Miután 2022-ben – érthető okokból – csökkent, tavaly ismét az utóbbi évek átlagához mérten nőtt a hazai vetőmag-szaporító terület nagysága. Sokkal több volt a fémzárolt vetőmag is, viszont az export jelentősen csökkent, elsősorban az oroszok Ukrajna elleni háborúja miatt.
Vetőmagpiac az aszályos évben…
A 2022-es extrém évjáratú esztendőhöz mérten jelentősen nőtt tavaly a szaporítóanyag-termesztés területe hazánkban. Két éve jelentősen, 10%-kal csökkent a vetőmag-szaporítás területe, és alig haladta meg a 109 ezer hektárt. Magyarország az európai rangsorban megőrizte ugyan 8. helyet, de abban az évben Európában csak sokkal kisebb, 3,3%-os csökkenés következett be. Ugyancsak jelentősen,327 ezer tonnára csökkent a fémzárolt vetőmagok iránti igény, de legalább az export tartotta magát, és a külpiacon eladott 105 ezer tonna vetőmag 160 milliárdos bevételt hozott.
…és a tavalyi növekedés évében
Tavalyra nagy fordulat állt be a szaporítóanyag-előállításban: Nébih szerint a terület elérte a 120,5 ezer hektárt ért el (ebben a zöldség- és virágmagok nincsenek benne!). Ez tehát 10,5%-os növekedés, ami már a jó éveket, például 2016-ot vagy 2021-et idézi, és továbbra is biztosítja a 8. helyet Európában.
Ugyancsak jelentősen 414 tonnára nőtt a fémzárolt vetőmag összemennyisége, ami 27%-os növekedés volt 2022-höz képest. Exportpiacra viszont sokkal kevesebb mehetett. Tavaly csak 93,3 ezer tonnát sikerült kint eladni, ami – a KSH adatait közlő AKI szerint – mintegy 162 milliárd forintos bevételt jelentett. A legnagyobb tételben hibrid kukoricát (59 ezer tonna), hibrid napraforgót, valamint durumbúzát és árpát (5-5 ezer tonna) értékesítettek külpiacon. A kukorica legnagyobb célországai volumenben Románia, Oroszország és Németország voltak. A napraforgó-vetőmag is elsősorban az Európai Unió országaiba került, azon belül is Romániába, Ukrajnába és Németországba.
Az Európai Unióban egyébként ugyancsak tavaly csaknem 2 millió hektáron állítottak elő szántóföldi vetőmagot, ami 2%-os csökkenés 2022-höz képest.