Megjöttek az első féléves pénzügyi adatok * jócskán nőtt a hazai agrárium eladósodottsága * az állattartók többet fejlesztettek, mint a szántóföldi ágazat * a támogatási rendszer mostohagyereke még mindig a kertészetek.
Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán
80 százalékban EU-támogatás
Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások idei keretösszege 775 milliárd forint, amiből a nyár derekáig 286 milliárdot fizettek ki. A kiutalt pénzek csaknem 80 százaléka (bő 224 milliárd forint) európai uniós pénz, és csak 21,5 százaléka (62 milliárd) magyar állami kifizetés. Akárcsak az utóbbi években, idén is a termelők közvetlen támogatásai adták a legnagyobb arányt (43,5 százalék), míg a nemzeti támogatások keretében szűk 44 milliárdot kaptak a gazdák, a Vidékfejlesztési Programban 111 milliárdot folyósítottak.
Rekord kárenyhítés
A legtöbbet továbbra is a szántóföldi növénytermesztők markolták fel. Az egyes ágazatok támogatottságában az ő részesedésük volt meghatározó az ide év első hat hónapjában is: a támogatások 34,5 százalékát kapta ez az ágazat. Az állattenyésztők a támogatások csaknem egyötödét használhatták fel, a kertészet részesedése pedig mindössze 6,2 százalék – összegezte az Agrárközgazdasági Kutatóintézet.
Az utóbbi évek időjárását elszenvedve nem csoda, hogy az agrárkárenyhítési rendszer (I. pillér) a tavalyi évi károk kompenzálására kiemelkedően magas összegű kárenyhítést, majdnem 19 milliárd forintot fizetett ki. Jó hír, hogy június 30-ig a kárenyhítésre jogosult termelők nagyrészt már az első negyedévben hozzáférhettek a segítséghez.
Továbbra is gyorsan nő a hitelállomány
A tavalyi év azonos időszakához hasonlóan idén is jócskán – a nyárig bő 11 százalékkal – nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Így most már csaknem 862 milliárd forintról van szó. Ugyancsak tovább nőtt a kedvezményes hitelek aránya (a piaci hitelek részesedése mindössze 15,5 százalékot tett ki június 30-án). Egyébként jóval kisebb arányban nőtt az egyéni gazdaságok hitelállománya: el sem érte a 8 százalékot sem (391 milliárd), sőt, az új hitelek értéke kisebb is, mint a tavalyi év első felében volt. A legnagyobb ütemű növekedés a hosszú lejáratú forgóeszközhiteleknél jelentkezett, bár értékben a beruházási és az éven belüli hitelek állománygyarapodása volt kiemelkedő. S akárcsak a támogatások, a hitelek zöme is a szántóföldi növénytermesztőket finanszírozta.
A legtöbb hitelt az állattartók veszik fel
A társas agrárcégek hitelállománya 14 százalékkal 470,3 milliárd forintra nőtt. A növekedés ugyancsak az éven túli, különösen a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek ütemében és értékében volt mérhető, és meghaladta a beruházási hitelek gyarapodását. A legtöbb hitelt az állattenyésztési ágazat vette fel. E szegmensben ugyanakkor kedvező hír, hogy a társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege csaknem 20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
