Sokan féltek a növényvédelemben attól, hogy az EU le fogja csökkenteni a hatóanyagok mennyiségét 50%-kal 2030-ig. Ez most egyelőre lekerült a napirendről, azzal a döntéssel együtt, hogy a totális gyomirtó is kapott még tíz év fennmaradást. Mindez azt jelenti, hogy termelni kell, és a „vezetőség” azt szeretné, hogy az önellátás biztosítva legyen, valamint termeljünk ezen felül annyit, hogy Afrikának is jusson. Ezeket, ha összerakjuk, akkor kell a termés, és lesz helye, majd elfogadhatóbb ára is. A Horsch ehhez a gépi technológiát biztosítja.
A termés biztonságát, az alapokat a vetésnél tesszük le. Ezért, habár a búza egy fűféleség, nem mindegy, miként vetettük el. Az az állomány hozza a legnagyobb termést, amelyikben már ősszel kialakul három sarj. Ez azt is jelenti, hogy ha a bokrosodási csomópont kb. 3 cm körül van, akkor felesleges indokolatlanul mélyre vetni. Több kísérletet végeztünk a SAATEN-es csapattal, és ott is látszott, ha 5–6 cm-re lett vetve a mag, csak azért, hogy kicsírázzon, úgyis 3-4 cm körül volt a bokrosodási csomópont, addig nyurgult, és ott csinált egy hurkot.
A szárazsággal nagyon sokat nem tudunk kezdeni. Esőt nem tudunk facsarni az égből, azonban előtte a talajműveléssel nedvességet lehet megőrizni. Annak függvényében, hogy milyen a vetésforgó az aprómagok előtt, korábban vagy későbben jön le az elővetemény, és az elővetemény típusától is függ, hogy mennyire van „kiszárítva” a talaj. Amikor az előveteményt már nyáron learatjuk, és talajműveléses technológiánk van (nem no-till), akkor nagyon fontos a szalma-management! Ez azt jelenti, hogy alacsony tarló és rövid, 5 cm-re szecskázott szalma. Az ekkora szalmaszálat lehet visszajuttatni a levágott helyre. Ezenfelül a pelyvaterítő is nagyon fontos!
A tarlóhántást nagyon sokan rövidtárcsával végzik. Könnyen vontatható és sok mindent betakar. Ha azonban a későbbi időre gondolunk, hogy egyenletes mélységbe precízen szeretnénk vetni, akkor olyan gépre van szükségünk, amelyik egyengeti a talajfelszínt!
Egy ilyen gép a Horsch-nál a Cruiser sekélykultivátor. Ez hat gerendellyel rendelkezik, nagyon sokáig a gépben marad a talaj és a szalma, így kitűnő az egyengető- és szalmaterítő képessége. Az első menetet, ha lehet, kb. 30 fokos szögben végezzük a vetés irányára. A másik nagyon fontos lépés a technológiában a tarlóápolás, az árvakelés kezelése. Amint kijött az árvakelés, ha közel vagyunk még az aratáshoz, akkor a Cruiserrel másik irányba megyünk 30 fokos szögben.
Ezek után csak az alapművelés maradt hátra a vetés előtt pl. egy Tiger AS vagy Terrano mulcskultivátorral. Az alapművelést azon termelők, akiknél néhány száz hektárt kell csak elvetni, ajánlott éjjel végezni, és nappal ezt be is vetni. Így veszítjük a legkevesebb nedvességet.
A Pronto-elv bizonyított. Vontatott vetőgépből Európában a kombi gépek közül egyike a legnagyobb darabszámban értékesítettnek. Mi is a Pronto-elv? Talajművelés – lehengerlés – vetéslezárás.
A Pronto DC a rövidtárcsával sekélyen műveli a talajt, a gumikerekes hengerrel egyenget, és visszatömörít. Minden kerék mögött két vetőcsoroszlyát találunk, amelyek az „autópályán” egyenletes mélységbe vetik a magot. A mélységtartó kerék egyben lezáróhengerként is szolgál.
Az őszi aratás után szeretnénk minél kevesebb munkamenetből megoldani a vetőmagágy készítését, ezért a napraforgó után gyakran megy egy késhenger és tárcsakombináció vagy késhenger és sekélykultivátor. A kukorica után a Horsch Tiger MT-t szeretik nagyon a termelők, ugyanis a nagy, 68 cm átmérőjű tárcsalevelekkel és ezeket követő lazító kapákkal nagyon sokszor egy menetben lehet magágyat készíteni.
Az utóbbi időben a szárazabb körülmények között végzett talajművelés valamivel rögösebb felszínt hagy maga mögött. Azért, hogy a magot ne kelljen mélyebbre vetni, egyre többen nyúlnak a forgóboronás vetőgépekhez. A talajművelés hasonló marad, mint korábban, mulcskultivátorral történik, csak a Prontóban a rövidtárcsa helyett forgóboronát találunk. A rögösebb talajokon általában az alapművelés után szeretnénk még egy munkaműveletet ráküldeni a földre, ilyenkor ez általában egy rövid tárcsa, ami plusz gázolaj-felhasználással és nedvességveszteséggel jár. Ha ezt a gázolajat a forgóboronára szánjuk, akkor egy menetben el tudjuk végezni az intenzívebb talajművelést, aminek következtében apróbb morzsás magágyat kapunk, és a vetésünk optimálisabb lesz.
A Horsch Versa egy ilyen forgóboronás vetőgép, 3–4–6 m munkaszélességekben. A Kredo forgóborona után egy henger található, amely visszatömörít, visszaállítja a kapillaritást, és mögötte a Prontóban már több tízezerszer bizonyított TurboDisc vetőcsoroszlyán keresztül kerül a mag a talajba.
Nagyon sokan úgy tekintenek a kalászosok vetésére, hogy éppen legyen a talajban-talajon, oszt’ jó lesz. Amennyiben nagy termést szeretnénk elérni, a vetésnél nagyon sok minden eldől. A növényvédelmet így is, úgy is el kell végezni, a tápanyagot megadjuk, tehát nem mindegy, hogy milyen alapokra építünk!
A mezőgazdásznak nagyon sok mindenhez kell érteni. A növénytermesztésen felül nagyon sokszor közgazdász is kell legyen, és ezen felül természetalakító is. Ezért jó lenne, ha minden termelő minden évben minden parcellája mellé legalább egy facsemetét ültetne!
Szász Zoltán
+36-30/743-0302
![csm_IMG_0368_420291196_ccb04800cc[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/csm_IMG_0368_420291196_ccb04800cc1-375x250.jpg)
