Bezárás

Agrár-külkereskedelmünk félidős teljesítménye

Írta: Agrárágazat-2021/11. lapszám cikke - 2021 november 17.

A KSH szeptember elején megjelent külkereskedelmi adatbázisa félidei értékelésre ad lehetőséget, amiből fehéren-feketén kiderül, hogy az agrár-külkereskedelem lényegesen jobb eredményt könyvelhet el a vártnál. Az export, az import bő másfélszeresét adva, 8%-kal nőtt, az import pedig csak 2,8%-kal bővült, így a külkereskedelmi szaldó szárnyalt.

gazdaság

Június végéhez érve lényegesen jobb képet mutat agrár-külkereskedelmünk, mint azt a korábbi hónapokban, kiváltképp az év elején remélni lehetett. Bár a január még relatíve deficitet mutatott, pontosabban az idei évi első hónapi exportunk nem érte el az egy évvel ezelőtti szintet, de azt követően már rendre magasabb havi exportárbevétel jellemezte a 2021-es esztendő júniusig terjedő időszakát. A havi kiviteli szint egyetlen esetben sem ment a 800 millió eurós szint alá. Mivel a június is meghaladta az előző havi kiviteli szintet, így a félévi exportunk 8%-ot meghaladó fejlődést mutatott. Mivel az import alig mozdult, így a külkereskedelmi mérleg többlete magas szintre emelkedett: túllépve a nemzetgazdasági szaldó felét, közel 20%-kal bővült. Agrárexportunk összességében 385 millió euróval haladta meg az előző év azonos időszaki szintjét, és megközelítette az 5,2 millió eurót, ami időarányosan az elmúlt öt év legjelentősebb időarányos teljesítménye.

Arányait tekintve a növényi és állati zsír és olajtermékek exportja bővült a legnagyobb mértékben, jóllehet ennek a termékcsoportnak a félévi exportban alig 7%-os súlya volt.

A jelentős nagyságrendet képviselő termékkörök közül a 19%-nyi részarányt képviselő élő állat és állati termékek kivitele bővült a legdinamikusabban. A növekmény révén a termékcsoportból származó árbevétel megközelítette az egymilliárd eurót, ami két okból is figyelemre méltó fejlemény. Egyrészt az élő állat és állati termékek exportja 2020ban igencsak lejtmenetben volt, hiszen a csökkenés mértéke közelített a 10%-hoz. Másrészt ugyancsak lényeges fejlemény, hogy a takarmányárak ilyetén alakulása rendkívül nehéz helyzetbe hozza az állattenyésztő gazdaságokat. A korábbi évekhez képest a takarmányárak elképzelhetetlenül magas szintre kúsztak, ami előbb vagy utóbb megkérdőjelezi az állattenyésztés, állattartás rentabilitását. A legfajsúlyosabb, az időarányos export 42,7%-át kitevő, magasan feldolgozott termékeket magában foglaló termékcsoport, az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek kivitele, 2,2 milliárd eurós árbevételt is meghaladva, a félévhez érve 8,2%-os bővülést mutatott. A fentieken kívül relatíve kevésbé fejlődött viszont, alig 2,1%-kal bővült a növényi termékek kivitele.

Importoldali fejlemények

A dinamikusan bővülő exportunkkal szemben az élelmiszerimport relatíve szerényebben fejlődött. Az összességében 2,8%-os importbővülés mögött az import több mint felét adó (51,6%-át kitevő) élelmiszer-készítmények, ital, dohánytermékek behozatalának 7,4%-os bővülése, valamint a növényi, illetve állati zsír és olajtermékek behozatalának közel másfélszeres bővülése áll. Eközben az élőállat- és állatitermék-import mintegy 9%-kal, a növényitermék-import pedig 3%-kal csökkent.

külkereskedelem

Javuló egyenleg minden szinten

Export-import egyenlegünk az év első felében lendületesen bővült. A 18,6%-os növekmény párját ritkítja. Exportunk importunkhoz mért bő másfélszeres volta azzal a pozitívummal járt, hogy 2021 első félében mind a négy árufőcsoport szintjén exporttöbblet alakult ki. Az exporttöbblet mértéke az 1,3- és 2,1-szeres nagyságrend között ingadozott. Az élő állat és állati termékek esetében 355,4 millió eurós, a növényi és állati zsír, olajtermékek esetében 188 milliós, a növényi termékek esetében pedig 830 millió eurós exporttöbblet fémjelezte a félévi agrár-külkereskedelmünket. Még a legjelentősebb importnövekményt felmutató élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek esetében is jelentős exporttöbblet alakult ki, ami még így is meghaladta a félmilliárd eurót.

Összességében az exporttöbbletünk megközelíti az 1,9 milliárd eurót, ami komoly súllyal esik latba a nemzetgazdaság külkereskedelmi szaldójának (annak az 51,5%-át adva) a pozitív tartományban tartásához. Ebből is látható, hogy az agrárgazdaság az ország pénzügyi egyensúlyának megteremtésében idén is komoly szerepet játszik.

külkereskedelem

Exportunk hosszabb távú alakulása

Az elmúlt pár év első félévi kiviteli adatainak összehasonlításával képet alkothatunk arról, hogy a 2021-es év milyen fejlődési pályát követ, milyen pozíciót tölt be a pandémia előtti és (remélhetőleg) utáni időszak folyamatában. Az alapadatok helyett önmagukért beszélnek a viszonyszámok.

A 2017-es évet bázisnak tekintve egyértelmű a 2021-es év exporttöbblete. A kétségtelenül hullámzó, a pandémia lenyomatát is magán viselő (2020-ban tetten érhető) exportteljesítmény ellenére a 2021-es év a 2017-es bázishoz képest komoly többleteket mutat, hiszen az élő állat és állati termékek exportértéke a 2017-es, első félévi szintet 17%kal haladja meg. Emellett az élelmiszer-készítmények exporttöbblete 24,1, az állati és növényi zsír, olajtermékek 2021. évi, első félévi kivitele pedig 27,3%-os bővülést mutat. A legkevésbé bővülő exportú termékcsoport a növényi termékek csoportja, a maga 11%-os többletével.

külkereskedelem

húsAz élőállat- és állatitermék-import mintegy 9%-kal csökkent

Havi kiviteli adatok

A havi kiviteli adatokból is érzékelhető 2020 és 2021 első félévi folyamatainak eltérő volta. A 2021-es év január-júniusa közötti időszak pozitívumait árnyalja, hogy a koronavírus-járvány 2020. márciusi berobbanását követő pár hónapban relatíve jelentős – 100-150 millió eurót meghaladó – exportvisszaesés következett be, így a viszonyítási alapgyengülése is tetten érhető az idei, havonkénti exportnövekmény mögött. Különösképpen a 2020 áprilisát követő pár hónapban érzékelhető a bázishatás erősödése. Összevetve a 2021-es év első félévi, havi exportszintű fejleményeit a bázisnak tekintett 2020-as időszakkal, a január hónapot leszámítva, a második és a hatodik hónap között rendre exporttöbbletet mutat az idei esztendő.

Jóllehet januárban még a pandémiával nem érintett 2020. januári export erősebbnek bizonyult a 2021-es év januárjánál (a különbség 54,5 millió euró), de ezt követően februárban már 16,4, márciusban 80, áprilisban 135,4, májusban 104,7, júniusban pedig 87,9 millió eurós többletet mutatott idén a havonkénti kiviteli szint.

Exportszerkezetünk pozitív esetei

Néhány kiemelkedően jól teljesítő termékpálya a 2021-es év első felében említésre érdemes.

külkereskedelem

A rendkívül dinamikusan bővülő, 40% fölötti mértékben növekvő élőmarha-export mellett átlag közeli mértékben bővült az élő baromfi, elsősorban a napos baromfi exportja. Visszaesett viszont, mintegy 21%-kal csökkent az élősertés-export, viszont az élő sertés importja is hasonló mértékben csökkent. Értékben viszont az import közel a háromszorosát tette ki az élősertés-exportunknak. Nem csupán az élősertés-piacra jellemző azonban az import magas aránya, hanem az élő marha importja is jelentős nagyságrendet mutatott. A 13%-os élőmarhaimport-növekmény révén 15 millió eurót közelített az élőmarha-import, miközben az export 91,6 millió eurót tett ki. Az élő baromfi esetében még nagyobb az import exporthoz mért aránya, ugyanis a közel 65 millió eurós exporthoz képest 50%-ot túllépő, mintegy 33 millió eurós élőbaromfi-import társult. Legkevésbé a juh termékpályáját érintette az importnyomás, ugyanis a 23,8 millió eurós exportunkkal szemben 5%-nyi, alig 1,2 millió eurós élőjuh-import képződött.

külkereskedelem

Az állati termékek exportja az előző év azonos időszakához képest 415 millió euróról, közel 15%-os növekményt mutatva, 477 millió euróra nőtt. Ezzel szemben az állatitermék-import 289,6 millió euróról – majd 20%-os csökkenést mutatva – 233,4 millió euróra csökkent. A szaldó értelemszerűen pozitív, mégpedig 244 millió eurós exporttöbbletet mutat, ami közel akkora nagyságrend, mint az állatitermék-import maga. A részleteket is némiképp érintve megemlítendő, hogy a legjelentősebb exporttételt, egyben a legdinamikusabban bővülő kivitelt ebben a termékkörben a baromfihús képviselte. A nagyságrend (félévre vetítve) túllépte a 250 millió eurót, a növekmény pedig meghaladta a 38%-ot. Ezen belül a darabolt tyúkhús exportja 30, a darabolt pulykahús kivitele pedig 27%-kal nőtt.

külkereskedelem

A második legjelentősebb exporttételt, 235 millió eurós kiviteli szint mellett, a tejtermékek képezték, jóllehet itt az idei export nem érte el az előző év azonos időszakához mért szintet (mintegy 2%-os a lemaradás). Bár nagyságrend tekintetében az előzőekhez képest kisebb jelentőségő tételt jelent, de a baromfi-termékpálya részét képezi, ezért itt említendő, hogy a tollexportunk bő másfélszeresével bővült: az előző évi 20 millió eurós kivitel idén 32 millió euró fölé emelkedett. A toll sem maradhatott ki persze a cserekereskedelemből, az import ugyanis megugrott, az előző évi 7,3 millió eurós import 11,4 millió euróra nőtt, azaz az exporthoz hasonló mértékben, mintegy másfélszeresével bővült. A sertéshúsexportunk idén 163,3 millió eurós szintet ért el, ami némiképp (mintegy 3%-kal) alacsonyabb, mint a bázisszint. Az import viszont lényegesen nagyobb léptékű visszaesést mutatva 28%-kal csökkent, a bázis szerinti 170 millió euróról 123 millió euróra esett vissza. Szinten maradt viszont a marhahúsimport, miközben az exportunk 16%-kal nőtt. Ennek ellenére a marhahús-termékpálya deficites maradt, ugyanis a 14,6 millió eurós exporttal szemben 16,3 millió eurós marhahúsimport képződött.

Növényi termékek külkereskedelme

A növényi termékek népes termékcsoportjának kiviteléből 2021 első félévében, 1,6 milliárd eurós exportszint mellett, 2,1%-kal több árbevétel származott, mint az előző év azonos időszakában. Az értéktöbblet túlnyomó hányada ugyanakkor nem az exportmennyiség bővüléséből, hanem az értékesítési kondíciók javulásából származott. Az 5 millió tonnát alig 40 ezer tonnával meghaladó idei exportmennyiség bő 700 ezer tonnával kevesebb, mint 2020 azonos időszakában volt. A mennyiségi visszaesés mintegy 13%-os.

A növényi termékkör legfajsúlyosabb tételét képező gabonaexport 4 millió tonnás exportmennyiség mellett, mennyiségben mintegy 13%-kal, értékben pedig (936 millió eurós árbevétel mellett) mintegy 3%-kal esett vissza. Ezen belül a búza exportjából 233 millió euró származott, a kivitt mennyiség 23,4%-kal, az exportárbevétel pedig 13%-kal csökkent. Árpából az exportárbevétel, 38 millió eurós szintet elérve, ugyan szinten maradt, de az exportált mennyiség 11%-kal csökkent. Végül a kukorica 2,6 millió tonnás exportmennyisége 8%-os mennyiségi csökkenés ellenére is 5,1%-kal nagyobb árbevételt hozott. A termékkör legértékesebb részeként nyilvántartott kukorica-vetőmag exportja mennyiségben 7, árbevétel tekintetében pedig 12%-kal csökkent. A feldolgozatlan gabonatermékek említett trendjeit meghazudtoló módon a malomipari termékek exportja mind mennyiségben, mind értékben bővült. A malomipari termékek exportmennyisége, 233,5 ezer tonnás nagyságrend mellett, 4,5%-kal, exportárbevétele pedig 14%-kal nőtt.

Az olajos mag kivitele 660 ezer tonnáról 524 ezer tonnára esett vissza, ami 20%-ot meghaladó visszaeséssel egyenértékű. Az exportárbevétel azonban, köszönhetően a javuló értékesítési kondícióknak, csak 9%-kal csökkent. A termékcsoporton belül a szója meglehetősen jól teljesített, ugyanis az exportárbevétel, 31 millió eurót közelítve, 34%-kal bővült, miközben az exportmennyiség csak 3,9%-kal nőtt. Fentiek alapján, a kukorica-vetőmagot leszámítva, az értékesítési kondíciók általános javulásáról beszélhetünk.

Az olajos magok exportjának legjelentősebb tételét képező repceexport – a gyenge termés terheit viselve – drasztikusan visszaesett. Az exportmennyiség közel 40, az exportárbevétel pedig mintegy 30%-kal esett vissza. A napraforgómag exportja ugyanakkor mind mennyiségben, mind értékben nőtt. Az exportmennyiség 16,3%-kal, az exportárbevétel pedig mintegy 15%-kal nőtt.

pulykaA darabolt pulykahús kivitele 27%-kal nőtt

Élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek kivitelének alakulása

A 2-ről 2,2 milliárd euróra bővülő, a magasan feldolgozott termékeket reprezentáló termékcsoportok exportárbevétele félévkor 8,2%-os növekményt mutatott. Az exportra kerülő termékek összesített mennyisége pedig megközelítette a 2,5 millió tonnát. A termékfőcsoport legjelentősebb tételét, hagyományos módon, az élelmiszeripari melléktermékek adták. Az 546 millió euróra bővülő, az előző évi kiviteli szintet 74 millió euróval meghaladó, így 15,6%kal bővülő termékegyüttes alapvető befolyást gyakorolt a teljes, magasan feldolgozott termékkör idei teljesítményére. Az átlagos növekedési szintet meghaladó növekmény mögött az olajpogácsa-export 35%-os és a szójapogácsa-export 22%-os növekménye húzódik meg. A második legjelentősebb exportnagyságrendet felmutató termékkör ebben a termékegyüttesben a 367 millió euróról – 9%-os növekmény mellett – 400 millió euró fölé emelkedett kávékivonatok termékcsoportja.

zsákokA feldolgozott termékekben lényegesen több hozzáadottérték-tartalomkerült külpiacra

A hasonló nagyságrendet mutató ital, szesz termékcsalád exportjából – 11%-os növekmény mellett – idén 397 millió euró származott. Hozzá kell azonban tenni, hogy a termékcsoport leglendületesebben fejlődő termékkörét, 43%-os növekménnyel a sörök adják. A legjelentősebb termékcsoportot pedig a 80% fölötti alkoholtartalmú szesztermékek kivitele adja, amit szalonképesebb megnevezéssel élve bioetanolnak nevezhetnénk. A bor csak ezt követően említhető az ital és szesz termékcsoporton belül, hiszen az az idei exportárbevételével még a tavalyi exportszintet sem érte el. A tavalyi 665 ezer hektoliternyi borexporttal szemben idén csak 501 ezer hektoliter került a külpiacokra, az exportárbevétel pedig a 2020 első félévi 59,4 millió euróról idén 54,3 millió euróra csökkent.

A nagyobb exporttételek között érdemes megemlíteni a tartósított zöldségek csoportját, ahol az exportérték ugyan a tavalyi 276 millió euróról idén 262 millió euróra csökkent, de a megkésett kitavaszodás és a szántóföldi zöldségtermesztést alaposan sújtó időjárási anomáliák ismeretében ez az eredmény is megbecsülendő.

külkereskedelem

A kakaó és kakaótermékek exportja ugyanakkor meglódult, a 24%-os növekmény révén 82ről közel 102 millió euróra bővült a kivitel. Ugyancsak látványosan megugrott, mintegy 12%-kal bővült a cukor és cukorkatermékek kivitele, hiszen a kivitel a tavalyi 100 millióról idén közel 112 millió euróra bővült. Konstatálva a magasan feldolgozott élelmiszerek kivitelének idei reményteljes alakulását megállapítható, hogy a pozitív folyamatok túlsúlya jellemzi 2021 első felének exportfolyamatait. A figyelemre méltó exportnövekmények mellett az is fontos értéktöbblet ebben az esetben, hogy a feldolgozott termékekben lényegesen több hozzáadottérték-tartalom került külpiacra, a magyar munka magasabb szinten értékesül, mint a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek kivitele esetében.

Összeállította: Szabó Jenő