Mezőgazdasági telepek iparvágányainak hasznosítása

Hazánk agrár-ipari ország jellegéből adódóan a vasúti szállítás komoly szerepet töltött és tölt be az agrárlogisztikában. A mezőgazdasági termények, mint tömegáruk gazdaságos szállítására megfelelő alternatívát jelent a vasút, mely a vízi szállításhoz képest kiszámíthatóbb szállítási mód – gondoljunk csak az idei nyár rekord alacsony vízállásos időszakára. Természetesen a logisztikai igények megjelenése szezonális, az a különböző termények betakarításakor jelentkezik (cukorrépa kampány, gabonaszezon).

Agrárlogisztika – vasúton

A termények rakodása, vagonírozása közforgalmú rakodóterületeken vagy sajátcélú vasúti pályahálózatokon (továbbiakban: iparvágányokon) valósul meg. A jellemzően állomási területeken lévő közforgalmú rakodóhelyek száma lecsökkent, illetve azok sok esetben más funkciót kaptak (parkolóként használják), így felértékelődik azon mezőgazdasági telephelyek szerepe, amelyek iparvágány hálózattal rendelkeznek. Korábban speciális szállítási feladatokat is elláttak ezek a vágányok (pl. élőállatok, vagy fagyasztott termékek vasúti fuvarozása). Napjainkra ezek a forgalmak megszűntek, azok kizárólag közúton zajlanak. A korábban termelőszövetkezeti formában működő mezőgazdasági vállalatok, illetve azok iparvágányos telephelyei tulajdonosváltások következtében új vállalkozásokhoz kerültek. A „megörökölt” mezőgazdasági iparvasutak tulajdonosai számára új gazdasági profilt jelenthet az iparvágány hasznosítása, továbbá a kapcsolódó szolgáltatások végzése.

Különösen jó azon mezőgazdasági iparvágányok helyzete, amelyek valamely termelő vállalat közelében helyezkednek el, így amennyiben a gyár nem rendelkezik vasúti kapcsolattal, ezt a szerepet az iparvágányos telephely töltheti be. Szintén fontos a lokáció szempontjából, ha a telephely valamely mezőgazdaságilag frekventált területen található, így vasúti feladás esetén a termények közúti előfutása kevesebb költséggel biztosítható.

Szabályzók és feltételek

A mezőgazdasági profilú telephelyek vágányhálózatának hasznosítási feltétele a pályahálózat forgalomképes állapotának biztosítása, valamint a vonatkozó engedélyek, szabályozások és szerződések megléte, aktualizálása. A vasúti pálya, illetve tartozékai és a különböző vasúti műtárgyak előírás szerinti állapotának folyamatos kontrolljára pályafelügyeletet kell biztosítani. Az iparvágányon megvalósuló vasúti forgalom felelős irányítója és ellenőrzője pedig a vasútüzem-vezető. Az Üzemviteli Végrehajtási Utasítás a vasútállomás és a telephely közötti összekötő vagy csatlakozó vágányon megvalósuló kiszolgálás rendjét, míg a Kiegészítő Szolgálati Utasítás az iparvágány belső vasúti forgalmát szabályozza. Sok esetben az évek óta inaktív iparvágányt reaktiválni kell, vagyis műszakilag és jogilag alkalmassá kell tenni a vasúti forgalom fogadására. Bár ez kezdetben magasabb egyszeri költséget jelenthet, azonban mindenképpen stratégiai döntésként szükséges ezt kezelni. A telephely egy komoly infrastrukturális elemmel bővül, ami hosszú távon hozzájárul annak gazdaságos és környezettudatos működtetéséhez.

Régi-új profilok, megoldások

Az agrár-iparvágányok hasznosíthatóak eredeti funkciójukban, ugyanakkor szükséges, érdemes lehet azok „újragondolása” is. A régi profil továbbvitele, újraindítása markánsan mutatkozik a gabonás telephelyek esetében. Vasúti árutovábbítás során egy gabonás irányvonat (1200-1500 t rakomány) berakása történhet iparvágányon. A gabonaforgalomban a legygyakoribbak a „T” és az „U” sorozatú vagonok – cca. 85 m3/52 t rakomány – cca. 95 m3/60 t rakomány kapacitással. Az iparvágányok jellemzően 20-21 t tengelyterheléssel bírnak. A gabona vagonba rakodása történhet mobil rakodógéppel (traktoralapú Opti-Rak-rendszer), valamint zárt rendszerű, telepített töltővel. A töltő-infrastruktúra műszaki paramétereitől függően egy vagon megrakása akár 30-60 perc alatt is megtörténhet. A vagonok töltőpozícióba állítása, belső telephelyi mozgatása sok esetben „kétéltű” mozgató járművekkel valósul meg. Az MTZ-Trac közúti-vasúti járművek mellett több iparvasúton találkozhatunk Mercedes-Unimog vontatójárművekkel is. Ezek a járművek – típustól és kiviteltől függően – 300-800 t tömegű elegyek (vasúti szerelvények) belső iparvasúti mozgatására alkalmasak. A minimális szakszemélyzetet egy közúti-vasúti járművezetőnek és egy iparvágányi tolatásvezetőnek kell alkotnia.

Új funkciók, lehetőségek

Több telephelyen új funkciót kapott az iparvágány. Az eredetileg hosszabb gabonavonatokra épített agro-termináli vágányok a napjainkban is zajló nagyarányú út- és vasútépítésekhez kapcsolódóan kő, kavics vagy más ömlesztett bánya termékek direkt/indirekt átrakására is kiválóan hasznosíthatóak. A direkt átrakás esetében a bánya és a depó között fordában közlekedő, irányvonatokba sorolt kocsikat mobil rakodógépekkel rakodják ki, a vagonból közvetlenül a közúti szállítóeszközre rakják az ömlesztett rakományt. Indirekt átrakás esetén a közúti utófutás nem közvetlenül a vonat kirakodása után történik, vagyis a vasúton érkező anyagot a vasúti rakodóterület közelében depózzák, majd az anyagot innen közúton szállítják tovább a felhasználás helyére.


Gabona rakodása Opti-Rak rendszerrel

Szintén lehetőség az iparvágányos telephely számára az, amikor valamely mezőgazdasági terményt feldolgozó vállalat üzemének alapanyag-ellátása, melléktermék- vagy késztermék-logisztikája igényli a vasúti szállítást. Ilyen esetben a gyár közelében lévő telep, mint vasúti érkeztető vagy feladási pont funkcionálhat. A mezőgazdasági vállalkozás számára ez profilbővülést jelent, hiszen így a vállalkozás logisztikai szolgáltatóként jelenik meg a piacon. Az ömlesztett termékekre specializálódott telephelyek mellett több telep is alkalmas konvencionális darabáru kezelésére. Ez hasznos lehet egalizált, egységrakományos (raklapos, vagy big bag-zsákos) műtrágya vasúti érkeztetése esetén. A vasúti oldalrakodók megkönnyítik és felgyorsítják a rakodási folyamatokat, így egy irányvonat targoncás kirakodása 24-48 óra alatt megtörténhet. A telephelyek tárolási kapacitásai – gabona esetében siló vagy síktároló, raklapos termékek esetében darabárus raktárak, valamint az anyagmozgatási technikák – szállítószalagok, szállítópályák, villástargoncák és mobil rakodógépek szorosan kapcsolódnak az átrakási, rakodási funkciókhoz. Az ömlesztett rakományok esetében nagyon hasznosak lehetnek a pontosan működő, hitelesített vasúti és közúti járműmérlegek is.

Jövedelmező mozdulatlanság

Az előzőekben említett dinamikus (rendszeres, nagyobb volumenű vasúti mozgással járó) hasznosítási lehetőségeken túl az iparvágányok alkalmasak statikus projektekre is. Egy őrzött-zárt telephely kiváló helyszíne lehet vagontárolásnak, amely célja az időszakosan nem mozgó vasúti kocsik parkoltatása olyan lokációban, ahol azok állagmegóvása és vagyonbiztonsága biztosítható. Ehhez kapcsolódhat olyan funkció is, amely során valamely, vasútépítéssel, vasúti eszköz vagy pálya fenntartásával foglalkozó vállalkozás hasznosítja vasúti telephelyként az iparvágányt az általa kezelt vagy mozgatott gördülőállomány számára. Ilyen esetekben a vágányhasználat kiegészülhet iroda, szociális helyiség, műhely vagy raktárterület bérletével is, további bevételi forrást jelentve a telep tulajdonosa számára.


Gabonás vagonok mozgatása Unimog közúti-vasúti vontatójárművel

Összességében megállapítható, hogy az iparvágányoküzemeltetése során számos műszaki, vasúttechnológiai és jogi szempontnak kell megfelelni, mégis – hosszú távon gondolkodva, egy jól működő, a vonatkozó engedélyekkel, szabályzatokkal bíró iparvágány – annak speciális volta miatt komoly gazdasági potenciál lehet egy mezőgazdasági vállalkozás számára. Figyelve továbbá a tervezett szakági intézkedéseket, a közlekedési alágazatok jövőképét, a vasúti szállítás, az irányvonatos és egyedi kocsis forgalmak volumenének, valamint az iparvágányok, áruforgalmi terminálok szerepének erősödése várható.

Gál István
Vasútüzem-vezető
30/391-1050

Tartalom közti banner a cikk végére
no