgozók jövedelmezőségének a javítása.
Németh Antal jelezte, számos terület esetében pozitív trendekről számolhat be, például a tenyésztők milliárdokat költöttek állatjóléti fejlesztésre, csakhogy az ólak 40%-a így sem megfelelő. Az ágazat meglehetősen nyitott, a hús behozatal évente 220 ezer tonna, a kivitelünk 230 ezer tonna. Hangoztatta, a hazai állattartók érdekeltek egy fenntartható környezetvédelem megteremtésében, közte a trágya ésszerű hasznosításában. Ez utóbbinak nem kedvez többek mellett a földbirtokszerkezet, hiszen a legtöbb állattartónak nincs megfelelő nagyságú földterülete, ráadásul az uniós döntéshozók nem a „mi fejünkkel” gondolkoznak a különböző állatjóléti és környezetvédelmi szabályok alkotásakor.
Ellentmondásos az állattartók és a húsfeldolgozók közötti harmónia is. A kis és közepes gazdaságok sok esetben nem képesek kielégíteni a nagy kapacitású feldolgozók mennyiségi és minőségi igényeit, miközben a hazai feldolgozók, vágóhidak nemzetközi összevetésben kicsinek tekinthetők. Nem párosul egymással a nagy nagyságrend és a minőség sem. Németh Antal az élő- és félsertésre szóló 5%-os mértékű forgalmi adó közelmúlti bevezetését kezdő lépésnek értékeli. Kiterjesztésén a VHT továbbra is aktívan dolgozik, részt vesznek és egyben kezdeményezték az ágazatot érintő hatásvizsgálatokat, a gazdasági szereplők tapasztalatainak összegzését. Közreműködnek többek között a PRRS vírus-mentesítésre szóló jogszabály hatásainak felmérésben, javaslatot készítenek annak kiterjesztésére.
A sertés stratégia része a sertéshús népszerűsítése, a húsok a piaci arányának növelése. Várhatóan fél éven belül megteremtik a minősített sertéshús program bevezetéséhez szükséges feltételeket, amely tartalmazza egy szervezet életre keltése mellett többek között a takarmányozási és a tartási követelmények részletes kidolgozását, a hús minősítés rendszerét, a vágóhidak és a kiskereskedelem tételes ellenőrzési pontjait. A védjegyhasználati jogot várhatóan 3 évre szólóan lehet elnyerni. Védjegy támasztotta követelményeket a nagy tenyésztők mellett a jövőben várhatóan kiterjesztik a kis és közepes gazdaságokra, illetve őstermelőkre is, ha valamilyen pályázati forrást vesznek igénybe.
| Hazai sertéskörkép
Az elmúlt 2 évtizedben 10 millióról 3 millió egyedre esett vissza a sertésállomány, Magyarország nettó kiviteli pozíciója megszűnt. A behozatalból származó termékek aránya nőtt, jelenleg évente 220.000 tonnának megfelelő mennyiséget szerzünk be külföldről, míg majdnem ugyanennyit, 230.000 tonnát viszünk ki más országokba. Azonban nemcsak a sertésállomány, de a fogyasztás is jelentősen, több mint 30%-kal csökkent. Évente már csak 250.000 tonna sertéshúst fogyasztunk, ez fejenként mindössze 25 kg-ot, vagyis kevesebb, mint napi 10 dkg-ot jelent. |
Ehhez kapcsolódva Feldman Zsolt helyettes államtitkár kifejtette, a védjegy program iránt erős fogyasztói elvárás kötődik, illetve további fogyasztói igény teremthető. A védjegy program bevezetésének költségét kezdetben teljes egészében a VHT állja némi állami közreműködéssel, ha sikeres lesz, saját lábra állítják a programot.
Bognár Lajos, az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár érettnek nevezte a tavaly kialakított, a különböző élelmiszerek teljes termékpályáját átfogó ellenőrző rendszert, amely többek között segíti a hatóságok munkáját a feketegazdaság feltárásában. Bejelentette, az ország két régiójában, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén valamint Vas, Zala és Somogy megyében megkezdődik az állatjóléti PRRS vírus-mentes program. Az itt működő állattartó telepek csak ellenőrzött, vírusmentes, illetve vakcinázott állatokat fogadhatnak be, illetve vakcinázzák az állományukat. Az állategészségügyi programtól várják többek között a minőségi hús kínálta piaci előnyök elérését.
