Versenyképesség és termelékenység a kis- és közepes méretű növénytermesztő gazdaságoknál a gépesítettség tükrében

De a sok fejlesztési lehetőség közül melyiket válassza egy közepes növénytermesztéssel foglalkozó gazdaság? Melyek azok a hiányosságok, amelyeket egy fejlesztéssel úgy lehet javítani, hogy közben növekedjen a gazdaság versenyképessége is?

Jól bokrosodott őszi árpa állomány 2013. December 8-án. Az enyhe tél miatt tavasszal időben kellett indulni a növényvédelemmel. De aki jól ápolta az árpát, az idén 6-7 tonnát is remélhet.

A rendszerváltás óta a magyar mezőgazdaság gépesítettsége jelentős mértékben növekedett és modernizálódott. Azonban a kis és közepes gazdaságok gépesítettsége nagy különbségeket mutat. Egyes helyeken modern, precíz gazdálkodás folyik, máshol viszont a szükséges géppark egy része nem áll rendelkezésre a munka elvégzéséhez, és emiatt bérmunka igénybevételére szorulnak.

Talajművelés

A legtöbb kérdés manapság a talajművelési technológiák körül forog. Kétség kívül itt mentek végbe a legnagyobb fejlesztések az elmúlt évtizedekben. Mit nyerhet egy gazdaság azzal, ha technológiát vált, és a hagyományos forgatásos talajművelésről átáll a mulcs művelésre? A válasz az, hogy pénzt és időt! A hagyományos tárcsára és ekére alapozott művelés legnagyobb hátránya a rengeteg időveszteség, valamint a megnövekedett gázolajfogyasztás. Pedig az őszi vetéseknél az időt egyre szűkebben mérik. Az őszi kalászosok fajtakínálata jelentősen átalakult. Az utóbbi években teret nyert francia, német kalászos fajták és hibrid búzamagok lényegesen korábbi vetést igényelnek a kellő mértékű bokrosodás eléréséhez. Hibrid búza esetében az ideális vetési időszak szeptember végére esik, de legkésőbb október elejére tolódhat ki.

Tehát egy nagyobb hányadú őszi vetés esetén még egy kisebb 200-300 hektáros gazdaságnak is komoly munkát jelent kellő minőségben és időben előkészíteni a területet, hogy ne csússzon ki a vetés az optimális időből.

Több munkaművelet egyben

Egy gazdaság mindennapi munkájában jelentős pénzügyi megtakarítást jelenthet a gyorsabb munkavégzés. Az adott terület gyorsabb előkészítése az erőgépek kevesebb üzemidejével, alacsonyabb fogyasztással és munkaidő megtakarítással jár. Éppen ezért fontos a munkaműveletek pontos és szakszerű szervezése, esetleges összevonása. A mulcsművelés akkor válthatja be a hozzá fűzött reményeket, és akkor teheti termelékenyebbé az adott gazdaságot, ha a megfelelő vetéstechnológiát is alkalmazza mellé. Az új generációs mulcs vetésre is képes vetőgépekkel egy menetben elvégezhető a magágy előkészítés, starter műtrágyaszórás és a vetés. Egy ilyen talajművelési rendszert alkalmazva a korábbi 4-6 munkaműveletből álló technológia leszűkül egy tarlóhántásra, keveréses alapművelésre és a vetésre.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy egy közepes gazdaság versenyképessége az intenzitásban és a termelékenységben rejlik. Azaz egységnyi felületen kevesebb munkaidő alatt több munkát elvégezni, és nagyobb terméshozam elérésével több árut előállítani. Egy esetleges fejlesztésnek ezeket a célokat kell megvalósítania.

A gépesítettség, az intenzitás és a magasabb hozam szorosan összefüggő fogalmak. A terméstöbblet realizálása és a magas minőség megtartása bizonyos szintű technológiai fejlesztés nélkül nem valósítható meg a gazdaság teljes területén. Egy intenzíven termesztett kenyérgabona magas, akár 8-9 tonnás terméséhez és malmi minőségéhez, optimális tápanyagellátás és fegyelmezett növényvédelem szükséges. Ezt minden felmerülő körülmény mellett biztosítani kell akkor is, amikor már a tavaszi munkák zajlanak.

Egy közép méretű gazdaság legalább 4-6 féle kultúra termesztésével foglalkozik. Jellemzően kenyérgabona, őszi árpa vagy sörárpa, őszi káposztarepce, takarmánykukorica, napraforgó esetleg borsó vagy szója szerepel a vetésforgóban. A tavaszi munkálatok előrehaladtával alakulnak ki olyan munkacsúcsok, amelyek eldönthetik például az említett kenyérgabona minőségét vagy végső hozamát. Egy fejlesztés során a megvásárolni kívánt erőgép és munkagép optimális méretezése jelentős mértékben befolyásolhatja a gazdaság termelékenységét a későbbi munkacsúcsok idején is. Gyakori eset ugyanis, hogy egy intenzíven termelő gazdaság hozamtöbblete – és ezzel a szükséges extra profit is – egy rövid mindössze 1-3 hetes munkacsúcson siklik félre. Egyszerűen nem érnek oda időben elvégezni a növényvédelmi teendőket az egyéb munkáik miatt.

A 2013-as őszi vetéseket az agronómusok jó állapotúnak ítélték meg, a repcék erősek voltak, a búzák pedig szépen bokrosodtak. Idén tavasszal azonban sok gazda mégis csalódottan várja az aratást az elmaradt vagy megcsúszott tavaszi lombvédelem miatt. Ennek következtében a már egyébként ősszel is látható sárgarozsda tavasszal akadálytalanul pusztított a kalászosok között óriási terméskiesést okozva. Hasonló helyzet mutatkozott a káposztarepce esetében is. Az enyhe tél nem csak a kórokozóknak, hanem a kártevőknek is kedvezett, a virágzás idején elhúzódó repcefénybogár- és bundásbogár betelepedés volt megfigyelhető. Ennek következtében a szokásosnál több növényvédelmi kezelésre volt szükség. Mindemellett a szokatlanul meleg tavasz következtében a repce virágzása, valamint a kukorica és a napraforgó vetése egy időszakra esett. Az áprilisi munkacsúcs láthatóan meg is terhelte a gazdálkodókat.

Az éghajlatváltozás következtében a gazdák rákényszerülnek a gyorsabb és hatékonyabb munkavégzésre. Ősszel a gyors betakarítás utáni talajmunka és vetés, tavasszal pedig az állománykezelés és vetés időszaka válik egyre kritikusabbá. Ezt a szélsőségek, az erős szárazság vagy nagy mennyiségű csapadék nehezíti meg még jobban.

Túlgépesítettség vagy racionális előrelátó fejlesztés?

Egy gazdaság számára nagy megterhelést jelent egyszerre beruházni a szükséges munkagépekre és erőgépre. Gyakran meg is torpannak a gazdák a beruházás volumenét látva, és inkább más kisebb fejlesztést lépnek meg, amivel ugyan korszerűsödik a géppark, de nem növekszik érdemben a termelékenység. Való igaz, hogy a mulcsművelésre való átállás egyik alapfeltétele az erőgép teljesítményének növelése, ami komoly beruházást igényel.

Minden egy helyen! A vetőgép kontroll monitorán állítható a vetésmélység, a művelő nyom kialakítása és nyomon követhető a területteljesítmény.

A szántóföldi nehézkultivátorok legkisebbike is 200 LE teljesítménynél képes megfelelően dolgozni. A direkt vetőgépek pedig 300 cm-es munkaszélesség mellett is minimum 150 LE felett dolgoznak megfelelően. Éppen ezért célszerű előre feltérképezni a géppiacot és racionális döntést hozni, nehogy indokolatlan túlgépesítettség legyen a vége, túlzott hitelvállalással. Egy 200-300 hektáron termelő gazdaság számára is vannak megfelelő eszközök, amivel a kívánt eredmény elérhető. A szántóföldi függesztett gruberek 300 cm-es munkaszélességgel már 150 LE teljesítménytől húzhatóak és megfelelő munkát végeznek kalászos gabona, repce, borsó, szója tarlóján. Sekélyen dolgoztatva tarlóhántásra, mélyen (28-30cm) járatva pedig alapművelést lehet vele végezni. Megfelelő vetőgéppel párosítva az őszi és tavaszi vetések jelentős hányada alól ki lehet váltani a szántást és a tárcsázást. Egy ilyen kombinációval már nincs szükség 200 LE teljesítményre, elég, ha a gazdaságban van egy 160 LE teljesítményű erőgép, amivel a vetőgép és a gruber is üzemeltethető.

Alapos talajmunkához fegyelmezett növényápolás

A növényvédelem és tápanyag visszapótlás gépei folyamatosan fejlődnek. Egyre precízebb megoldásokat kínálnak a gyártó cégek, és egy közepes méretű gazdaság sem engedheti meg magának, hogy hanyag növényápolással elengedje az ősszel megalapozott termést. De milyen elvárásokat kell támasztani egy korszerű növényvédelmi permetezővel szemben?

A permetező lelke az automata nyomásszabályzó, átfolyásmérő és szakaszoló szelepek, valamint a központi számítógép.

Egy hagyományos permetezőhöz képest az automata rendszerekkel üzemelő gépek nagy előrelépést jelentenek, és lényegesen növelik a termelékenységet. A már automata permetezővel rendelkező gazdaságoknak pedig érdemes megvizsgálni, hogy milyen plusz hozzáadott értéket kapnak, ha a meglévő automata munkagépet lecserélik egy újabbra. Ebben az esetben is a termelékenység fokozását kell szem előtt tartani. Egy nagyobb kapacitással rendelkező gép esetén növekszik a területteljesítmény, kevesebb utántöltéssel gyorsabban elvégezhető a munka. A nagyobb tartálytérfogatnak köszönhetően a gép üzemeltetője egyedül a telephelyről kivonulva tud önállóan nagy területeket permetezni, amíg a másik gép szabadon tud dolgozni a földeken. Ez egy kisebb kapacitású permetezővel nem kivitelezhető a gyakori utántöltések miatt, ezért ott plusz személy és erőgép segítsége kell a vízkihordás miatt, ami lassíthatja a tavaszi munkákat. Egy 2500-3000 liter térfogat kapacitású automata permetező egy közepes gazdasági mérethez ma már egyáltalán nem számít túlzónak. Munkacsúcsok idején, egy 200-300 hektáron termelő gazdaság maximálisan kihasználja a gép adottságait, és növelni tudja termelésének intenzitását.

Felesleges extrákkal azonban csak pazarlás felszereltetni a munkagépeket. Egy permetező lelke a jó minőségű, nagy teljesítményű szivattyú és az automata rendszer, ami a nyomásszabályzóból, sebességmérőből, átfolyásmérőből és a központi számítógépből áll. A számítógép a már gyárilag előre betáplált törzsadatokból és a bejövő sebesség, nyomás és átfolyás adataiból pontos permetlémennyiséget kalkulál és automatikusan szabályozza a sebességhez képest a kipermetezett vegyszer adagját. Ezeket a funkciókat egy alapfelszereltségű, de jó minőségű permetezőgép is tudja. A gazdaság vezetőjének már csak a tartály térfogatát és a szórókeret szélességét kell meghatároznia. Minden más hozzáadott felszereltség olyan plusz, amely a munka kényelmét és kisebb fokú precizitását szolgálja.

GPS vezérlés, sorvezetés, precíziós gazdálkodás:

A precíziós gazdálkodás egyre jobban terjed el a kisebb gazdaságok körében is. A legtöbb gazdaság azonban még csak a GPS-es sorvezetőkkel ismerkedik és próbálja kihasználni azok előnyeit. A sorvezetők nagy segítséget nyújthatnak őszi alap műtrágyák pontosabb kiszórásához vagy tavaszi fejtrágyázáshoz. Használatukkal gyorsabb és pontosabb a munka, emellett nem igényel nagy beruházást, ezért megtérülésük is igen gyors. Nagy hátrányuk azonban, hogy pontatlanságuk miatt nem alkalmasak ismételt, úgynevezett visszatéréses munkaműveletek lebonyolítására. Az ilyen munkaműveletek lebonyolításához már a precíziós gazdálkodásban alkalmazott technológiák beszerzése szükséges. Ezek beruházási költsége igen magas és még nem egyértelmű a válasz arra a kérdésre, hogy egy kisseb gazdaság számára megtérülő befektetés vagy túlfejlesztés lenne. A növényápolási munkáknál a termelékenységet ebben a gazdálkodási méretben a területteljesítmény adja, valamint az alapanyagokkal (műtrágyákkal, vegyszerekkel) való gazdaságos munka. Ezt a gazdaságos felhasználást, egyenletes kijuttatást precíziós gazdálkodás nélkül is lehet teljesíteni.

Rengeteg fejlesztési irány kínálkozik egy közepes gazdálkodás számára, olyanok is, amelyek ebben a cikkben nem kerültek felsorolásra. Egy gazdaság vezetőjének mindig a hatékonyságot és a termelékenység fokozását kell szem előtt tartania. A korábbi gazdaszemlélet láthatóan ma már háttérbe szorult, miszerint a régi piros traktort le kell cserélni egy nagyobbra, kényelmesebbre. Ma már egyre többen inkább megtartják a régi erőgépet, de egy modern munkagépet vásárolnak mellé, amivel hatékonyabban és költségtakarékosabban tudnak dolgozni. A cél nem más, mint több első osztályú árut előállítani kevesebb bekerülési költséggel. Ez pedig alacsonyabb gázolajfogyasztással, kevesebb hektárra vetített munkaórával, valamint nagyobb terméshozammal biztosítható.

Kiss László