Forgatás nélküli talajművelés

A mezőgazdasági szántóterületek kezelése során – legyen az hagyományos vagy forgatás nélküli talajművelési mód – elsődleges célunk a talaj szerkezetének megóvása és javítása, valamint a talaj megfelelő tápanyag-, levegő- és vízgazdálkodásának fenntartása, a termesztett növények igényeit figyelembe véve.

Az elmúlt évek aszályos periódusainak egyik fontos tanulsága, hogy a fenti célok elérése során különös figyelmet kell fordítsunk a talaj megfelelő nedvességi állapotának megteremtésére, vagyis hogy a felszínre jutó csapadék minél nagyobb hányada jusson a talajba, és a bejutott vizet a talaj jelentős mennyiségben tárolni is képes legyen.

Az ekére alapozott, hagyományos, forgatásos talajműveléssel szemben – többek között a talajt és a talajéletet károsító hatások miatt – az elmúlt évtizedben számos kritika fogalmazódott meg.

A talajszerkezet-romlás, az aggregátum-stabilitás jelentős csökkenése mellett a szántott területek szervesanyag-lebontása az oxidációs folyamatok révén felgyorsul, 10 évnyi hagyományos talajművelés után a humusztartalom csökkenése az 50%-ot(!) is elérheti. A forgatásos talajművelés az esetek nagy részében a talaj jelentős nedvességvesztésével is jár, különösen igaz ez, ha nem megfelelő időben és módon végzik el azt. A nyári aszály mellett az elkövetkező években a téli aszállyal is mind többször számolnunk kell. Nem vehetjük magától értetődőnek, hogy a szántott területek majd a tél folyamán újra feltöltődnek nedvességgel.

A talaj szervesanyagkészletének csökkenése, a talaj nedvességtartalmának csökkenése, a kitettebb talajfelszín extrém felmelegedése a mikrobiális talajéletre is kedvezőtlenül hat. A fenti folyamatok a biológiai sokféleség ellen hatnak, a hasznos mikrobák, talajlakó szervezetek eltűnése mellett felszaporodnak a kártevő mikroszervezetek. Valójában a teljes talaj-táplálékháló sérül vagy összeomlik a hasznos mikroszervezetek visszaszorulása miatt.

Amennyiben a forgatás nélküli talajművelés pozitív hatásait vizsgáljuk – a mikrobiális talajéletre kifejtett kedvező hatások mellett –, a következőket kell látnunk:

– Talajszerkezet-védelem: a művelés során kedvezőbb rög- és morzsaméretet kapunk, a jó vízállósággal rendelkező aggregátumok aránya 60-140%-kal is magasabb lehet, mint a szántásra alapozott művelés esetében; a szántással ellentétben nem porosítjuk a talajt; a tömörödött talajállapotot mérsékeljük, javíthatjuk.

– Kisebb energia- és időigény: a szántást elmunkáló műveletek kiesése is csökkenti e ráfordításokat.

– A talaj nedvességtartalom veszteségének csökkentése: összefüggésben a kedvezőbb talajszerkezettel (aggregátumstabilitás, porosodás csökkentése, stb.), illetve a szármaradványok talajtakarásával; a bolygatatlan talajfauna által készített járatok bevezetik a vizet.

– Erózióvédelem: a megfelelő talajszerkezet és a talajt takaró növényi maradványok miatt ellenállóbb talajfelszín.

Vannak olyan vélemények, miszerint egy tíz évig forgatás nélkül kezelt szántóföldet egyetlen szántással hosszú időre tönkretehetünk. Talán kissé túlzó a megállapítás, ugyanakkor a talajainkért aggódó szakemberek és gazdálkodók félelmei nem alaptalanok e téren.

A kutatások, a különböző talajművelési módok talajbiológiát befolyásoló hatását vizsgálva, változó eredményeket hoztak. Egyes vizsgálatok arra a megállapításra jutnak, hogy a szántott területek bakteriális és gombaközössége messze elmarad a forgatás nélkülitől. Jó néhány DNS–bázissorrend- és foszfolipidzsírsav-analízis alapján elvégzett kutatás azonban azt állítja, az első két évben nincs jelentős különbség a mikrobiális diverzitásban. Két év elteltével azonban változhat a helyzet. Úgy gondoljuk, a forgatás nélküli talajművelési módszereknek egyre nagyobb létjogosultsága lesz az elkövetkező időkben.

Összefoglalva az előzőket: a szántás nélküli talajművelő módszerekkel egyrészt javítani tudjuk talajaink szerkezetét, mikrobiális tevékenységét, másrészt megoldást adhatunk az éghajlatváltozással jelentkező problémákra, de látnunk kell, hogy ez egy hosszabb folyamat eredménye.

A Phylazonit Technológia fontos részét képezi a talajvédő és tápláló művelés. Cégünk nagy hangsúlyt helyez a Phylazonit termékcsalád megfelelő kijuttatására, ezt jól támogatja az idén Érték és Minőség Nagydíjat elnyert Phyller kijuttató szerkezet és Temposensor Basic vezérlő egységünk.

Emellett cégünk az Axiál Kft-vel együttműködve lehetőséget kínál a Phylazonit és a Horsch Terrano együttes erejének kipróbálására is, vagy egy egyedi lehetőség keretében a talajjavítás és a gépvásárlás együttes megvalósítására!

Részletekért keresse kollégáinkat!