Betett az oltásmizéria a német cseresznyeszedésnek

Németország a világ harmadik legnagyobb cseresznye- és meggyimportőre Kína és Oroszország után. Számunkra pedig a legfontosabb exportpartner. Idén nemcsak az eső verte el a termésüket, de az oltások is olyan bürokráciát hoztak a szezonmunkában, ami megkötötte a kelet-európai munkáskezet.

Ukrajnából kellett hozatni a vendégmunkást (fotó: Horizont Média)

Meggyből elveszítik a versenyt

Németországban szűk 8 ezer hektáron terem cseresznye és meggy. A trendek a cseresznyeterület bővülésének kedveznek, az előbbi 6 ezer hektárt tesz ki. Az utóbbi 10 évben a cseresznye területe 13 százalékkal nőtt, míg a meggyé 37 százalékkal csökkent. Ennek oka leginkább az olcsó magyar és lengyel meggy, ami verhetetlen áron lép be az országba. (Lásd laptársunk cikkét: Meggy: megy a kötélhúzás a német kereskedőkkel.) Friss cseresznye terén jobbak a német termelők esélyei, mivel a német fogyasztó előnyben részesíti a hazai portékát.

Harmatgyenge idei termés

2010 és 2020 között a Németországban forgalmazott cseresznye- és meggymennyiség 52-77 százaléka származott importból, jellemzően uniós országokból. (Az EU-n kívülről Törökországból érkezik még cseresznye és Szerbiából meggy.) Az idei német termés a július közepi heves esőzések miatt nagyon gyenge lett, a veszteség mértéke az előzetes becslések alapján meghaladhatja a 25 százalékot. Ha ez igaz, akkor idén csak 34 ezer tonna cseresznyével, illetve meggyel számolhat Németország szemben a tavalyi év 50 ezer tonnájával. A termés háromnegyede a cseresznye. Mint az alábbi grafikonon látjuk, jobb években 60 ezer tonnás összmennyiségre is képes a német termelés.

Védekeznek az időjárás ellen

Az új cseresznyeültetvények már védett környezettbe, fóliasátrakba, fóliaalagutakba kerülnek, ahol az eső mellett a kártevőkkel szemben is könnyebben megóvhatják a fákat a termelők. A beruházási költségek körülbelül 100 ezer eurót tesznek ki hektáronként. Most a legnépszerűbb cseresznyefajták közé tartozik a Bellise, a Burlat, a Kordia és a Regina, meggyből pedig a Schattenmorelle, illetve a Morellenfeuer.

Az oltások ellenére romlott a munkaerőpiac

2020-ban a világjárvány termelésre gyakorolt hatása a költségek növekedésében jelent meg (szigorú távolságtartási szabályok, higiénia és dokumentáció). A szezonmunkások alkalmazása körüli akadályok viszont elhárultak a cseresznyeszüret idejére. Idén – az oltások ellenére, sőt, éppen emiatt – sokkal rosszabb volt a szabályozási környezet. Kaotikussá vált, melyik ország éppen melyik oltástípust fogadja el, és milyen egyéb feltételek (tesztek, karantén) mellett engedi belépni az embereket a területére. Ezért Lengyelországból és Bulgáriából idén a megszokottnál jóval kevesebb szedőmunkás érkezett Németországba, így a gazdák Ukrajnából és Moldovából igyekeztek új munkaerőt toborozni. A cseresznye szállításában, kereskedelmében pedig éppúgy jelentkeztek a Covid-gondok, mint az szállítmányozás minden területén.

Ez a cikk is érdekelheti a témában: A cseresznye és a meggy betegségei.