A rezisztens szőlőfajták sorsa

Napjainkban egyre több rádió- és televízióriportot hallunk a környezet szennyezettségéről, ebből adódóan a környezet védelméről. Ha az ember belegondol e témakörökbe, ijesztő dolgokat hall és lát. Ugyanis mindezek hatásának károsultjai az élő szervezetek: növények, állatok és maga az ember. Az utóbbi évtizedekben – főként a nagyüzemi termesztésben – a műtrágyák, a növényvédő szerek nagy mennyiségű felhasználásával növeltük ugyan a termés mennyiségét, olykor annak minőségét is, de kárvallottjai mi, emberek lettünk.

A kémiai szerekkel beszennyeztük környezetünket, felborítottuk a Föld élővilágának rendjét, az ökoszisztémát, benne a természetes táplálékláncot. Ezt azért fontos megjegyezni, mert a természet csodálatos harmóniájából eltűntek, vagy legalábbis lecsökkentek a természetes élősködők, aminek következtében újabb és újabb élősködők szaporodtak fel, melyek ellen mindig nagyobb dózisú vegyszerekkel tudunk már csak védekezni a biztonságos termesztés érdekében. Arra nem gondoltunk, hogy a növényvédő szerekben lévő nehézfémek felhalmozódnak talajainkban, a szermaradványok koncentráltan megmaradnak a mezőgazdasági termékekben, s elfogyasztásuk után egyre gyakrabban betegszünk meg, napról-napra a rákos megbetegedés számos formája pusztít bennünket.

Bianca

Csillám

Válasz a bio-igényekre

A szakemberek lelkiismerete megszólította a gazdákat a mezőgazdasági növények, ezen belül a kertészeti növények (zöldség, gyümölcs, szőlő) környezetbarát termesztésére. Szaklapok oldalain jelenik meg a cikkek sorozata a biotermékeket célzó ökológiai gondolkodásra. A konvencionális termesztés lassú felhagyásával vágyakozunk a biotermesztés után, annak egyre nagyobb kiterjedésére. Ennek egyik hajtóereje hazánkban működő Magyar Biokultúra Szövetség, melynek egyre növekvő taglétszáma is arra utal, hogy itt az ideje a vegyszerektől mentes élelmiszerek előállításának. A biotermékek ellenőrzésében nagy szerepet játszik a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Létük óriási jelentőségű. Eredményeik a biotermékek piacán jelennek meg egyre népesedő vásárló közönség előtt. Ezek az ellenőrzötten biotermékek sajnos drágák, amiket kevés ember tud országunkban még megfizetni.

A környezetkímélő szőlőtermesztésben próbáljuk a termesztéstechnológiát úgy alakítani, hogy a szervesanyagok talajba történő visszapótlásával, a növények szakszerű fitotechnikájával, a szőlőtőkék termőegyensúlyának kialakításával és megtartásával, az észszerű talajműveléssel, az előrejelzésen alapuló redukált növényvédelemmel elégítsük ki a szőlőtőkék igényeit, lehetőleg kevés vegyszer alkalmazásával. Ebben felsorakoznak a költségtakarékos, de a több költséget is igénylő munkamozzanatok. De létezik egy termelési eszköz, ami a legolcsóbb és legbiztonságosabb a környezetkímélő szőlőtermesztésben, s ez a biotikus és abiotikus tényezőkkel szemben ellenálló (rezisztens) szőlőfajta vagy szőlőhibrid. A legolcsóbb, mert genotípusában van az adottsága, ami a vegyszermentes vagy redukált vegyszerhasználatot igénylő termesztésben ingyen felhasználható. A termesztőknek ebből kell profitot szerezni a legkisebb ráfordítás mellett.

A rezisztens szőlőfajták kialakulása

A szőlőtermesztésben a természeti katasztrófák, köztük a nagy téli fagyok, a betegségek járványai vagy éppen a károsító rovarok hirtelen felszaporodása hívták fel a figyelmet a szőlőnövény rezisztenciájára. Itt, Magyarországon a történelmi borvidékek szőlőskertjeit pusztító puhatestű rovar, a filoxéra, majd a peronoszpóra-járvány elsőként hívta tettre nemesítőinket az ellenálló fajták előállítására. Alapvetően a szőlőnövények rezisztenciája mindig ott alakul ki, ahol ugyanabban az élettérben, ökoszisztémában előfordulnak ezek a károsítók (folyamatos fagyhatás, uralkodó élősködő szervezetek, stb.), miközben szelekciós nyomást gyakorolnak a szőlőre. Hatásukra a fagyos helyeken, a faggyal szemben ellenálló, a száraz, csapadékban szegény vidékeken a szárazságtűrő, a filoxéra életterében a filoxérával szemben ellenálló típusok szelektálódnak ki. Ezek értékes helyei a rezisztencia-génforrásoknak. A filoxéravész idején (1875-től) a sokféle vegyszeres és egyéb védekezés között bebizonyosodott, hogy a filoxérával szemben rezisztens alanyok a legbiztosabb és egyben biológiai védekezést jelentettek. Ma a homokos területek kivételével mindenütt a filoxérával szemben ellenálló alanyokra oltott nemes fajtákat oltványként ültetik. A peronoszpóra által okozott tragédia után kiemelkedő értékűek lettek a peronoszpórával szemben rezisztens hibridek. A rezisztens vadfajokból (génforrásokból) kezdték nemesíteni a minőségi termést adó rezisztens szőlőket.

A rezisztens szőlők előállítása

Már Nyugat-Európában, Franciaországban, Németországban, de Amerikában is, a filoxéravész megoldására komoly nemesítés kezdődött a filoxérával szemben ellenálló szőlő hibridek nyerésére. Az első nemesítési programokból származnak főként a XIX. században előállított rezisztens alanyok, de a rezisztens termő szőlők is reflektorfénybe kerültek. Már az első lépések nagyon kreatívak voltak, amit a későbbi nemesítő generációk tovább fejlesztettek. A nemesítőknek először meg kellett találni azokat a vadfajokat, amelyekben a rezisztenciáért felelős gének lakoznak. Majd megtörtént a vadfajok keresztezésével a rezisztenciáért felelős gének bevitele a nemes fajtákba. Ma, amikor a genetikai kutatások lehetővé teszik a rezisztens gének hibridekbe történő beépülésének ellenőrzését, a keresztezéses nemesítést genetikai vizsgálattal egészül ki. Többszöri keresztezésekkel (piramidálással) a rezisztens gének beépítése mellett a minőség megtartható vagy éppen fokozható. A magyar szőlőnemesítők a rezisztens szőlők létrehozásában kiemelkedő szerepet játszottak és játszanak napjainkban is. Rendkívül termékeny munka jellemezte a filoxérával szemben ellenálló és mésztűrő alanyok nemesítését. Teleki Zsigmond és fia Teleki Sándor világra szóló alanyokat (Teleki 5C, Teleki-Kober 125 AA, Teleki-Kober 5BB, Teleki-Fuhr SO₄) nemesítettek az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején. Évtizedekkel később dr. Bakonyi Károly munkatársaival nemesítette a Georgikon 28 alanyt. A rezisztens csemege- és borszőlők nemesítése az 1950-es évektől kezdődött a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben (Kecskeméten) és a Kertészeti Egyetem Genetikai Tanszékén, illetve a Szőlőtermesztési Tanszékén (Budapesten). Dr. Csizmazia Darab József az Aletta, a Bianca, a Göcseji zamatos, a Viktor és a Zalagyöngye fehérbort adó, a Medina és a Nero vörösbort adó rezisztens borszőlőfajtákat adta a világnak. A rezisztens csemegeszőlő-fajták, közöttük az Esther, a Fanny, a Lidi, a Teréz, a Pölöskei muskotály dr. Szegedi Sándor nevéhez fűződnek. Ez utóbbit ma már borszőlőként tartják nyilván. A Kertészeti Egyetemen dr. Kozma Pál professzor munkatársaival nemesítette a Palatina sikeres csemegeszőlő-fajtát, a Csillám, a Paulus, a Viktória gyöngye rezisztens fehérborszőlő és a Duna gyöngye vörösbort adó hibrideket. A Genetikai Tanszéken dr. Koleda István, dr. Tamássy István professzorok és dr. Korbuly János a Vitis amurensis vadfajt alkalmazták a rezisztencia génforrásaként a hibridizációhoz. Fajhibridjeik között szerepel a Borostyán, a Csépimuskotály és a kék bogyójú Pegazus rezisztens csemegeszőlő-fajta, valamint az Odysseus, az Orpheus, a Kunleány fehérbort adó, a Korai bíbor, és a Pannon frankos vörösbort adó hibridek. Az újabb keresztezésekből Pécsett ifj. dr. Kozma Pál Borsmenta és Jázmin fehérbort adó rezisztens fajtákat nemesítette. A felsorolt hibridek mindegyike állami minősítést kapott. Tehát Magyarországon már egy olyan kollekció áll a termesztők rendelkezésére, amely alkalmas a környezetkímélő szőlőtermesztésre. Ebben gazdagok vagyunk.

Esther

Fanny

Természetesen a külföldi nemesítőintézetekben is régóta foglalkoznak a rezisztens szőlőhibridek előállításával. Eredményeikről tudomásunk van, és fajtáikat kipróbáljuk a magyar környezeti viszonyok között. Figyelemre méltó rezisztens hibridek, amire a magyar szakemberek már felfigyeltek pl. Geisenheimből a Börner alany, a Hibernal fehérbort adó, Freiburgból a Solaris és a Johannita, Újvidékről a Bácska és a Panonia szintén fehérbort adó, Klosterneuburgból a Rathay és a Roessler vörösbort adó rezisztens hibridekre.

Nyugat-Európában egyre aktívabb szereplők dolgoznak a rezisztens hibridek elismerésén és termesztésbe vitelén. Ezek a rezisztens hibridek rezisztens szőlőfajták, interspecifikus hibridek (mert különféle szőlőfajok keresztezéséből származnak) és innovatív fajták néven szerepelnek. A rezisztens hibridek fő támogatói között szerepelnek az IFOAM – Organics International (International Federation of Organic Agriculture Movements), az Amerikai Ökológiai Fogyasztók Egyesülete (Organic Consumers Association), az Internationale PIWI (Pilzwinderstandsfähige Rebsorten) EstherFanny nemzetközi szervezetek. Ezekkel a szervezetekkel a magyar szakemberek kapcsolatban vannak. Így látják, hogy külföldön is mennyire fontosnak tartják, és megkülönböztetett figyelemmel támogatják a környezetkímélő szőlőtermesztést és a hozzá tartozó rezisztens hibrideket. A nemesítők fokozzák e hibridek teljesítményét mind minőségben, mind mennyiségben.

Lidi

Palatina

A rezisztens hibridek értékei

Hazánkban a rezisztens hibridek állami minősítése kezdetben nagy ellenállásba ütközött. A szakemberek nehezen fogadták őket. Először csak házi kertekben engedélyezték telepítésüket (ld. Zalagyöngye). Bár mindig akadtak, akik fogékonyak voltak az újra, és úttörő szerepet vállalva kipróbálták termesztésüket. Amikor a szőlészek rájöttek ezeknek a hibrideknek a termésbiztonságára és olcsó termeszthetőségére, akkor megnőtt a telepítési kedv irántuk, és ma már borvidékeinken több ezer hektárt tesznek ki. Vitálisan nőnek, rügyeik téltűrése kiemelkedően jó, szeptember végéig beérlelik termésüket és vesszőiket. Nagy a cukorhozamuk, savaik gyorsan leépülnek, legtöbbjük idegen ízektől mentes. Bornak a szőlőfürtök technológiai érettségében kell szüretelni. Rendkívül nagy jelentőségűek a friss fogyasztásra alkalmas és szermaradványtól mentes rezisztens csemegeszőlő-hibridek. Fürtjeik tetszetősek, szépek, finom ízűek, s fogyasztásuk egészséges.

Közben az Európai Unió képviselői is foglalkoztak az interspecifikus hibridek jelentőségével, amelyeket minőségi fajták kategóriájába sorolták. A rezisztens hibridek termésbiztonsága kiváló, olcsón termeszthetőek, nagy terméstömeget adnak. A borászok kétkedve fogadták borminőségüket. Mivel ezek a hibridek rezisztensek, ebből adódik magas polifenol-tartalmuk, ami főként az oxidatív borkezelésnél gondot jelent. Mióta a borászatok berendezkedtek a reduktív borászati technológiára, a rezisztens hibridek terméséből is kellemes, friss, elsősorban a mindennapok bora állítható elő. De vannak esetek, amikor a rezisztens hibridek terméséből kiváló borok készíthetőek: ilyen a Nero rozé, a Zalagyöngye száraz fehérbor, a Göcseji zamatos finom illatú és állandó minőséget adó fehérbor, vagy az Orpheus minőségi fehérbor, stb.

Az innovatívan gondolkodó szakemberek a jövőben egyre nagyobb teret adnak a rezisztens, környezetkímélő szőlőhibridek termesztésének itthon és a világ szőlőtermesztő államaiban.

Dr. Hajdu Edit
kertészmérnök, szőlőnemesítő

Nero