Az ammónia közvetett módon járul hozzá az üvegházhatás emelkedéséhez – kibocsátásának a csökkentését célozták meg új-zélandi és német tudósok, ehhez pedig szarvasmarhákat szoktattak vécéhasználatra.
Szarvasmarhák a latrinán
A német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták tanulmányukban, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra. Ez lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását.
Az eredményeket a Current Biology című tudományos szaklap online felületén publikálták.
„Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan Langbein, az FNB kutatója, a tanulmány társszerzője.
A környezetvédelem érdekében fontos az új, korszerű agrártechnológiák alkalmazása (Fotó csak illusztráció, készítette: Horizont Média/Barna Ferenc)
A kísérletben az állatok betanítását a kutatók fordítva kezdték
Először jutalmazták a borjakat, ha a lekerített latrinába vizeltek, majd nem engedték, hogy az állatok megközelítsék a latrinát, amikor vizelniük kellett.
Hogy az állatokat latrinahasználatra ösztönözzék, a kutatók el akarták érni, hogy a borjak a latrinán kívüli vizelést valami kellemetlen tapasztalattal kapcsolják össze.
„Ha a latrinán kívül vizeltek, büntetésként először fülhallgatón keresztül borzalmas hangot játszottunk nekik. Azt gondoltuk, hogy ez nem túlságosan, de büntetni fogja őket, ám nem hatott. Ha lelocsoltuk őket vízzel, annak enyhén elrettentő hatása volt” – magyarázta a német kutató.
Hetek alatt a kutatócsoportnak sikerült a 11 borjúból hatot rászoktatnia a latrinahasználatra. A szakemberek szerint a borjak olyan szinten teljesítettek, mint a kisgyerekek, amikor bilire szoktatják őket.
A kísérlet kiterjesztése, gyakorlati alkalmazása lesz a továbblépés kulcsa
A kutatók a jövőben eredményeiket ki akarják próbálni valódi szarvasmarha-tenyészetekben és nemcsak az ólban, hanem a szabadban is. A kutatók remélik, hogy néhány év múlva valamennyi szarvasmarha használni fogja az illemhelyet.
Az állat ürülékében lévő ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást (Fotó csak illusztráció, készítette: Horizont Média/Barna Ferenc)
Ammónia és klímaváltozás
Az állat ürülékében lévő ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást, hanem amikor a talajba jut, a mikrobák kéjgázzá alakítják át, amely a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz a metán és a szén-dioxid után. A mezőgazdaság az ammóniakibocsátás legnagyobb forrása, az állattenyésztés adja ennek több mint a felét.
Ha képesek vagyunk összegyűjteni a vizelet 10-20 százalékát, azzal már jelentősen csökkenteni tudjuk a gázkibocsátást – hangoztatta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem kutatója.
A szarvasmarha-tenyésztés környezeti terhelésének csökkentésére számos próbálkozás, kísérlet történik, a szakemberek látják, hogy az eredmények meghatározhatóak lehetnek a mezőgazdaság jövője szempontjából.
Forrás: MTI
