A gépi szőlőszüret gyakorlati tapasztalatai

A cikk írásakor sok helyen még tart a szüret, de annyi már látszik az idei évjárattal kapcsolatban, hogy a közepes termésmennyiség mellett megfelelő minőségű alapanyag áll rendelkezésre. Az eddigi évekhez képest egy kicsit alacsonyabb a szőlők cukorfoka, szín, illat és aroma tekintetében azonban szép érettséget mutatnak. Tarsoly Róbert, a Dóka Éva Pincészete borásza nemcsak a szőlővel, hanem a szüretelőgépekkel kapcsolatos tapasztalatait is megosztotta velünk.

A Zalai borvidék meghatározó, közel 30 hektáros borászatában, a Dóka Éva Pincészetében a 2007/2008-as szezonban állt munkába először szüretelőgép. Az első gépi szüret euforikus, semmihez nem hasonlítható érzés volt. Elsősorban a területnövekedés miatt döntöttek egy vontatott szőlőkombájn beszerzése mellett, mert a nagyobb táblákat, tételeket kézi szürettel már nem lehetett volna az optimális időkeretben leszedni: vagy sokkal több emberrel, vagy sokkal több idő alatt lehetett volna ugyanazt az eredményt elérni, miközben az esetleg előforduló több napig tartó rossz idő már aránytalanul nagy minőségi és mennyiségi kockázatot jelent egy borászati üzem számára.

Tarsoly Róbert borász

A borászatban korábban nem dolgoztak bérben szőlőkombájnok. Először több márka és használt gépek is szóba kerültek, a zalai pincészet aztán elsősorban a személyes ismeretség révén döntött a Pellenc márka mellett, amelynek már ismerték és használták az elektromos metszőollóit. Végül egy új, vontatott Pellenc lízingelése mellett döntöttek. A szőlőkombájnokat az 1970-es években kezdték fejleszteni (USA, Franciaország, Olaszország), a szőlőtermesztés gépesítésének jegyében. A hazánkba került KGST-gyártmányok a széles sortávú rendszerekhez igazodtak, mivel a keleti blokk nem állított elő keskeny nyomtávú, kimondottan a szőlőterületek igényeinek megfelelő ültetvénytraktorokat. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a mai korszerű gépek már nemcsak a munkaerőhiányt oldják meg, hanem a minőségi borkészítéshez is méltó műszaki hátteret biztosítanak. A piacon egyébként nagyon kevés gyártó kínálja a gépeit, mint ahogy ezt már megszokhattuk a speciális kultúrák, ültetvények gépesítésénél. A Pellencen kívül a szintén francia Grégoire, ALMA és Braud (New Holland), az olasz Bargam, valamint a német ERO a legelterjedtebb márkák Európában. Egy borászatnak nagyon fontos, hogy a szőlő minél előbb feldolgozásra kerüljön, ez alapvető feltétele a minőségi borkészítésnek. Műszaki problémák esetén nem mindegy, milyen a választott márka alkatrészellátása, szervizháttere (garanciaidőn túli), vagy adott-e a cseregép lehetősége. A gépi szüret legfontosabb előfeltétele a jó állapotú, minőségű fémoszlopos támrendszer és a megfelelő ültetvényszerkezet. A sor- és tőtávon kívül a domborzati viszonyok is mérvadók. A betonoszlopok károsíthatják a gépet, a faoszlopoknál pedig a méretbeli heterogenitás miatt nehéz beállítani a kombájnt, a karok nem ráznak elég hatékonyan. Ráadásul a korhadás miatt egy erősebb szél után megdőlt oszlopok szintén akadályozzák a munkát.

A gépi szüretből a feldolgozásra érkező szőlő minősége kifogástalan. A szőlő 70-75%-ában még bogyózógépet sem kell használni. Természetesen fajták közötti kisebb különbségek itt is adódnak. A chardonnay nagyon hálás fajta a gépi betakarítás szempontjából, az olaszrizling egy kicsit több levélnyéllel szedhető. A bejövő szőlő minőségének biztosítása érdekében szőlőfajtánként be kell állítani a gépet. A legfontosabb a rázás amplitúdója és frekvenciája. A szüretelőfej, a tisztítóventilátor és a felhordószalag könnyen állítható műszaki egység. Eltérés a kékszőlők esetében is jelentkezik, a cabernet sauvignon nagyon szépen, míg a merlot szintén több levélnyéllel szedhető. Általánosságban annyi elmondható, hogy a vastagabb bogyóhéjú fajták optimálisan, a vékony bogyóhéjú fajták kicsit nehezebben szüretelhetők géppel, itt ugyanis nagyobb a bogyók feltáródásának az esélye. A több lével szedett tételek sem okoznak gondot. A gyűjtőtartályok és a felhordócsigák természetesen saválló acélból készülnek, ahogy a szüretelőkocsik is. A pince és a feldolgozó tér közelsége miatt a must minősége semmiben nem szenved hátrányt a kézi erővel szüretelt tételekhez képest. Nem barnul meg, nem oxidálódik, a gépi szüret semmilyen negatív hatással nincs a mustülepítésre, borstílusra. A gépek a kézi szürettel azonos minőségű munkát képesek végezni. Egyetlen hátrányuk, hogy válogatott szüretre nyilvánvalóan nem képesek, de egy kézi fürtválogatás után újra élvezhetjük a gépi betakarítás áldásait. Ez főleg a dűlőszelektált tételeknél térülhet meg igazán – osztotta meg tapasztalatait a cég tulajdonosa, borásza, Tarsoly Róbert.

A szőlőkombájnnal nem rendelkező kisebb gazdaságoknak fel kell készülniük a pincetechnológiai háttér méretezésével az egy időben bejövő nagyobb mennyiségű szőlő fogadására, ha gépi bérmunkát vesznek igénybe. Nagyon fontos a szüret és a feldolgozás szinkronja, a kapacitások helyes méretezése. Sokan puffertartályokkal próbálnak enyhíteni a problémákon, ezek kitárolása azonban eléggé nehézkes. A Dóka Éva Pincészetében szüretelőkocsik szállítják a szőlőt a kombájn alól a borászatba. Egy 45 hl-es présbe mintegy 100-110 q szőlőt töltenek, amit a folyamatos léelválasztás tesz lehetővé. Ezzel a mérettel 1 hektár szőlő megfelelően terméskorlátozott termését képesek feldolgozni, szinkronban a szüretelőgép teljesítményével, minimálisra csökkentve ezzel az állásidőt. A szüretelőgépek gazdaságos működtetése a precíz munkaszervezés és a folyamatos feldolgozás egységén alapul. A gépi szőlőszüret nettó 70–80 000 Ft-os hektárköltsége jóval kedvezőbb a kézi szüreténél. A sűrűbb sortávnál kicsit emelkedik a bérmunka ára, de még így is olcsóbb a kézi szüret 170–180 000 Ft-os hektárköltségénél, ráadásul sokkal kiszámíthatóbb és hatékonyabb. Egyébként a legtöbb borvidéken már rendkívüli gondokat okoz a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya. A Dóka Éva Pincészete 2019-ben vett egy másik, használt önjáró szüretelőgépet, amit kimondottan bérmunkára szánnak. Ezzel a géppel a nehezebben megközelíthető helyek is szüretelhetők. Az önjáró gép fordulási sugara lényegesen kisebb, mint a vontatott típusúé, mivel képes maga mellé visszafordulni. Ezenkívül előnye, hogy a dombvidéki területeken biztonságosabban dolgozik, az újabb konstrukciók még 35%-os meredek lejtőn és 25-30%-os oldallejtőn is képesek dolgozni, köszönhetően a borulásgátló funkcióknak. A legújabb modellek nagy része már sorontartó automatikával szerelt, ami tovább javítja a rázás hatékonyságát, és segít elkerülni a károkat. A szőlőkombájnokat a gyártók folyamatosan fejlesztik. Az egyik fő irány, hogy az újabb típusokat szinte már minden gyártó ujjas bogyózóval is ellátja, a gépek a borászati bogyózógépekkel vetekedő minőségű munkát végeznek. A felhordószalagok (lyukacsos kialakítás), a bogyózók és a gyűjtőtartályok (görgősorok) konstrukcióinak fejlesztésével az egyes márkák elérték, hogy a szőlőszemeken kívül más növényi maradvány, esetleges szennyeződés ne juthasson a tartályba. A jó minőségben, gazdaságosan leszüretelt egészséges szőlő a rentábilis, minőségi borkészítés alapanyaga.

Söjtöri Andor