Unalmas vagy riasztó: a Víz világnapnak köze van a talajhoz

Az unalmas, pátoszos frázisok helyett ideje volna tudomásul venni, hogy soha ekkora veszélyben nem volt a hozzáférhető vizek mennyisége és minősége. Ha „holnap” is akarunk működő mezőgazdaságot, növényt termeszteni, jobb lesz komolyan venni a valóságot.

 


Homokpadok a Dunán, a bajai kikötővel és gabonaraktárral szemben

 

Sereghajtó nagyhatalom

Mint minden ünnepnapon, a Víz világnapján is mintha dézsából öntenék a derűs közhelyeket. Az első klasszikus tévhit – aminek a magyar mezőgazdaság szempontjából döntő jelentősége van –, hogy Magyarország vízi nagyhatalom. Bár kétségkívül sok víz esik az égből és érkezik a Kárpát-medence vízgyűjtőterületeiről, nem ez számít. Hanem az, hogy mennyi az évente egy főre jutó belső megújuló vízkészlet. Ebben Magyarország nemhogy nem nagyhatalom, hanem sereghajtó: a világ 180 adattal rendelkező országából csak a 150. helyen áll Magyarország, Európán belül pedig csak Máltát és Moldovát előzzük. Miért érdekes ez?

 

 

Súlyos hatások Magyarországon

Azért, mert ma már köztudott, hogy Magyarország különösen rossz helyzetben várja az évről évre súlyosbodó klímaválság következményeit. Csupa súlyos negatív hatás várható: hőhullámok, erdőtüzek, aszályok, az öntözést is érintő vízhiány, sőt, a rendkívüli hőség és vízhiány miatt néhány nyári növényt télen fognak termeszteni. Az időjárás mellett az emberi tevékenység: az ipari, fogyasztási szennyezés mértéke is befolyásolja a rendelkezésre álló víz mennyiségét és annak minőségét. Láng István főigazgató (Országos Vízügyi Főigazgatóság) videóüzenete a Víz Világnapja alkalmából megerősítette: ma minden csapból jó minőségű víz nyerhető. Ugyanakkor soha annyi támadás nem érte a vizek minőségét, mint az utóbbi öt évben.

 

 

Csökken a termés- és vízhozam

A megfelelő mennyiségű víz továbbá nem is csak az öntözés miatt fontos. Elsősorban persze amiatt. A klímaváltozás miatt például csökkenni fog a kukorica- és búzahozamok átlaga, amit részben plusz öntözővíz kijuttatásával lehet majd ellensúlyozni. A másik ok a mezőgazdaságot is érintő logisztikai szempont. Mind gyakoribb hír, hogy a folyókon, elsősorban a Dunán egyre kevesebb a hajózható napok száma. Ez (például a Paksi Atomerőmű üzembiztonságán túl) a hazai mezőgazdaság gabonaexportját is érinti. A vízi szállítás ugyanis a legolcsóbb, leggyorsabb – és a közútihoz mérten sokkal környezetkímélőbb – megoldások közé tartozik.

 

 

Sokat jelent a fenntartható talajművelés

A vizek megőrzése, gazdaságos felhasználása már ma is napirend a mezőgazdaságban. „Holnap” még inkább az lesz. Vélhetően nem lesz fenntartható például az elmúlt évszázadok kiszámítható és bőséges csapadékot hozó korszakaiban végzett (mély)szántás. A termőtalaj felfordítása egyrészt a nedvességveszteség miatt problémás. A forgatás-bolygatás nélküli technológiák emellett azt is lehetővé teszik, hogy hatékonyabb termőföldi vízgazdálkodás valósuljon meg. A takarónövényes technológia egyrészt segít elvezetni a klímaváltozással mind gyakoribb özönvízszerű esőket, másrészt csökkenti a kipárolgást, továbbá a jobb talajszerkezettel megelőzi a talajművelés hibáiból eredő belvizesedést.

 

Fotók: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

agrár aszály belvíz időjárás klíma mezőgazdaság talaj víz
..