Termesztőközegek az öntözéses növénytermesztésben
A termesztőközeg szerepe, hogy közvetítse a vizet, a tápanyagot a növénynek, és mindeközben biztosítsa az oxigénellátást a gyökérzet számára. A növénytermesztők, kertészetek különböző termesztőközegeket alkalmaznak a jobb és több termés érdekében.
A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny rétege. A talaj a földi élet egyik alapja, megköti és átalakítja a vele kapcsolatba kerülő anyagokat.
Szántóföldi talajok
Talajtani (gazdász) értelmezésben a (termő) talaj – (termő)föld – az élő és az élettelen természet összefonódásának színtere, amely termékenységgel (produktivitással) rendelkezik, termőhelyet ad a növényeknek. A talaj több természeti erőforrás integrálásával életteret nyújt a mikroorganizmusok tevékenységének. A mikroorganizmusok tárják fel a talaj tápanyagkészletét, ezért életfeltételeik biztosítása alapvető cél. Ezek igényei nagyobb részt megegyeznek a növények szükségleteivel (víz, megfelelő környezeti hőmérséklet, oxigén, tápanyag). A tápanyagot az elhaló növényzet vagy az emberi utánpótlás biztosíthatja.
A termékenység a talaj legfontosabb tulajdonsága, mely lehetővé teszi a víz, a levegő és a felvehető növényi tápanyagok együttes jelenlétét. A humusztartalom a termékenység fontos mutatója. A termőföld a legfontosabb megújuló természeti erőforrás. Racionális hasznosítása, termékenységének megóvása, fokozása a gazdálkodó egyik alapvető feladata.
Romtalajok
A romtalajok közös vonása, hogy az adott térség sajátos talajképződési feltételeinek (éghajlat, kőzettulajdonságok, vízellátottság stb.) megfelelő fejlődésük valamely okból korlátozott. Ez az ok lehet az emberi tevékenység okozta talajpusztulás is. Ezeknek a területeknek a mezőgazdasági hasznosítására ritkán kerül sor, de találkozhatunk vele kommunális, ipari létesítmények vagy intenzív növénytermesztés (növényházak) esetén.
Rizstelepek
A sík termesztőkalitka kialakítása során a táblán a magasabb pontokat lenyesik, és ezeket a mélyebb részeken elterítik. Ez a természetes talajszerkezet eltűnéséhez vezet. A vízveszteség elkerülésére elvárás, hogy a talaj vízáteresztő képessége alacsony legyen, ezért ezek a telepek kötött, agyagos talajon épültek meg hazánkban (Karcag, Szarvas környéke). A magasan elhelyezkedő talajvíz kedvező, mert kisebb az elszivárgás. A víz gyors kalitkába vezetése és gyors lecsapolása nagy teljesítményű csatornahálózat kiépítését igényli, ez jelentősen befolyásolja a talajvízszintet. A tenyészidőszak során bepárlódó sók elvezethetők a tábláról a nyár végi lecsapolással.
Bolygatott építési területek
A park- és gyepöntöző telepek leggyakrabb valamilyen erősen bolygatott talajon épülnek meg, ahol a felszínt valamilyen cél (látvány, sporttevékenység) érdekében átformálják. Lakóházak, üzemi létesítmények építése során változatos eredetű anyagokat építenek be a megfelelő térszint kialakítása érdekében. A felszínt a parkosítás után legtöbbször termőfölddel terítik, ennek vastagsága kb. 10 cm lehet. Az alsó réteg tulajdonságai általában kedvezőtlenek, mivel sok esetben az építési törmeléket terítik, fedik el, mely ráadásul erősen tömörödött is lehet a nehézgépek forgalma miatt. A felszín alapján nem lehet megítélni a mélyebb szelvény tulajdonságait. A talaj vízvezető, tározóképessége sok esetben alacsony, így nem lehet nagy intenzi-tást és adagot használni az öntözés során. Amennyiben a földterítés nagy mennyiségű szerves anyagot (kotu, komposzt) tartalmaz, úgy azok gyors lebomlása után a felszín süllyedését tapasztalhatjuk.
Szerves anyag felhasználásával speciálisan összeállított közegek állíthatók elő az eltérő igényű növények termesztéséhez. A keverék optimális szerkezete, kémhatása és magas tápanyagtartalma garantálja a növények biztos eredését és gyors fejlődését.
Föld/talaj keverékek
A talajkeverék fontos jellemzője a levegőhöz való hozzáférhetőség, a talajszerkezet stabilitása és gyökér általi átjárhatósága. A talajkeverék előállítása során szabályozzuk a pH-értéket, a víz és a levegő mennyiségét és arányát, a tápanyagmennyiséget a közegben. Legfőbb összetevője a kertészeti tőzeg, ezenkívül ásványi anyagokat, műtrágyát is kevernek bele a gyártás során. A műtrágya lebomlása lehet szabályozott, 3–6 hónap hosszúságú is, így egy teljes vegetációs periódusban biztosított a növények tápanyagellátása.
1. kép. Intenzív gyümölcsös természetes talajon
Tőzeg
A tőzeg vízzel borított, nedves helyeken keletkezik, elhullott növényi maradványokból, levegővel való érintkezés nélkül. A tőzeg a tőzeglápok növényzetének humifikálódott üledéke. A fekete tőzeg a tőzeglápok alsó rétege és egyben a legöregebb része is a lápnak. A talajba kevert rostos tőzeg nagy mennyiségű vizet tárol, javítja a talaj fizikai szerkezetét, de tápanyagokat csak kismértékben szolgáltat a termesztett növénynek.
A nálunk kitermelt tőzeg többnyire lúgos kémhatású, emellett importból forgalomban van savanyú tőzeg is, amelyet a mészkerülő növények talajának javítására használunk.
Komposzt
A komposzt nem más, mint biológiailag stabilizált szerves anyag, ásványi tápanyagok és különböző mikrobiális termékek (fermentumok) összessége. Köznapi szóhasználattal a komposztálás a korhadás folyamata. A szerves eredetű anyagok és hulladékok szinte kivétel nélkül komposztálhatók. A komposzt előállítása tulajdonképpen egy irányított humuszgyártási folyamat. A talajképződésben szerepet játszó élőlények (mikroorganizmusok, pl. talajlakó baktériumok, sugárgombák, gombák, magasabb rendű állatok, pl. férgek, giliszták, rovarok stb.) számára mi biztosítjuk azokat a kedvező életfeltételeket, amelyekkel a lehető legjobb hatásfokkal alakítják át a biológiailag lebomló hulladékokat humusszá. Ez egy sötétbarna, földszerű, magas humusztartalmú anyag.
Használatának előnyei:
– Javítja a talaj szerkezetét, így jobb a levegőzés.
– Javítja a vízmegkötő képességet, javul a vízháztartás.
– Sötét színe miatt gyorsabb a talaj felmelegedése.
– A tápanyagok a növények számára könnyen felvehető formában vannak jelen benne.
– Nő a talaj biológiai aktivitása.
Kókuszrost
A kókuszdióüzemek mellékterméke, amit eredményesen használhatunk talajkeverékekhez, csíráztatáshoz, gyökereztetéshez. Kémhatása 6,5–7,5 pH közötti, csíramentes, penészedésre nem hajlamos.
A kókuszrost a kókuszdió héjának külső rétege. A tőzeghez hasonló szálas szerkezete miatt széleskörűen alkalmazott termesztőközeg. A kókuszrost képes felvenni és megtartani a saját tömegénél nyolcszor nagyobb mennyiségű vizet (jelen esetben 4 liter tápoldatot), és hosszú időn át képes eltárolni azt. A rostok közötti űr jó szellőzést biztosít. Mivel élettelen szerves anyag, nem hajlamos penészedésre.
A legtöbb talajművelési módban felhasználható, egyedüli közegként vagy talajkeverékek feljavítására is. Külön víztározó rétegként is kihasználhatók előnyös tulajdonságai.
A kókuszföld kedvező tulajdonságai:
– korlátlan ideig tárolható a kókuszkocka,
– újraültethető,– kártevőktől mentes,
– 100%-ban természetes,
– vegyszerektől mentes termék.
A szerves anyag hordozója lehet különböző baktériumoknak, gombáknak, melyek ideális környezetben gyorsan szaporodnak. Megjelenésük után a védekezés nehéz, ezért ennek megelőzésére kell törekedni. A megelőzés leghatékonyabb formája a szerves anyag elhagyása és hőkezelt közeg használata. Mesterséges közegben a megfelelő oxigén-, víz-,tápanyagellátás jól kontrollálható, ezért intenzív körülmények között használatuk elengedhetetlen.
Kőzetgyapot
A kőzetgyapotkocka az olvasztott bazaltkő ásványi szálaiból készül, képes 80% víz mellett 15% levegőt magában foglalni. Nagyon népszerű ültetőközeg a profi kertészek körében, mivel egyszerűen használható és steril. Nagy nedvességfelszívó képessége nem minden növénynek kedvező. Sokféle méretben és formában elérhető, így minden igényt kielégít. Kedvező a vízszintesen rétegzett szerkezete, mert ez lehetőséget ad a növekvő gyökérzet befogadására. Semleges, azaz inert közeg lévén kiválóan alkalmas hidropóniában való alkalmazásra. Használat előtt mindenképpen kezeljük a közeget, hogy semlegesítsük a gyártási folyamat során esetlegesen megmaradt vegyületeket, és beállítsuk a kívánt kémhatást. A kezelés után az elszivárgó víz kémhatása 5,5–5,8-as pH-értékű legyen!
2. kép. Paradicsom termesztése kőzetgyapoton növényházban
Kertészeti perlit
A perlit fehér színű, természetes anyag, vulkanikus kőzet eredetű. Előállítása közben hő hatására a perlit szerkezete átalakul, belsejében üregek jönnek létre, térfogata nagyobb lesz.
A perlitet világszerte használják a kertészetekben, mert jó szellőzést, a szemcsék felszínéről könnyen felvehető vizet biztosít a növénynek. A kertészeti perlitet semleges kémhatása, sterilitása tökéletes földadalékká teszi. Gyökereztetésnél 100% perlitet használnak. Magas klórtartalma károsan hathat a növényre, ezért használat előtt mossuk át, hogy az apró porrészecskéket eltávolítsuk. A perlites termesztőközeg magasabb páratartalmat biztosít a felszínéről könnyen párolgó víz miatt. A perlites keverék jól alkalmazható dugványok gyökereztetésére is. A kertészeti perlit a növénytermesztésben javítja a vízellátást, hőszigetelő, így véd a fagy ellen, műtrágyáknak hoszszabb hatást biztosít.
A kertészeti perlit tulajdonságai:
– stabil/tartós;
– jó a víz- és tápanyagmegtartó képessége;
– környezetbarát.
3. kép. Öntözés csepegtető szalaggal a szántóföldi salátatermesztésben
Vermikulit
A vermikulit természetes eredetű szilikátásvány, amelyet nálunk nem bányásznak. A bányászati terméket a perlithez hasonlóan őrlik, majd magas hőmérsékleten duzzasztják, így egy könnyű, inkább sarkos formájú granulátumot kapnak. Az egymással párhuzamosan álló szilikát-kristályrácsok megnövelik az anyag felületét, ami jól tartja a vizet, ezért hosszabb ideig képes a növényt vízzel ellátni. A granulátumok közötti pórusok a levegőt biztosítják. A vermikulit hátránya, hogy erősen negatív töltésű, a vizet a kristályrácsok között erősebben köti, mint a perlit. Kémhatása a bányászat helyétől függően változó, 7–9 közötti. A vermikulit káliumot, magnéziumot és kalciumot is tartalmaz. Többféle szemcseméret kapható. A kisebb átmérő jó közeg magvak csíráztatásához, a nagyobbak jobb szellőzést tesznek lehetővé. Nagy felületi megkötő képessége miatt a tápanyagokat jobban tárolja, így a növény ápolása ritkábban történhet. Hasznos lehet a palánták kiültetésekor is, mikor a jó víz- és tápanyagellátás döntő a megeredéshez.
Szemcsemérete: 0–3 mm.
Agyaggolyók/-granulátum
Az alapanyagot egy nyitott kemencében égetik ki, hogy tiszta és tápanyagmentes legyen. Ezzel egy időben megkapják a jellegzetes, szabálytalan formájú golyókat. A finom pórusokkal átszőtt golyók nagy mennyiségű nedvességet és tápanyagot tudnak tárolni, amelyet a növény később is fel tud venni. A golyók széles körben alkalmazhatóak, mert tápértékük szabályozható, és pH-értékük semleges. A golyók alapos átmosása után azok újra használhatóak, összekeverhetők más közegekkel is, hogy javítsuk azok vízáteresztő képességét. Alkalmazása dekorációs célokat is szolgál, ezenkívül megakadályozza a gyomok kinövését, és a vízháztartásban is nagy szerepet játszik. Dísznövények talajába, illetve a talaj tetejére helyezhető, vagy cserépben is alkalmazható.
A golyók színe jelzi, mennyire nedves a föld, mert a száraz golyó világos, míg a nedves sötétebb színű.
Jellemzői: nem tömörödik, így a közeg mindig szellős marad. Jó víztároló tulajdonságú. Beépített vízszintjelzővel a megfelelő nedvesség mindig ellenőrizhető és biztosítható. Fagyálló, időben tulajdonsága nem változik, környezetbarát. A golyók kiégetett agyagból vannak, semmilyen más vegyi anyagot nem tartalmaznak. Megfelelő előkészítés után újra felhasználhatók, így pl. egy egyszerű vízgőzös hevítéssel a kártevők elpusztíthatók. Térfogattömegük alacsony, kb. 350 kg/m3, szemcseméretük 4–8 mm.
Az agyag térhálós szerkezetű poliamid, amely képes megtartani a vizet és a növényi tápanyagokat. Öntözés vagy csapadék hatására megduzzad, és vizet raktározó hidrogélt képez. A vízmolekulák megkötésével a polimerhálózat az eredeti térfogat 150-szeresére kitágul. A talajjavító anyag a termesztőközegbe keverve javítja a kedvezőtlen vízháztartású talajok és termőközegek vízkészletének megőrzését, így csökkenti a szükséges öntözés gyakoriságát. Minimalizálja az elfolyás, a párolgás és a felszíni folyadéktöbblet következtében előforduló víz- és tápanyagveszteséget. Csökkenti az öntözéssel kapcsolatos munka- és fenntartási költségeket. A víz és a tápanyagok a növény számára egyenletesen elérhetők.
Dr. Tóth Árpád
Aquarex ’96 Kft.
