„Vetõmagvadászat” még a kukorica és napraforgó szezon elõtt

Január elején igen nehéz még megjósolni, hogy milyen kereslet várható az egyes fajok vetőmagja iránt. Az idén még talán a szokásosnál is nehezebb megítélni a várható vetőmag igényeket, hiszen az őszi vetések nem a legideálisabb körülmények között mentek a télbe, így a várható tavaszi vetésterületek tekintetében is meglehetősen nagy a bizonytalanság.

Annyi már látható, hogy a mostani, rendkívül száraz őszi és téli időjárás következtében az őszi vetéseket viszonylag nagy területen kell majd tavaszi vetésű növényfajokkal pótolni.

Tekintettel arra, hogy az AKG, ill. a területalapú támogatás előírásainak is meg kell felelnie a termelőknek, az egyes fajok vetésterületben elfoglalt pontos aránya még kérdéses.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a vetőmagellátás tekintetében az alábbi kilátások várhatók a főbb növényfajoknál.

Kukorica

A hazai kukorica vetőmagellátás megítéléséhez, ha nem is globális, de mindenféleképpen az európai kereslet és kínálati viszonyokat kell figyelembe venni.

Az Európai Kukorica Termesztők Szövetségének (C.E.P.M) beszámolója szerint az európai kukorica vetőmag záró készlete 2011. júniusában az éves szükséglet 50%-a alá csökkent.

A készletek 2012-ben várhatóan tovább csökkennek, ami azt valószínűsíti, hogy a vetőmag-forgalmazók nem lesznek képesek teljes mértékben kielégíteni a termelők által támasztott igényeket.

Ez természetesen nem abszolút vetőmaghiányt jelent, csak nem áll majd rendelkezésre teljes mértékben a termelők által igényelt hibridösszetétel.

A helyzet elsősorban két okra vezethető vissza.

A kedvező terménypiaci kilátások következtében az európai kukorica vetésterületek várhatóan 2012-ben tovább emelkednek, ugyanakkor a 2011. évi vetőmag előállítások a kedvezőtlen nyugat-európai időjárásnak köszönhetően jelentősen alulmúlták a tervezett mértéket.

Úgy gondolom, hogy még mindenkiben elevenen él a tavalyi kukorica vetőmag GMO botránya.

Bízom benne, hogy minden, az ügyben érintett szereplőnek az az érdeke, hogy ez a jövőben ne ismétlődjön meg. Annak érdekében, hogy az idén ne forduljanak elő hasonló események, alapvetően két dolgon szükséges változtatni.

Mindenekelőtt nélkülözhetetlen olyan akkreditált hatósági laboratóriumi rendszer kialakítása és működtetése, amely megfelel a nemzetközi standardoknak, és amelynek transzparens gyakorlatában garantált, hogy vizsgálati eredményei – mivel mintavételi és vizsgálati metodikája megfelel a nemzetközi normáknak – megbízhatóak és a legkevésbé vitathatóak.

Tudomásunk szerint a hatóság az elmúlt hónapok során elvégezte azokat a laborfejlesztéseket, amelyek garantálják a vizsgálatok megfelelő színvonalát és az elégséges kapacitást.

A szakma kívánatosnak tartja azt is, hogy az illetékes hatóság GMO vizsgálati eredményeit még a vetési időszak előtt hozza nyilvánosságra, csökkentve ezzel megállapításainak lehetséges negatív következményeit.

A nyár végi repce vetőmag értékesítési szezon GMO vizsgálata már ebben a szellemben történt, hiszen a vetőmag cégek és a hatóság szoros együttműködésének köszönhetően a vizsgálati eredmények megfelelő időben rendelkezésre álltak.

A kukorica vizsgálatok már megkezdődtek, és megfelelő ütemben folynak.

A fajtatulajdonos cégek az MgSzH számára bejelentik a Magyarországon forgalmazni kívánt vetőmag tételeiket, melyeket a hatóság szúrópróbaszerűen megvizsgál, és a vetési időszak előtt eredményt közöl.

A fenti megállapítás természetesen csak azokra a Magyarországon bejegyzett elsődleges forgalmazókra igaz, amelyek együttműködve az MgSzH-val bejelentik a forgalmazott mennyiséget.

Éppen ezért óva intenék minden termelőt, hogy kevésbé ismert csatornákon keresztül, esetleg szomszédos országból magánimport formájában szerezzenek be vetőmagot a tavaszi vetésekhez.

Az MgSzH vélhetően „vadászni” fog az olyan, számukra ismeretlen tételekre, amelyek a bejelentések során nem kerültek a látókörükbe.

Mivel több szomszédos országban is folyik GMO növények termesztése, és a hazai zéró toleranciától eltérően megengedőbb határértéket használnak a konvencionális vetőmag GM tartalmát illetően, az ilyen származású tételekben fokozottabb a kockázata a nem kívánt GMO jelenlétnek.

Fontos kihangsúlyozni, hogy amennyiben a kereskedelem nem Magyarországon bejegyzett fajtatulajdonos cégen, mint elsődleges forgalmazón keresztül bonyolódott, illetve magánimport esetén a felelősség a viszonteladót vagy a termelőt, és nem a fajtatulajdonos vetőmagcéget terheli egy esetleges GMO-tartalmú vetőmagtétel elvetésekor.

Napraforgó

A kukoricához hasonlóan a napraforgónál is az európai kitekintés szükséges a hazai helyzet megítéléséhez.

A napraforgó vetésterületek 2011-ben a 2010. évi mértékhez képest 11%-kal emelkedtek.

A növekedés főként a kelet-európai régióban (Magyarországon, Romániában és Ukrajnában) volt számottevő.

2012-ben, a rekord évet követően visszaesés várható: a FÁK országokban jelentős, az EU 27-et tekintve kevésbé.

Ennek tükrében érdemes megvizsgálni az európai vetőmag-előállításokat.

2011-ben a napraforgó vetőmag-előállítások jelentősen emelkedtek 2010-hez képest.

A legnagyobb vetőmag-előállító országokban, így Magyarországon is a szaporítás és a feldolgozás maximális kapacitáson folyt.

Az megnövekedett szaporító terület egy átlagos termésmennyiséggel párosulva kiegyensúlyozott vetőmagellátást feltételez.

A hibrid összetételt tekintve elmondható, hogy a magas olajsavas (HO) szegmens továbbra is marginális jelentőségű (a teljes európai vetésterület 5%-a) és továbbra is csupán három országban (Magyarország, Franciaország és Spanyolország) van említésre méltó előállítás.

2012-ben sem várható ennek a szegmensnek a bővülése.

Ezzel szöges ellentétben a herbicid toleráns (HTC) technológia penetrációja töretlen, mind hazánkban mind pedig az EU-ban. A 2011. év jelentős eseménye volt, hogy Magyarországon és Franciaországban sikeresen bevezetésre kerültek a HTC+HO hibridek.

Dr. Ruthner Szabolcs

Vetőmag Szövetség és Terméktanács