Nem áll jól, de tavaly még erősített a vetőmag-ágazat

Nagy lehetőségek, hanyatló eredményesség – így jellemezhető a hazai vetőmag-ágazat. A legfrissebb adatok még vetésterület-növekedésről szólnak.

Kritikus, kockázatos, korszerűtlen

A hazai vetőmag-szaporító terület tavaly (a Nébih adatai szerint) a korábbihoz mérten 5 százalékos növekedéssel csaknem elérte a 117 ezer hektárt. A vetőmag-szaporító terület nagyságát és a kibocsátást tekintve is tekintve a világ élvonalában járunk – az előbbi összevetésben európai, az utóbbiban világviszonylatban is. Ugyanakkor sok sebből vérzik az ágazat. A Horizont Médiának nyilatkozó szakemberek egyöntető véleménye szerint komoly kockázatokat rejt a jövő. Az egyik kritikus terület a bizonytalan növénynemesítő-képzés, és a szakterületen dolgozók számára fontos volna egy életpályamodell felépítése annak érdekében, hogy a pályán maradjanak. Emellett szükséges a nemesítési munkát szolgáló infrastruktúra fejlesztése, a vetőmag-előállítás és -feldolgozás korszerűsítése, a piaci üzletfejlesztés erősítése. Mindezek, illetve a tőkehiány következtében már elmaradásban van a hazai vetőmagipar.

60 százalék exportra megy

Az országban előállított vetőmag értéke megközelíti a 180-190 milliárd forintot, 2018-as nemzetközi adatok szerint 127 milliárd forint értékben került vetőmag exportra, ami az éves forgalom kicsivel több mint 60 százaléka. A belföldi forgalomnak közel 60 százalékát a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce hibridek forgalma adta. A kalászos gabonaféléknél a hagyományos fajták mellett tavaly már 500 hektáron állítottak elő hibrideket (búza, árpa, rozs). Itthon sem a területalapú, sem a fehérjetámogatás eléréséhez nem kötelező fémzárolt vetőmagot használni, ezáltal a kalászos gabonák esetében sokszor árugabona kerül elvetésre, a minősített mag helyett. A fajtára jellemző terméshozamok azonban csak ellenőrzött, megfelelő minőségű vetőmagból állíthatók elő. Ennek megfelelően a közvetlen támogatásban részesülő, fémzároltvetőmag-használati kötelezettség alá tartozó növényfajok és a hibridek (napraforgó, kukorica, repce), cukorrépa és durum búza esetén a felújítási arány elérheti a 100 százalékot.

Fajtahasználat szerint

…őszi búzából 2019-ben a szaporítóterület 67 százalékán hazai fajtát használtak, míg a fennmaradó 33 százalékon EU fajtajegyzékből választottak a termelők. A 193 fajtából 45 százalék volt hazai nemesítésű. A termelők a területi részarányt alapul véve őszi árpából, őszi tritikáléból és tavaszi zabból a szaporítóanyagot elsősorban a Nemzeti fajtajegyzékből választották, míg tavaszi búza, tavaszi árpa, őszi durum búza és őszi rozs esetében pedig az EU-s fajtajegyzéket részesítették előnyben. Őszi zab és tavaszi tritikálé esetében kizárólag a Nemzeti fajtajegyzék alapján. (További részletek folyamatosan!)