Végül a génszerkesztés lesz a megoldás?

A növényeket és háziállatokat érő, immár gyakorlatilag folyamatos fertőzések, a klímaválság egyre szélsőségesebb kihívásai – például a mostani aszály is – folyamatosan napirenden tartják a precíziós génszerkesztés elfogadtatását. Veszély ez vagy lehetőség?

Más lapra tartozik

Európában, ahol a környezetvédők és a laikusok többsége gyanakvással, hazánkban pedig – ahol még alkotmányos tilalom is – övezi a hagyományos génmódosítást, nehéz higgadt érveket találni a sajtóban. Az élőlények genetikáját érintő beavatkozások viszont az utóbbi években-évtizedekben egyre kifinomultabb megoldásokhoz vezetnek, amik már korántsem említhetők egy lapon a hagyományos génmódosítással.

Mondják ki!

A hagyományos nemesítési módszerek közt van például a hirtelen fellépő genetikai változatok, a mutációk hasznosítása, amikor a DNS módosítását besugárzással vagy kémiai kezeléssel végzik. Ezeket válthatják fel azok az irányított mutációk, amelyek genomszerkesztéssel előre megtervezett módon állíthatók elő. Sikeres kísérletek tanúsítják, hogy a genomszerkesztési módszerek eredményesen alkalmazhatók betegség-ellenálló gabonafélék, hímsteril kukorica vagy gyomirtószer-rezisztens növények előállítására – állítja a Magyar Tudományos Akadémia, ahol már 2017-ben sürgették: az EU mondják ki, hogy a genomszerkesztéssel létrehozott termékek (ha nem tartalmaznak idegen fajból származó DNS-t) nem esnek a genetikailag módosított szervezetekre (GMO-ra) vonatkozó szabályozás alá.

Biztonságosabb termelékenység

Az egyik tekintélyes akadémikus úgy érvel, hogy a heves vitákat kiváltó technológiákon túllépett a tudomány. Dudits Dénes agrármérnök-akadémikus szerint a génszerkesztés idegen gén bevitele nélkül, nukleotidonként módosíthatja az élőlények örökítőanyagát. Így többek között nagyobb terméshozam, aszálytűrőbb, erősebb gyökérzetű vagy kisebb fertőzésérzékenységű növények, nagyobb testtömegű és betegség-ellenállóságú állatok nemesíthetők. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont professzora szerint a ma érvényes EU-meghatározás a génszerkesztést nem tekinti GMO-nak.

Nagy öngól

Ennek ellenére az EU Bírósága 2018 nyarán kimondta, hogy az irányított mutagenezis (precíziós génszerkesztés) révén nyert szervezetek a GMO-irányelv értelmében vett GMO-nak minősülnek, ha úgy módosítják a szervezet genetikai anyagát, amely a természetben nem fordul elő. A tudósok szerint ez azért téves, mert minden nemesítési eljárás (és az evolúció is) olyasmit hoz létre, ami azelőtt nem volt. Dudits Dénes  szerint ez az álláspont kárt okozhat az EU és a magyar agrárinnovációban: öngólt rúgtak a kontinens agrár-versenyképességének, mert az USA és Kína nagy lendülettel folytat génszerkesztéssel kapcsolatos kutatásokat.

Biztonságos és precíz

Hasonlóan vélekedik Palkovics László professzor (rektor, SZIE) is, aki a Horizont Médiának adott márciusi interjújában kijelentette: „tény, hogy a génmódosításhoz képest a génszerkesztés egy sokkal kifinomultabb megoldás, ahol csak olyan minimális változás történik a növény örökítőanyagában, amitől nem lesz fogékony az adott kórokozóval szemben.” Ugyancsak így látja a Szegedi Egyetem növénybiológiai tanszékének vezetője is. Fehér Attila MTA-doktor szerint bár a genetikailag módosított szervezetetekkel (GMO) szemben jelentős az ellenérzés a közvéleményben, az utóbbi években megjelent genomszerkesztés sok tekintetben megkerüli a génmódosítás okozta problémákat, és nem azonos a két technológia. „Egyrészt biztonságos az eljárás, mert nem kerül idegen gén a genomba, másrészt mivel irányítani lehet, hogy a fehérje hol változtasson a genomban, sokkal precízebb”, mondta a tudós, hozzátéve: e technikai áttörés mellett nem szabad elmenni, erősíteni kell a kutatásokat, és lehetőséget kell biztosítani a gyakorlati alkalmazására.”

Évtizedek óta megy…

Máshogy megfogalmazva, a világon az utóbbi évtizedekben több mint 3200 elismert, mutagenezissel előállított növényfajt hoztak létre. Hazánkban volt olyan év, amikor a búza-termőterületek 40%-án „mutánsbúza” termett. Nyilván ez az oka annak, hogy a mutációs genomszerkesztés, a precíziós mutagenezis az MTA és az Európai Tudományos Akadémiák Tanácsadó Testületének állásfoglalása szerint sem tartozik a génmódosítási törvények hatálya alá mutáció az európai törvényben sem számít genetikai módosításnak.

forrás: MTA, inforadio.hu, Horizont Média