„A vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás”

Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában

Nagyszabású életrajzi film mutatja be az egyik legismertebb magyar Afrika-utazó és vadászíró, gróf Széchenyi Zsigmond életét. A film továbbá feleleveníti a Fekete-kontinens múltja és jelene közötti drámai változásokat is.

Több mint a vadászutazó utolsó útjának bemutatása

A természetfilmes dokumentumfilm a tavaly 120 éve született gróf Széchenyi Zsigmond Afrika-utazó és vadászíró életét mutatja be. A forgatócsoport munkáját a gróf özvegye, Hertelendy Margit is nagyban segítette saját felvételeivel és férje naplóival. A gróf életét új szemszögből megvilágító film bemutatja az Afrika múltja és jelene közötti drámai változásokat is, felhívva a figyelmet a természetvédelem jelentőségére is.

A film ötlete Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójától, egyben a film producerétől származik. Mint mondta, vadászbarátai hívták fel a figyelmét az elfeledett Denaturált Afrika műre. Arra gondoltak, hogy egy kis kamerával végig járják a könyv történetét, ami végül lényegesen nagyobb szabásúvá vált, s elkészült a Vadonvilág.

A dokumentumfilm többre vállalkozott Széchenyi Zsigmond utolsó útjának bemutatásánál vagy a Denaturált Afrika című könyvének leforgatásánál. A film a gróf életútja mellett szemezget a magyar történelem legfontosabb eseményeiből is, mert ahhoz, hogy lássuk a történet mögött az embert, értenünk kell az őt ért hatásokat is: hogy mit jelentett Széchenyi Zsigmond számára Afrika vagy Magyarország. Ki a vad és ki az ember? Miként lett a világot járt szenvedélyes vadászból a történelem vagy éppen a sors hatására a vadvilág megőrzése iránt elkötelezett, egyre inkább csak a fotószafarit helyesnek tartó ember.

Mielőtt elkezdődött

A Vadonvilág című dokumentumfilm díszbemutatóján, az Uránia Nemzeti Filmszínházban a filmvetítés előtti köszöntőjében Vida József felhívta a figyelmet, hogy egy időutazásra invitálják a meghívottakat. A vendégek olyan alkotást láthatnak, amely mintegy 100 évet ölel fel, és gyakorlatilag 50 éve készül. A lebilincselő képi világú filmben eddig sosem látott, fél évszázaddal ezelőtt készült felvételek is láthatók.

Széchenyi Zsigmond álma, hogy felesége is elkísérhesse őt afrikai útjára, életükben egyszer teljesülhetett, a gróf utolsó gyűjtőexpedíciója során. Margit – ahogy Széchenyi nevezte, Mangi – szuper 8-as filmen örökítette meg az útjukat. A Vadonvilág az egyetlen film, ahol ezek a felvételek láthatók, amelyeket Hertelendy Margit személyesen adott át az alkotóknak felhasználásra. Emellett számtalan – és ma már felbecsülhetetlen eszmei értékkel bíró – fotó is tanúskodik az út szépségéről és sikereiről.

1964 januárjában gróf Széchenyi Zsigmond, a legendás utazó, vadász és író, valamint felesége a magyar kormány megbízásából vett részt Kenyában egy trófeagyűjtő expedíción, hogy részben pótolják az 1956-os forradalom idején megsemmisült múzeumi állattár anyagát. A Vadonvilág film stábja 2018-ban végigjárta az akkori útjukat, azonban többre vállalkoztak egyszerű dokumentálásnál. A dokumentumfilm nemcsak a Kilimandzsáró vidékére kalauzolja el a nézőt, hanem mozaikszerűen eleveníti fel Széchenyi életének legjelentősebb, olykor a szó legszorosabb értelmében vett sorsdöntő epizódjait.

A néző elkísérheti Széchenyit szinte valamennyi útjára: Kelet-Afrikába, a Líbiai-sivatagba, Alaszkába, Indiába és hazájába is. A filmben nagy szerepet kapnak a magyar történelem azon legfontosabb eseményei is, amelyek hatással voltak a Széchenyi életútjának alakulására, az I. és II. világháború, az azt követő deklasszálás és kitelepítés, valamint az ‚56-os forradalom.

Gróf Széchenyi Zsigmond élete a történelmi események mellett a fekete kontinenssel is összeforr: annak múltjával, akkori jelenével és az általa megjósolt jövőjével. Az Afrikában tapasztalt szembeszökő változásokról és a fekete kontinens jövőjéről sokszor elkeseredetten ír utolsó könyvében. A mai forgatóstáb a film készítése közben döbbenten tapasztalta, hogy a gróf jóslatai sajnos valósággá váltak. A képzeletbeli időutazás végére a nézők is megtudhatják: mire elég a sivatagban napi 4 liter víz, lakhat-e egy nemesember tyúkólban, miért szerepel a filmben az „Angol beteg” vagy a Hemingway, és miért nem menekült el a Széchenyi házaspár 1956-ban. Arra is fény derül, miként lett a világot járt szenvedélyes vadászból a vadvilág megőrzése iránt elkötelezett, egyre inkább csak a fotószafarit helyesnek tartó ember.

„Én csakis Afrikába mehettem, oda vágytam leginkább”

Gróf Széchenyi Zsigmond szívét Afrika már gyerekkorában rabul ejtette, és végül 8 alkalommal járt is a fekete földrésznek is nevezett kontinensen. Első alkalommal 1927 tavaszán, gróf Almásy László, Magyarország legismertebb afrikánusa vezetésével indult útnak Kelet-Szudánba.

Egy évvel későbbi második útján elhatározta, hogy utazásait és vadászélményeit leírja. Ezt követően több trófeagyűjtő expedíción vett részt saját pénzén, vagy a Nemzeti Bank terhére és a Nemzeti Múzeum felkérésére a múzeum állattárának gyarapítására.
Utolsó útja az egyik legkedvesebb számára, amikor Mangit is magával vihette. Ekkor látta meg először Széchenyi is a Kilimandzsáró már akkor is fogyatkozó havát, és ekkor vett részt először fotószafarin. A következő, kizárólag fényképezőút már nem valósulhatott meg.

„Én pedig a sivatagért nem rajongok”

Habár a világutazó nem rajongott a sivatagért, 1935-ben az Almásy László által vezetett expedíció hozza meg számára talán élete egyik legnagyobb vadászsikerét. Almásy, a sivatag minden titkának ismerője vezeti a három fős csapatot. Ford autókkal átszelik a végeláthatatlan homoktengert számtalan gyötrelem és nélkülözés árán. A víz nem elegendő mosakodásra és ivásra, a benzin elfogy, az állandóan hengergő homokban pedig többször elakadnak.

Azonban minden szenvedést kárpótol Wadi Hawar és az állatok látványa. A világjáró vadász talán élete végéig haragban állt volna a sivataggal, ha nem pillantja meg az addax csapatot és köztük az egyik legnagyobb szarvú bikát, amit valaha ember látott.

„Minden vadászzsákmány legszebbike az emlék”

A film díszbemutatója után Vida József arról számolt be, hogy gyermekkorában számtalanszor utazott képzeletben Széchenyi Zsigmond izgalmas és lebilincselő könyvein keresztül távoli helyekre, s arról álmodozott, hogy valaha ő is eljut azokra a vidékekre. Aztán egy véletlen – bár azok, mint tudjuk, nincsenek – folytán lehetősége adódott, hogy segítse egy szerény költségvetésű film elkészültét, amely a legendás vadászról szól. A producer olyan alkotócsapatban dolgozhatott, amelyben néha a film szereplői voltak az operatőrök, és igazi csapatként segítették egymás munkáját. Valami egészen egyedit, nem elcsépeltet, műfajában is különlegest kívántak készíteni. Eltökélt szándékuk volt Széchenyit nemcsak mint vadászt, utazót, de mint nagy formátumú írót is bemutatni. A nagy vadászírót a Denaturált Afrika című utolsó könyvének csiszolgatása közben érte a halál. A mű azonban Mangi néninek hála először 1968-ban, majd 1971-ben és 2003-ban is megjelenhetett. A három kiadás ellenére a könyv ma már csak antikváriumokban kapható. Ez azonban csak eddig volt így, hiszen most, a film bemutatásával egy időben díszkiadásban megjelentették.

– Forgassák a könyvet a természet olyan bensőséges szeretetével, ahogyan Széchenyi megírta! – ajánlotta a művet az elnök-vezérigazgató. – Utazzanak vele az ernyőakáciás szavannák határtalan térségeire, mint én is tettem gyermekkoromban. Vigyenek haza magukkal egy csipetnyi Afrikát, sok-sok vadászatot és erdőzúgást. Segítsenek nekünk abban, hogy a jövő nemzedékei is megismerhessék Széchenyi Zsigmond munkásságát, hogy csillaga soha ne hunyjon ki, mert „minden vadászzsákmány legszebbike az emlék”.

Ami a filmből nem derül ki

A Vadonvilág című dokumentumfilm 1 év alatt, 18 forgatási nappal készült el: a forgatócsoport ebből 14 napot töltött Kenyában. A természet- és állatfelvételek jelentős részét a legismertebb nemzeti parkokban rögzítették, hiszen vadon élő állatokat ma már csupán a természetvédelmi területeken láthatjuk, a városokhoz közeli nemzeti parkokat kerítések veszik körül.

A film egyik vizuálisan legösszetettebb képén a szabadon legelő állatok láthatóak, a háttérben viszont felhőkarcolók emlékeztetnek vészjóslón gróf Széchenyi Zsigmond korábbi megállapítására: az ember lassan kisajátítja a természetet…

Széchenyi Zsigmond díj

A Takarékcsoport által alapított díjat a Gödöllői Nemzetközi Filmfesztivál annak a magyar alkotásnak ítéli oda, amelyik méltó módon mutatja be a vadászat, a természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését.