60%-kal drágább a ponty, mint a sertéscomb – oka van

Minimális támogatást kap a tógazdasági haltermelés, még a szintén szűken dotált abrakfogyasztó állatok tartásához mérten is, miközben az inputok drágulása éppen úgy sújtja. Pedig előnye is lenne annak, ha több segítséget kapna az ágazat.

Sziki ponty szaporítása Akasztón (fotó: Kristóf Imre)

Tetőzött a piaci árhullám

Karácsonyig várhatóan már nem drágul a hal, de már most is 27 százalékkal többe kerül, mint tavaly ilyenkor – nyilatkozta Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője, az Aranyponty Zrt. tulajdonosa a novekedes.hu-nak. Az élő ponty kilónkénti ára most nagyjából 1400-1450 forint, a pontyszelet 2300-2400 forint, míg egy éve 2100 volt átlagosan. Ez az 1500 forintos sertéscombhoz mérten kissé soknak tűnik. A halas szakma elismert képviselője a takarmány 46 százalékos, a gázolaj 35 százalékos és a munkabérek 12 százalékos emelkedését említette a drágulás okaként.

A szakember szerint kilónként 70-80 forinttal drágábban lehetne külföldre értékesíteni a halat, mivel egész Európában halhiány van. „De megállapodtunk, hogy amíg a hazai piaci igényeket 100 százalékig ki nem elégítettük, nem exportálunk” – mondja Lévai, így karácsonykor lesz elég hazai hal a belső igények kielégítésére. Az uniós hiány az időjárási anomáliák számlájára írható: van, ahol az aszály, másutt a villámárvizek okoztak súlyos károkat. Európa legnagyobb termelőinél, a cseheknél és lengyeleknél a pontyherpeszvírus is alaposan megrostálta az állományt – közli Lévai Ferenc.

Itt a legkevesebb a támogatás

Ezt az ágazatot is sújtja a munkaerőhiány és a tógazdasági szakemberek elöregedése, kikopása a szakmából. Az utóbbi évek aszályos időjárása sem szolgálta az eredményes termelést. Lévai szerint a fejlődéshez támogatások kellenének, azokhoz pedig önrész, de 3,5-4,6 százalék közötti ágazati eredménnyel ez bajosan gazdálkodható ki. Az európai halászati alapból nem vehető igénybe normatív támogatás, csak fejlesztési célokra szánt összeg. „Másutt ezt a problémát rendezték különféle nemzeti forrásokból, nálunk a legutóbbi hírek szerint talán 10 milliárd forintot kapunk az elkövetkező 10 évre elosztva. Már ez is óriási segítség lenne” – fogalmaz az Aranyponty Zrt. tulajdonosa.

A 2021-2027-es időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programjának tervezete itt érhető el. A dokumentum szerint legalább 60 százalékos támogatási intenzitással (ami 4/5 részt uniós forrást jelent) technológia-fejlesztéseket, termelő beruházásokat, a biodiverzitás megőrzését, a szaktanácsadást és a termelői szerveződést támogatnák. Kiemelt cél a halfeldolgozás, amihez 50 százalékos támogatási intenzitás kapcsolódna. Hozzátesszük: a normatív támogatásoknak is lenne előnye: fehérítenék az ágazatot, hiszen számonkérhető termelési előírásokhoz kapcsolódnak. A sötét víztömeg még így is nehezebb terepet jelentene az ellenőröknek, mint a szántóföld… A tógazdálkodás ökoszisztéma-szolgáltatásait azonban mindenképpen honorálni kellene, hiszen a tavak a vízvisszatartó és mikroklímajavító funkción túl számos élőlény otthonául szolgálnak.

Csekély fogyasztás

Tény azonban, hogy hazai fehérjeellátásban marginális szerepet játszik a hal. Az éves termelés 14 ezer tonna körül alakul, ennek hozzávetőleg 75 százaléka ponty. Az értékesítés nagyjából három, közel egyenlő részre osztható: export, belföldi piac, illetve a horgászok által kifogott hal – sorolja a szakember. Hozzátesszük, ehhez hozzájön még mintegy 4 ezer tonna intenzív rendszerekben termelt afrikai harcsa is. Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a közel 7 kg/fő éves fogyasztásból a hazai halak 2/3-os arányt képviselnek, a többi import, tengeri faj. 2018-tól 5 százalékra csökkent a halhús áfakulcsa, és fogyasztási kampányok is segítik, hogy ez a helyzet változzon.

Lásd még a témában: Így szaporítják a szikipontyot Akasztón.