Módosult a vonatkozó rendelet, így most már minden termőhelyen kiadagolható a vetéstől függetlenül 100 kg szárazanyaghoz további 0,8 kg nitrogén hatóanyag. Ezzel a két éve kezdett tárgyalássorozat végére tett pontot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, így hatékonyabb lehet a gazdák növénytermesztési munkája.
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletet 3. számú mellékletének C. pontját módosította a 48/2020. (X. 7.) AM rendelet. A módosító jogszabály a Magyar Közlöny 2020/220. (X. 7.) számában jelent meg, hatályos 2020. október 22-től.
Az enyhítés szükségességét számos gazdálkodó, vállalkozás jelezte a kamara felé, ezért is kezdődött már két éve az érintett szervezetekkel, kutatóintézetekkel az egyeztetés. Az illetékes minisztérium is felismerte a szakmai problémát, és támogatta annak mielőbbi megoldását. A nemzeti szabályozást az uniós szinten történő egyeztetés előzte meg, mikor zöld utat kapott a problémakör, üzemi szintű kísérletek kerültek végrehajtásra. Ennek során gyűjtött és elemzett eredmények alapozták meg a rendeletbe foglalt határértéket.
A kivédendő pentozánhatás
Szármaradványok talajba kerülésekor vagy nem teljesen érett trágya (szalmában gazdag) használatakor a szerves anyag bomlás közben nitrogént von el környezetétől, emiatt nitrogénhiány állhat elő. Amennyiben ez nem előzhető meg a szármaradványok talajba forgatásával, vagy teljesen érett, szerves trágya használatával, úgy nitrogénműtrágyát adagolnak a trágyához, szármaradványokhoz, és ezzel együtt forgatják be a talajba. Ennek hatására a bomlás során a műtrágyából származó nitrogént használják fel a baktériumok, nem a környezettől vonják el azt.
Fotó: Barna Ferenc