Veszélyeztetheti a hazai szarvasmarhaexportot és az ország mentességét, ezért gyors intézkedésről és alapos vizsgálatról ír a Nébih.
Exportálnak is, ezért jelenteni kellett
A Veszprém megyei állattartó telepen május végén igazolta a gümőkór jelenlétét a Nébih laboratóriuma. Az állományban forgalmi korlátozást rendeltek el a hatósági állatorvosok, felszámolása folyamatban van. A járványügyi nyomozás során jelenleg a gümőkór fertőződés eredetét vizsgálják a szakemberek, melynek kulcsa lehet a baktérium (Mycobacterium) törzsek genetikai beazonosítása és összehasonlítása más korábban izolált törzsekkel. Az EU-szerte egységes vágóhídi, hatósági állatorvos felügyeleti rendszernek köszönhetően fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhetett. A Veszprém megyei állomány fertőzöttségére is e vizsgálatok alapján derült fény.
Mivel a telepről az elmúlt két évben Olaszországba, Törökországba és Izraelbe is szállítottak marhát, ezért az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság – a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – hivatalosan értesítette az érintett államokat a fertőzésről.
Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán
Tavaly is előfordult
Magyarország bizonyos területein, különösen a Dunántúlon, egy-egy legeltetett háziállat-állomány szinte minden évben megfertőződik a vadállomány – Nébih által is igazolt – gümőkór miatt. A fertőződés bizonyos esetszám felett veszélyeztetheti hazánk élő szarvasmarha exportjának állategészségügyi megítélését és az ország hivatalos szarvasmarha gümőkór mentességét, ezért minden kitörés gyors intézkedést és alapos vizsgálatot igényel.
A Nébih 2020-ban 968 házi, vadon élő és fogságban tartott emlősállatból származó mintát vizsgált a gümőkór kórokozójának kimutatása céljából. Ennek során 2-2 Baranya és Somogy megyei szarvasmarhatelepnél igazolták a fertőzöttségét. Ettől függetlenül hazánk tavaly is megőrizte a „gümőkórtól hivatalosan mentes” minősítését, mivel a fertőzött telepek száma a jogszabály által megengedett érték alatt maradt.
