Ősi vírusok és hőstressz támad a klímaváltozással

Világszerte egyre több jelentés rögzíti, hogy nagy bajban lesznek az állattartók már a közeli jövőben. A hőstressz, a szarvasmarhákat különösen megterhelő forró napok növekvő száma már nemcsak az afrikai, ázsiai régiók sajátja. Európában, itthon is egyre nagyobb gondot jelent. A globális felmelegedés egyik rémisztő tapasztalata ráadásul nem is meleg, hanem fagyos vidéket érint: Szibériát, ahol egyre fenyegetőbb a (járvány-)helyzet az olvadó ősi talajok miatt.

Hő, védelem, teljesítmény

Kínában, ahol hatalmas erőfeszítéssel nagy fejlődés és növekedés ment végre a szarvasmarhatartás terén, a hőstressz megelőzése az egyik legnagyobb kihívás. Az ágazati fejlesztések nagy hányada irányul erre a problémára. A fejlődés a kis háztartási gazdaságoktól egyre inkább a professzionális és hatékony tejüzemek felé tart. Így nem csoda, hogy tartástechnológiák kialakításában a szellőztető- és hűtőrendszerektől a különféle tető- és légtértakaró eszközök, berendezések, megoldások is része a törekvésnek; egyre terjednek az árnyékolóhálók, a páradúsítók, speciális légterelők. Természetesen a hőmérséklet teljesítményre gyakorolt hatását érintő tapasztalatok világszerte egybevágnak. A hőstressztől megóvott állatok tejtermelése akár napi 1,5 literrel is nőhet, a megfelelően hűtött, szellőztetett istállók állománya hamarabb vemhesül, kevesebb a tőgygyulladás.

Az időjárástól megviselt napraforgók 2016-ban Dél-Magyarországon

Márpedig meleg lesz

Mint arról nemrég beszámoltunk, egy amerikai kutatás igazolta, hogy a vemhesség alatt nagy és tartós hőterhelésnek kitett tehenek utódai a 2. nemzedékben is kimutathatóan rosszabb eredményeket produkálnak. E tapasztalat fordítva is igaz: az előzőkben említett pozitív hatások a következő generációban, a borjaknál is megjelennek: kevesebb a betegség, és a föcstej is jobban hasznosul a bélrendszerben. Csakhogy a globális felmelegedés emiatt az utóbbi években komoly gondot jelent. Ott is, ahol adottak a tudományos-technológiai feltételek, hiszen a nagy költséggel járó beruházások a jövedelmezőséget érintik. Márpedig a környezeti hőmérséklet évtizedenként átlagosan 0,18°C-kal emelkedett az elmúlt 30 évben, és a különféle klímaváltozási modellek a globális hőmérséklet emelkedését jósolják az évszázad végére 1,1-6,4 fok között. S ez már nem is csak az állattartást, hanem a takarmánynövények termeszthetőségét is negatívan befolyásolja.

Felázott, párolgó téli táblák Magyarországon, 2017 januárjában. Szibériában hasonló a helyzet

A fagy világában elszabadul a fertőzés

Az utóbbi évekig talán azt sem gondolta volna senki, hogy olyan fagyos vidékeken is felfordul a mezőgazdaság, mint Szibéria. Az évezredek óta fagyott talaj, a permafroszt olvad, és ezzel egy sor katasztrofális következmény rémképe vetül fel. Egyrészt az ott élők, akik az örökös fagyra rendezkedtek be, kétségbeesve látják, hogy a földművelés vagy a legeltetés lehetetlenné válik az olvadó tundrán, el kellett hagyniuk a lakóhelyüket. Ma már nemhogy nem lehet a húst kint tárolni a mínusz 20-40 fokos levegőn, de istállók és karámok áznak, rohadnak el, sőt, a városokban is süllyednek a házak. Még rémisztőbb, ami a rég eltűnt, de az olvadással elszabaduló kórokozókkal vár ránk. Öt éve, a nevezetesen rekordmeleg 2016-os nyáron egy 12 éves szibériai fiú halt meg lépfene-fertőzésben, sőt, 20 embert is fertőzöttnek találtak, ráadásul 2300 rénszarvas is belepusztult a járványba, amire majdnem 80 éve nem volt példa. Az orosz legelők alatt évszázadokig eltemetett halálos vírusok most felszabadulhatnak a globális felmelegedéssel, ami veszélyezteti az ottani szarvasmarha- és tejágazatot. Mivel pedig az utóbbi évtizedekben – ezt látjuk a Covid-világjárványban és az állatállományokat érintő pandémiákban is – nagy sebességre kapcsolt a globális kereskedelem, a helyi vírusfertőzések könnyen válhatnak nemzetközi méretű problémává.

Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán