A jelenlegi előkészítés stádiuma alapján legkésőbb 2024-re elfogadott tény lehet, nem csodabogár a drónos növényvédelem. A tavaly decemberében rendezett Agrárszektor Konferencia egyik legjobban várt kerekasztal-beszélgetése ezt a témát és a hozzá kapcsolódó jogszabályi háttér aktuális kérdéseit érintette.
A kérdést nagy cégek képviselői és a jogszabályalkotásban érintett szakemberek tárgyalták. Szinte mindegyikük egyetértett abban, hogy a mezőgazdaság életét is meghatározza az innováció, nem lehet a technikai újdonságokat figyelmen kívül hagyni. A drónokat már több éve alkalmazzák a mezőgazdaságban, a jelenlegi jogszabályi környezet miatt „kísérleti” jelleggel.
Dr. Nyulas-Oberna Sára, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. állandó szakértője elmondta, hogy 2018 óta vannak pozitív tapasztalatok ennek a technikának az alkalmazásával kapcsolatban. Jellemzően kevesebb víz felhasználásával nagyobb terület gyorsabban fedhető le a precíz, célzott drónos kezelésekkel. Ezzel a technológiával olyan terület is elérhető, mely a hagyományos, földi permetezőgépek által esetleg nem megközelíthető. E pozitív jellemzők mellett a hátrányok elenyészőek. Mivel a gyakorlat messze megelőzi a jelenlegi szabályozást, és globális viszonylatban le vagyunk maradva, mindenképpen szükséges ezen a téren lépni. Fél éven belül várhatóan meglesz a jogszabályi környezet, akkor még kell 2-3 év, mire mindenki megérti, elfogadja, megtanulja a jogszabálykövető alkalmazást. Szalkai Gábor, a Bayer Hungaria Kft. Közkapcsolati és Fenntarthatósági Vezetője hangsúlyozta: a drónok forradalmasítják életünket, de a komplex megoldásoknak van realitásuk. A pilóta nélküli eszközök alkalmazása nem fogja kiszorítani a permetezőgépeket. A precíz beavatkozás lehetősége miatt, melyet lehetővé tesznek, van létjogosultságuk, így ez a technológiai is meg fogja találni a helyét a rendszerben.
Gyorsabb, precízebb, nem terheli meg annyira a környezetet, mint a hagyományos technológia (Fotó: Pixabay)
Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója részt vesz a jogszabályi előkészítésben, így a téma törvényi oldaláról ő tudta a legtöbb információt adni. A jelenlegi helyzetet összefoglalva elmondta, hogy a drónos növényvédelemhez három feltételnek kell rendelkezésre állnia:
- a drónnak (eszköz a növényvédő szer kijuttatásához) – de a mostaniak nem rendelkeznek típusminősítéssel;
- a drónos kijuttatáshoz alkalmas növényvédő szernek – a gyártók már elindultak ezen az úton, hazánkban idén kerül kidolgozásra az engedélyeztetéshez szükséges követelményrendszer;
- megfelelő jogszabályi környezetnek – ez is még csak tervezet formájában létezik.
Nehéz a megfelelő növényvédelmi szabályozás megalkotása, mivel az uniós jog alapesetben tiltja a légi permetezést. Elmondása szerint, ettől függetlenül, ez év első felében várható a vonatkozó rendelet megjelenése. Cél, hogy szakmailag megalapozott legyen a szabályozás, és az előírások minden téren garantálják a biztonságot. A reptetésre vonatkozó szabályokat úgy kell meghatározni, hogy széles körben elérhető legyen a technológia alkalmazása. Nem szabad olyan speciális normatívákat alkalmazni, amelyek kizárják a felhasználók tömegét. Típusminősítés nélkül növényvédő szer kijuttatására alkalmas pilóta nélküli eszköz forgalomba hozása azonban tilos.
Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója, Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft. marketingigazgatója és a beszélgetés többi résztvevője egyöntetűen egyetértett abban, hogy a technológia adott, már csak a jogi háttér és a gyakorlati tapasztalat hiányzik. A jövőben figyelni kell arra, hogy megtaláljuk a helyes egyensúlyt az előírások meghatározásánál: a túlszabályozottság gátja lehet a tevékenységnek, míg az alulszabályozottság a biztonság rovására mehet.
Barna Ferenc
