Védőpajzs repcében

A repce-fénybogár elleni védekezés sikerét csak átmenetileg jelentették a piretroidok, mivel túl-használatuk toleranciához, rezisztenciához vezetett. Magyarországon évek óta végeznek rezisztenciaméréseket a Nébih rovartanos szakemberei, eredményeiket a saját kísérleti eredményével Farkas István növényvédelmi zoológus, az I. FMC Növényvédelmi Konferencián mutatta be. Tanulságos és megfontolandó.

A termelők által jelzett hatékonyságromlás megalapozott, viszont nem a piretroidtartalomban, hanem az általa kiváltott rezisztenciában kereshető a hiba. Már az elmúlt évben is beszámoltunk ezekről a mérésekről és következtetésekről, de a legfrissebb adatok már megdöbbentőek.

Ellenállhatatlan tendencia

Németországban 40% feletti, Lengyelországban pedig már 60% feletti a piretroidokra kifejezetten rezisztens fénybogarak aránya (kifejezetten rezisztens = amikor az egyedek kevesebb, mint 50%-a pusztul el a kezelést követően). Itt kell megjegyezni, hogy a szintén repce-fénybogarak ellen alkalmazott foszforsav-észter és indoxakarb-hatóanyagok esetén a kártevők 100%-ban elpusztultak.

Domokos Lajos, az FMC Somogy megyei területi képviselője már hazai példákkal erősítette meg a piretroid-rezisztencia jelenlétét: egy négyéves, országos lefedettségű, reprezentatív felmérés az utóbbi két évben már nem mutatott ki egyértelműen érzékeny repcefénybogár egyedet, ezzel párhuzamosan, az 50% alatti hatékonyságú, azaz kifejezetten ellenálló kategória is megjelent hazánkban. – Ez már nagyjából olyan, mintha nem csináltunk volna semmit – fogalmazott előadásában a szakember. Tény, hogy az érzékenység mértéke területenként eltérő, de a tendencia egyértelmű, és nem is fog már irányt váltani.Mi az ok? Rezisztenciát több tényező is kiválthat, így pl. a helytelen dozírozás, a gyakori vagy alacsonyabb dózisú használat, nem a megfelelő hőmérsékleten (hidegben) vagy magas páratartalom (harmat) mellett történő kijuttatás.A rossz hír az, hogy a termelő nem okvetlenül tudja eldönteni, hogy a kezelés sikertelenségét valóban rezisztencia okozta-e, ugyanis kontrollparcella nélkül az eredmények téves következtetésekhez vezethetnek.Mit tehetünk? A lehető legkevesebbszer, csak a kártételi küszöb feletti (4-5 egyed/növény) esetben, kalibrált permetezőgéppel, az előírt, azaz nem csökkentett vagy osztott dózissal, és esetenként különböző hatóanyagcsoporttal védekezzünk!

Mi a megoldás?

Az indoxakarb hatóanyagú Avaunt® egy kontakt és gyomorméreg: kijuttatási időszaka a fénybogár betelepülése, legkésőbb a repce zöldbimbós állapota (mivel a bogarak ebben az időszakban, a virágzásig okozzák a legnagyobb kárt). Az első harapás alkalmával megtörténik a hatóanyag felvétele, azt követően 2-4 órával a fénybogár táplálkozása teljesen leáll, kártétele 100%-ban megszűnik, de látványos pusztulása csak a kezelést követő 2-3. napon fog bekövetkezni. Az indoxakarb előnye többek között a hőmérséklettől független és elnyújtott, 8-10 napos tartamhatás is, így azokra a bogarakra is hat, amelyek csak a kijuttatás után repülnek be a kezelt repcetáblába.

A repcetermesztő sajnos nem csak egy károsító ellen küzd, így a konferencián természetesen a többi repcekártevő ellen is hatékony technológiára irányította a figyelmet az előadó.

Meligethes aeneus A repce-fénybogár közismert, imágója hosszú ideig tartó hűvös időjárás esetén okoz jelentős kártételt, mivel ilyenkor a repce bimbós állapota hosszabb ideig tart. Telelőhelyüket 10 °C feletti hőmérséklet esetén hagyják el, érési táplálkozásként bimbó-, porzó- és biberágással okoznak kárt, így a becők hiányosan vagy egyáltalán nem fejlődnek ki. A bogarak táplálkozása a kinyílt virágokon is folytatódik, de ez a kártétel már kevésbé jelentős.

Sándor Ildikó