A hulladék és maradványanyag – energetikai felhasználás

Rendelet szabályozza a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztését, ez alapján kell eljárni a mezőgazdasági hulladék és maradékanyagok energetikai hasznosításakor.

Mezőgazdaság szempontjából fontos a tápanyagtartalmának megőrzése (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

A 2021. október 14-én lép hatályba a rendelet

„A talajok tápanyagtartalmának megőrzésében fontos szerepe van a biomasszának, amit a mezőgazdasági területekről származó hulladékok és maradványanyagok felhasználásakor szem előtt kell tartani” – jelentette ki Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, mikor felhívta a figyelmet a hatálybalépő rendeletben foglalt kötelezettségekre.

Az uniós megújuló energia irányelvekkel összhangban, a talajok állapotát, valamint a mezőgazdasági hulladék és maradékanyagok energetikai hasznosítását középpontba helyezve az agrárminiszter kiadta a 34/2021. (X. 6.) számú rendeletét „a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó egyes szabályokról” címmel. A jogszabály a Magyar Közlöny 184. számában jelent meg. Túl sok felkészülési időt nem adott, ugyanis hatálybalépésére vonatkozó rendelkezés: a kihirdetést követő nyolcadik nap.

Elsődleges célja azon földterületek meghatározása, amelyeken az energetikai célú biomassza alapanyagának termesztése a talaj minőségét, a biztonságos élelmiszertermelést és a klímavédelmet nem veszélyezteti.

Új elem – kötelezettség

A rendelet előírja a termelők számára, hogy tápanyag-gazdálkodási tervet készítsenek a mezőgazdasági területről származó hulladékok és maradványanyagok energetikai célú felhasználására.

Ez a kötelezettség elsősorban azokat a gazdálkodókat érinti, akik gabonaszalmájukat nagyobb teljesítményű erőműben való felhasználásra értékesítik.

A helyettes államtitkár közleménye szerint az említett tápanyag-gazdálkodási tervet első alkalommal 2022. szeptember 30-ig szükséges elkészíteni.

Elvileg ez nem lehet egy újszerű feladat, ugyanis a nitrát-érzékeny területen gazdálkodóknak, valamint a Vidékfejlesztési Program Agrár-környezetgazdálkodási és Ökológiai Gazdálkodási támogatásaiban részesülő termelőknek jelenleg is kötelező ilyen tervet készíteniük. A tápanyag-gazdálkodási terv elősegíti az okszerű tápanyag-gazdálkodást, a talaj szervesanyag-tartalmának megtartását, illetve növelését, valamint a környezet- és költségkímélő módon történő gazdálkodást.

A fenntartható biomassza-termelés feltételeit meg kell határozni (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)

Az európai uniós irányelvek egyike a fenntarthatóság

Ezen belül nagy hangsúlyt fektetnek a fenntartható biomassza-termelés feltételeinek szabályozására és a természeti erőforrások állapotának megőrzésére. A megújuló energia irányelv a bioüzemanyagok és folyékony bioenergiahordozók mellett a nagyobb erőművekben felhasznált biomasszából előállított tüzelőanyagokra vonatkozóan is kiterjeszti a fenntarthatósági követelményeket. Ezek is meg fognak jelenni a hazai jogszabályokban.

Forrás: AM, Sajtóközlemény