Immár a friss kémiai Nobel-díj is megerősíti a génszerkesztés világszerte terjedő gyakorlatát. Nem véletlenül: a technológia óriási lehetőségeket nyit(ott) a követelő társadalmi – közte természetesen mezőgazdasági – igények megoldásában.
Genetikai olló
A „Genetikai olló”, a géntechnológia egyik legélesebb eszközének felfedezéséért kapta idén a kémiai Nodel-díjat Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna. A CRISPR/Cas9 nevű eljárással a kutatók rendkívül nagy pontossággal képesek megváltoztatni állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét – közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia Nobel–díj-bizottsága. Ez a technológia forradalmi hatást gyakorolt az élettudományokra, hozzájárul az új rákterápiákhoz, és valóra válthatja az örökletes betegségek gyógyításának álmát. Az eljárás mezőgazdasági felhasználási területeken is szinte beláthatatlan előnyöket kínál.
Molekula véd a vírus ellen
A CRISPR / Cas9 genetikai ollóval néhány hét leforgása alatt lehetőség van az élet kódjának megváltoztatására. A felfedezés révén már eddig is például a növénykutatók képesek voltak olyan növények kifejlesztésére, amelyek ellenállnak a penésznek, a kártevőknek vagy az aszálynak. Az eljárás lényegében arra a felismerésre épül, hogy a baktériumok ősi immunrendszerének bizonyos molekulái hatástalanítják a vírusokat a DNS-ek hasításával. A két kutatónak sikerült újratermelni a baktériumok genetikai ollóját egy kémcsőben, és egyszerűsíteni az olló molekuláris összetevőit, így könnyebben használhatók voltak.
…és Magyarországon?
A génszerkesztés témája Magyarországon különösen érdekes kérdés, miután az Alaptörvény deklarálja hazánk génmódosítás-mentességét. Csakhogy jelentős különbség van a génmódosítás (GM) és a génszerkesztés között. A GM során egy gént vagy annak bármely részét kiemelik a sejtből, és átültetik egy másikba (vagy szintetikus géneket vagy génszakaszokat visznek be természetes szervezetbe), ami által a befogadó génállománya megváltozik. A génszerkesztés során az élőlény saját genetikai állományát változtatják meg – vagyis kémiai eszközökkel végzik azt, amit a természet végezne el, csak sokkal hosszabb idő alatt, de természetesen idegen gének bejuttatása nélkül.
Tudományos körökben nincs vita
Nem véletlen, hogy a hazai tudományos körökben lényegében egyetértés van a génszerkesztéses technológia létjogosultságát, de legalábbis kutatásra feltétlenül érdemes voltát illetően. A betegség-ellenálló gabonafélékre vonatkozó kísérletek sikere miatt például a Magyar Tudományos Akadémia évekkel ezelőtt sürgette, hogy az EU mondja ki: a genomszerkesztéssel létrehozott termékek nem esnek a GMO-ra vonatkozó szabályozás alá. Két éve aztán az EU pont máshogy döntött, ami azért aggályos, mert a kontinens agrár-konkurensei, az USA és Kína nagy lendülettel folytatnak génszerkesztéssel kapcsolatos kutatásokat. Mások is ezzel érvelnek: nagyobb terméshozam, aszálytűrőbb, erősebb gyökérzetű, kisebb fertőzésérzékenységű növények, nagyobb testtömegű és betegség-ellenállóságú állatok nemesíthetők génszerkesztéssel. A Szegedi Egyetem növénybiológiai tanszékének vezetője, Fehér Attila MTA-doktor azzal nyugtatja meg a technológiától idegenkedőket, hogy a génszerkesztés biztonságos eljárás, mert nem kerül idegen gén a genomba, másrészt mivel irányítani lehet, hogy a fehérje hol változtasson a genomban, sokkal precízebb.
Évtizedek óta eszünk mutánsnövényeket
A világon az utóbbi évtizedekben több mint 3200 elismert, mutagenezissel előállított növényfajt hoztak létre. Hazánkban volt olyan év, amikor a búza-termőterületek 40%-án „mutánsbúza” termett. Nyilván ez az oka annak, hogy a mutációs genomszerkesztés, a precíziós mutagenezis az MTA és az Európai Tudományos Akadémiák Tanácsadó Testületének állásfoglalása szerint sem tartozik a génmódosítási törvények hatálya alá; mutáció az európai törvényben sem számít genetikai módosításnak. Aligha lehet kérdéses, hogy most, a kémiai Nobel-díj nemcsak tudományos, hanem társadalmi értelemben is új távlatokat nyit a technológiának, hiszen a klímaválság, a népességgyarapodás, a hatóanyag-kivonások miatt elkerülhetetlen új eljárások bevezetése a növény- és állatnemesítésbe.
Felvételeink csak illusztrációk; Horizont Média/archív
