Az élő szarvasmarhák kivitele 22 százalékkal, 22 ezer tonnára nőtt 2019. január és június között az előző év hasonló időszakához képest, és bővült a tejágazatban a savanyított termékek gyártása is.
Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a XXXIII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozáson tartott előadásában kiemelte, hogy a szarvasmarhavágás 14,7 ezer tonnával stagnált: jól látszik, hogy az élőmarha kivitele húzza a szarvasmarha-ágazatot. A hazai szarvasmarha-állomány és az ágazat bevétele évről évre nő, az állatlétszám lassan eléri a 900 ezret. A tejértékesítés bevétele 2018-ban 185 milliárd, a vágómarha-értékesítésé 91 milliárd forint volt.
Az export 30-35 százalékát Törökország veszi fel, de az oda irányuló kivitel az elmúlt 3 évben csökken. Nő ugyanakkor a 10-20 százalékot képviselő osztrák, illetve horvát piacra irányuló kivitel. A pozitív folyamatok a kedvező támogatási rendszernek, a földhasználati szabályozásnak, illetve annak köszönhető, hogy a tejpiacon most nincs válság.
Juhász Anikó a minisztérium támogatási terveiről elmondta, hogy 2020 után is megmarad az Agrár Széchenyi Kártya, amely 3 éves futamidejű, szabad felhasználású folyószámlahitelt tesz lehetővé 0,24 százalékos kamat mellett. Kitért arra is, hogy ismét lehet támogatást igényelni mezőgazdasági gépek lízingdíjához 2019. december 31-ig.
2020-ig mindenképpen maradnak a nemzeti támogatások, és a minisztérium maximális mértékben szeretné biztosítani az előlegfizetést, amire remélhetően október 16-a után kerül sor.
Az agrártárca 2020-ig fenntartja az állati hullák ártalmatlanítását, az állatbetegségek megelőzését és leküzdését szolgáló támogatásokat, és megmaradnak a vemhes üszők gyógykezelésére, tenyésztésszervezési feladatok ellátására nyújtott források.