Karnyújtásnyira az újabb agrárrekordtól?

Szerencsésen alakul a 2021-es év agrárkiviteli teljesítménye. Amennyire mostohán bánt 2021-ben a természet a magyar agrárgazdasággal, annyira szerencsésen alakultak a világpiaci árak. Köszönhetően a javuló világpiaci árszínvonalnak és az exportot ösztönző árfolyam-politikának a gyenge, közepes termésátlagok és csökkenő termésmennyiség ellenére sem esett vissza a kiviteli teljesítmény, sőt 10 hónap elteltével kifejezetten kedvezően alakul az agrár-külkereskedelem helyzete. Az exportárbevétel várhatóan meghaladja a koronavírus-járvány előtti év teljesítményét.

Jóllehet, a kimagaslóan magas, 955 millió eurót hozó szeptembert egy viszonylag szerényebb, „mindössze” 905 millió eurós teljesítményt mutató október követte, az összevont 01–10. havi export összességében így is erősödést mutat. A korábbi havi teljesítményekkel való összevetésből kiviláglik, hogy az év során ütemesen bővült a halmozott exportteljesítmény. Míg az év elején akadt deficites hónap, addig a félévi teljesítmény már 8, a nyolc havi 8,7, a kilenc havi 9,5, a tizedik havi pedig már 9,6%-kal haladta meg az előző év azonos időszaki teljesítményét. A 2021. 01–10. havi többlet összességében meghaladta a 777 millió eurót.

 Beszédes a szeptemberi és az október havi kiviteli nagyságrendek összevetése is, hiszen míg a 2021. szeptemberi export az előző év azonos hónapjával való összevetésben 15,5%-os többletet mutatott, addig a két (2020-as és a 2021-es) októberi teljesítmény között 10,4%-os többlet mutatkozott, a 21-es év javára. Nőtt a feldolgozott termékek exportunkon belüli részaránya is. Az élő állat és állati termékexport 13,3%-kal, az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek kivitele pedig 8,1%-kal nőtt. Ez a két termékcsoport adta az időarányos agrárexport 63%-át. Bővült a növényi és állati zsír, olajtermékek exportja is, ez meghaladta a 40%-ot.

A statisztikai feldolgozásból még a hátralévő novemberi és decemberi exportteljesítmény esetleges gyengébb alakulása esetén sem csúszhat már az összteljesítmény 10 milliárd euró alá. Tíz havi átlaggal számolva a prognosztizálható év végi exportteljesítmény akár a 10,5 milliárd eurós nagyságrendet is elérheti.

Exporttöbbletet mutató termékek, termékkörök

Az élő állat és állati termékek exportján belül a hús- és vágási melléktermékek kivitele 859,5 millió euróra nőtt. Ezen belül a baromfihúsexport alakulását érdemes külön is megemlíteni, még akkor is, ha a napi hírek szintjén riasztó jövőképet fest az állategészségügyi helyzet romlása, hiszen ma már tudható, hogy újra támadásba lendült a madárinfluenza. A baromfihús kivitele szeptember végére elérte a 395 millió eurós szintet, októberben pedig már meghaladta a 464 millió eurós szintet. Ezen belül a friss kacsadarabok exportja is bőven túllépte az előző évi, időarányos szint dupláját, miközben a fagyasztott kacsadarabok exportja 60%-kal bővült. Hasonló piaci sikerek tükröződnek az 55%-kal bővülő fagyasztott, darabolt libatermékek esetében is. A pulykahús exportja is megugrott.

A 19%-os pulykahúsexport-növekmény mögött 44-ről 52 millió euróra történő bővülés áll. Maradva a baromfitermékkörnél, érdemes megemlíteni a tojásexport kedvező alakulását is. A friss és tartósított tojás (HS 0407) exportja ugyanis 2020 és 2021. 01–10. hónapja alatt 45,2 millió euróra nőtt, ami 27%-os exportbővülést takar. Ebből a keltetésre szánt tojás adta a tojásexportunk zömét. Hozzá kell azonban tenni, hogy az étkezési tojás exportja – ugyan rendkívül alacsony, fél millió eurós szintről indulva – közel megötszöröződött. A tollexportunk is lendületet vett, 86%-kal, 55 millió euróra bővült.

A növényi termékek exportja

A növényi termékek kivitele meglehetősen ellentmondásosan alakult. Míg az exportérték 2449,7 millió euróról, 3,6%-os bővülés mellett, 2538,9 millió euróra nőtt, addig az exportmennyiség összességében mintegy 14%-kal csökkent. A 2021. októberi, mintegy 208 millió eurós növényitermék-exporttöbblet legjelentősebb forrását a gabonafélék képezték. A gabonaféléken belül – 64%-os részaránnyal – a búza jutott kitüntetett szerephez. A kukorica exporttöbblete a búzához képest alig 20%-os szerepet játszott, az árpa pedig mindössze 12%-kal járult hozzá az októberi gabonaexporthoz.

A növényitermék-exporton belül az olajos magvak 21, a zöldségfélék pedig csak mintegy 11%-os részarányt képeztek. Az exportmennyiségek alakulása némileg más képet mutat, hiszen míg az exportárbevétel széles körben nőtt, addig az exportmennyiség – a zöldségféléket, a gyümölcsöket és az árpát leszámítva – az előző év azonos időszakához képest minden területen csökkent.

Az exportmennyiség szerkezetét nézve érdemes kihangsúlyozni, hogy a legjelentősebb nagyságrendet képviselő, 602 ezer tonnás október havi növényitermék-exporton belül annak 74%-át, 279 ezer tonnával, a gabonaexport tette ki. Ezen belül a búza 63, a kukorica pedig 20, az árpa pedig 15%-ot képviselt, amiből arra következtethetünk, hogy a 2021. évi betakarítású kukorica a novemberi exportunkban még nem játszott szerepet. Erre utal, hogy az októberrel bővített kukoricaexport-növekmény az 1–9. havi exportárbevételhez képest mindössze 2,7%-kal bővült, szemben a teljes növényi termékcsoport 9,8%-os október havi bővülésével vagy a kiemelkedő növekményt mutató búzaexport 15,6%-os október havi többletével.

A növényitermék-export értéke összességében ugyancsak mintegy 3,6%-kal nőtt, és 2021 szeptemberére túllépte a 2,3 milliárd, október végére pedig a 2,5 milliárd eurót, de az exportmennyiség közel 1,3 millió tonnával csökkent. A 9,1 millió tonnáról 7,9 millió tonnára mérséklődő exportmennyiség összességében 14%-os visszaesést mutatott. Az exportértéktöbblet így alapvetően az értékesítési átlagárak növekedéséből adódott.

Élelmiszertermékek, ital-, dohánytermékek kivitele

Az alcímben idézett, a legjelentősebb árbevételi nagyságrendet képviselő, magas feldolgozottságú termékeket reprezentáló termékcsoport exportja – a 2021. évi időarányos kivitelünk 43,8%-át adva – összességében mintegy 8,1%-kal bővült, és a 285,7 millió eurós októberi többlet révén túllépte a 3,8 milliárd eurót. A termékegyüttes kiviteli szerkezetéről és a változás tág határok között ingadozó dinamikájáról a vonatkozó táblázat adatai adnak bővebb felvilágosítást. A legfajsúlyosabb termékegyüttes ebben a körben az élelmiszeripari melléktermékek kivitele (4. táblázat), hiszen egyrészt innen származik az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek exportjának a 24%-a, másrészt a kivitelbővülés az előző év azonos időszakához képest, a január–októberi időszakot nézve messze átlag feletti (18,5%-os) mértéket öltött.

Érdemes megemlíteni, hogy a 830 millió eurós 01–09. havi exporttal szemben az 1–10. havi kivitel 107,4 millió eurónyi többletet mutatott, ennek révén a termékegyüttes kivitele 18,5%-kal nőtt. A termékkör gerincét, 661,7 millió euró értékben, az állati takarmányok, a kutya- és macskatápok adják. Az állati eredetű töpörtyűk exportja megduplázódott, a malomipari melléktermékek kivitele ebben a kategóriában közel 21%-kal nőtt, a szójapellet kivitele 27%-kal, az olajpogácsa exportja pedig 30%-kal bővült. Az italok és szesztermékek csoportján belül is érdekes változások zajlottak. Míg a termékcsoport legjelentősebb tételét képező, 80% fölötti alkoholtartalmú szeszipari termék (zömében bioetanol) kiviteli értéke 328-ról 374 millió euróra bővülve 13,9%-kal nőtt, addig a 95,5 millió eurós borexportunk 5%-kal csökkent. A sörexportunk ugyanakkor, 14-ről 17,9 millió euróra bővülve, közel 28%-kal nőtt.

Exportpiaci prioritások

Míg az összevont agrárexport piaci rangsora szerint Németország vezeti a legfontosabb külpiaci partnerek sorát, majd Románia, Olaszország, Ausztria és Lengyelország következik, addig az egyes árufőcsoportok tekintetében más-más piaci sorrend érvényesül. Az élő állat és állati termékek esetében Románia áll az első helyen. A románokat az olaszok, a németek és az osztrákok követik. A növényi termékek esetében az olasz piac toronymagasan vezet. Az olaszokat a román, a német és az osztrák piac követi. A növényi zsír és olajtermékek exportsorrendjét Németország vezeti, majd az olasz, a lengyel és a cseh piac következik. Az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek kivitelében is Németország a vezető. A németeket a románok, az olaszok és a lengyelek követik ebben a legjelentősebb exportrészarányt képviselő termékcsoportban.

Agrárkivitelünk 14,5%-a talált fizetőképes keresletre 2021 januárja és októbere között a német piacon. Az első három legjelentősebb külpiacunkat képező német, román, olasz piacra az időarányos kivitelünk közel 41%-a került. Az élő állat és állati termékek esetében a német piac csak a harmadik, a növényi termékek esetében pedig a negyedik. Az élő állat és állati termékek piaci rangsorát a román és az olasz piac, a növényi termékekét pedig az olasz, a román és az osztrák piac vezeti a németek előtt.

Összehasonlítva az 1–10. havi kiviteli adatokat, fő piaconként az I–III. negyedévi eredményekkel, választ kaphatunk arra, hogy mely külpiacok lendítettek jelentősebb mértékben az 1–10. havi agrárexportunkon. Ebből az aspektusból szemlélve a tíz havi kiviteli többlet tekintetében a horvát piac emelkedik ki a közel 150 millió eurós többletével, majd a német, a román, az olasz és az osztrák piac következik. Ez az öt külpiacunk adta az október havi exporttöbblet 66%-át, de ha az első tíz, legjelentősebb piacunkat vesszük vetítési alapnak, akkor az említett piacok adták az októberi növekmény háromnegyed részét.

Összeállította: Szabó Jenő