Ültetvényekben a termesztés eredményessége csak megfelelő növényvédelemmel biztosítható. Ehhez a szakszerűen megválasztott növényvédő szerek mellett olyan permetezőgépre is szükség van, amellyel rövid idő alatt jó minőségű kezelésben lehet részesíteni a növényeket.
A védekezések során ügyelni kell arra is, hogy a kijuttatott permetlé lehető legkisebb része menjen veszendőbe, hiszen az így keletkező kár komoly anyagi veszteséget jelent, és a környezetet is feleslegesen terheli, esetenként súlyosan károsítja. Ha lehetőségünk van új permetezőgép vásárlására, megfelelő körültekintéssel kell választani, figyelembe véve adottságainkat és lehetőségeinket. A gépekből nagyon széles a kínálat a piacon, nem könnyű feladat azonban a méretben, felszereltségben, kivitelben és – nem utolsósorban – árban igencsak különböző típusok között eligazodni. A vásárlás előtt célszerű alaposan tájékozódni, a számba vehető ajánlatokat mérlegelni, a kiszemelt gépet előzetesen alaposan megvizsgálni.
A következőkben a lehetőségek rövid áttekintése mellett a választás legfontosabb szempontjait ismertetjük.
A gépválasztás általános szempontjai
A választásánál figyelembe kell venni többek között a telepített növények faját, fajtáját, korát, a telepítési módját, a kezelendő terület nagyságát, a terepviszonyokat, valamint az üzemeltető traktor felépítését, teljesítményét. Általános elv, hogy célszerű műszaki szempontból igényes kivitelű, jó minőségű, üzembiztos típus mellett dönteni. Védekezéseknél a költségek legnagyobb részét a növényvédő szerek ára teszi ki, a korszerű permetezőgépek magasabb ára a növényvédő szerek megtakarítása, illetve jobb hasznosulása (ahhoz képest, mintha nem korszerű géppel permeteznénk) révén többnyire viszonylag rövid idő alatt megtérül. A permetlé nem egyenletes kiszórása vagy a gyakori üzemzavarok, műszaki hibák viszont lényegesen nagyobb károk forrásai lehetnek.
Magyarországon 2004 óta az üzemi méretű permetezőgépeket csak forgalombahozatali engedély birtokában lehet értékesíteni. Az engedély meglétét a gyártónak, illetve a forgalmazónak a gépeken jól látható helyre felragasztott, háromszög alakú, sötétzöld színű, „MEGFELELŐ MINŐSÉGŰ NÖVÉNYVÉDŐ GÉP” felirattal ellátott matricával kell igazolnia. A matricán feltüntetésre kerül az 5 évig érvényes engedély egyedi azonosító száma, a kiadásának dátuma és a kiadó szervezet neve. A gép megvásárlása előtt mindenképpen célszerű ellenőrizni az engedély meglétét, illetve a matrica alkalmazását. Nem megfelelő minőségű géptípus beszerzése gondokat okoz a használatban lévő permetezőgépek kötelező időszakos műszaki felülvizsgálatánál is, amiről az előző lapszámban volt szórészletesen.
A gépválasztás gyakorlati szempontjai
A különböző nagyságú gyümölcsösökben és szőlőültetvényekben más és más teljesítményű függesztett vagy vontatott kivitelű gépek alkalmazása lehet célszerű. Elsősorban a kezelendő ültetvény jellemzőit célszerű figyelembe venni.
Kisebb területeken alkalmazható permetezőgépek
Az 5–10 ha nagyságú területeken jól alkalmazhatók a 300–800 dm3 térfogatú tartállyal felszerelt, függesztett kivitelű permetezőgépek (1. kép).
Ezeknél általában idomacél vázon helyezkedik el a polietilénből készült permetlétartály, a szivattyú, valamint a nyomásszabályozó és kapcsolóarmatúrák a manométerrel. Többnyire két- vagy háromkamrás membránszivattyú szállítja a permetlevet a szórófejekhez. Fontos, hogy olyan traktor álljon rendelkezésre, amellyel a stabilitás a gép felszerelése és a tartályok feltöltése után is megfelelő marad. Ez különösen lejtős területen kiemelt fontosságú.
Az egyszerű kivitelű, olcsó gépek üzembiztossága és tartóssága nem minden esetben kielégítő, üzemeltetésükhöz megfelelő hozzáértés, nagy gondosság és rendszeres karbantartás szükséges. A kis tartályméret miatt gyakran kell tankolni, és ez a területteljesítményt jelentős mértékben korlátozza.
Nagyobb területeken használható permetezőgépek
Nagyobb üzemekben 1000–4000 dm3 térfogatú permetlétartállyal ellátott, vontatott kivitelű permetezőgépek (2. kép) alkalmazása célszerű.
A permetlétartály fontos tartozéka a pontos töltöttségiszint-jelző, amelynek segítségével követni lehet a tartályban lévő folyadék mennyiségét. Számos gépen két szintjelző van, az egyik a tartály elején, az üzem közbeni ellenőrzéshez, a másik pedig a tartály oldalán, annak érdekében, hogy a tartály feltöltésekor könnyen lehessen a folyadékszintet ellenőrizni, és elkerülni a túltöltést. A vontatott gépeken a legtöbb esetben 3–6 kamrás, magasabb nyomású membrándugattyús szivattyút alkalmaznak a folyadék szállítására.
Ezekkel a gépekkel gyorsabb és gazdaságosabb munka végezhető. Ebben a kategóriában a választék is sokkal szélesebb a piacon, mint a függesztett gépek esetében.
Permetezéstechnikai követelmények
A gyártók és forgalmazók az ültetvények kezeléséhez hasonló kialakítású gépeket kínálnak, azonban a gyümölcsösök és a szőlőültetvények permetezéstechnikai szempontból jelentősen eltérő követelményeket támasztanak. Gyümölcsösökben a megfelelő hatótávolság elérése és a lombkorona egyes zónáinak egyenletes kezelése okozhat nehézséget. Szőlőültetvényekben a hatótávolság biztosítása nem jelent problémát, azonban a nagyméretű és kevésbé mozgékony levelek miatt a megfelelő penetráció és a kielégítő fonákoldali kezelés elérése gondot jelenthet.
Alapvetően a szórószerkezet megválasztása határozza meg, hogy milyen minőségű munkát lehet végezni az ültetvényben. Amennyiben különböző ültetvények kezelésére van szükség, akkor különösen fontos, hogy a permetezőgép beállítási lehetőségei (légteljesítmény, szórás iránya stb.) a céloknak megfelelőek legyenek.
A szórószerkezetek helyes megválasztása
Ültetvényekben ventilátoros szórószerkezetekkel juttatható ki a legjobb minőségben és a legnagyobb teljesítménnyel a permetlé, és ezekkel a sűrűbb lombozatú ültetvények is eredményesen kezelhetők. A ventilátor légárama a szórófejek által képzett permetcseppeket a munkasebességtől függően nagyobb távolságra is eljuttatja, megmozgatja a leveleket, így általában a fonákoldali fedést is biztosítja. Megfelelő beállítás esetén kielégítő a penetráció, azaz a cseppek eljutnak a lombozat belsejébe is.
Az ültetvénypermetező gépeken általában szállítólevegős axiálventilátoros vagy légporlasztásos radiálventilátoros szórószerkezeteket alkalmaznak. Az előbbiek hidraulikus, az utóbbiak pneumatikus vagy kombinált cseppképzésű szórószerkezetek. A gép kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a ventilátoros gépek teljesítményigénye jelentős, ezért üzemeltetésükhöz megfelelő teljesítményű traktor is szükséges. Hiába vásárolunk 50–80 000 m3/h vagy még nagyobb légteljesítményű ventilátorral felszerelt permetezőgépet, ha csak 50 LE teljesítményű traktorunk van. Azzal ugyanis nem lehet megfelelő fordulatszámmal a gépet üzemeltetni, nem érhető el jó munkaminőség, a traktort túlzottan igénybe vesszük, ami idő előtti elhasználódáshoz, meghibásodáshoz vezet.
Gyümölcsösökben a szükséges hatótávolság biztosítása érdekében leggyakrabban nagy teljesítményű, szállítólevegős, axiálventilátoros gépeket használnak (3. kép). Ezek szakszerű üzemeltetés és helyes beállítás esetén jó minőségű munkát végeznek. Figyelembe kell venni, hogy a hatótávolság a munkasebesség növelésének hatására rohamosan csökken.
Szőlőültetvényekben alapvetően más igények jelentkeznek. Szőlőben nem előnyös a túl nagy légteljesítmény, különösen abban az esetben, ha a permetezés iránya merőleges a lombfalra. Ilyenkor a nagyméretű és kevésbé mozgékony szőlőlevelek „zsindelyszerűen” egymásra nyomódnak a légáram hatására, ezért a permetcseppek nem jutnak el a lombozat belsejébe (nem megfelelő a penetráció), illetve a levelek fonákoldalára (nem kielégítő a fedettség). Mivel a szállítólevegős, axiálventilátoros szórószerkezeteken a légáram iránya sok esetben korlátozottan állítható, ezek alkalmazásánál a haladási sebességet úgy kell megválasztani, hogy lehetővé tegye azt, hogy a levegő- és permetáram elölről-oldalról érje a lombozatot, nem pedig merőlegesen.
Elsősorban szőlőben használhatók jól a légporlasztásos permetezőgépek; az ilyen gépek szórószerkezete rendszerint radiálventilátorral van felszerelve (4. kép).
A radiálventilátorok légteljesítménye kisebb (általában 8000–25 000 m3/h), mint az axiálventilátoroké. A nagyobb kilépő légsebesség (rendszerint 80–120 m/s) lehetővé teszi nemcsak a cseppek képzését, hanem a folyadék porlasztását is. Általában nem tisztán légporlasztásról van szó, hanem hidraulikus cseppképzésű szórófejek adagolják a folyadékot és képzik a permetcseppeket, majd ezeket a radiálventilátor légárama tovább porlasztja, és a növényzetre juttatja. A légporlasztásos gépeket az alacsony légteljesítmény miatt általában 200–250 dm3/ha permetlé kijuttatására ajánlják. Ahol tehát nagyobb fajlagos szórásmennyiséggel kell védekezni, ott célszerű inkább axiálventilátoros gépet választani.
Veszteségek csökkentésére alkalmas permetezőgépek
Ültetvényekben az alkalmazott hagyományos technológiák esetében jelentős mértékű, átlagosan 15–35% a veszteség, lemosó permetezésnél vagy az első-második kezelésnél pedig a kijuttatott permetlé akár 80–90%-a is veszendőbe mehet. Ennek egyik oka az, hogy a kezelt ültetvényekben nem folyamatos és nem egyenletes a lombfal. A telepítési mód sajátosságai, a növények eltérő fejlettsége, a fa- vagy tőkehiányok miatt folyamatos permetezésnél a permetlé jelentős része nem jut célfelületre, a kezelendő növényzetet elkerülő permetlé nagyobbik része a talajra hullik, további jelentős része pedig elsodródik, illetve kis része elpárolog. Az elsodródásból és a talajra hullásból adódó veszteségek rendkívül jelentős mértékű csökkentését teszik lehetővé az alagút-permetezőgépek. Az elsodródás vonatkozásában a csökkentés mértéke ezeknél kb. 90%.
Az alagút-permetezőknél a lombozatot burkolóelemekkel veszik körül, és ezek között történik a permetezés (ezért nevezik alagút-permetezésnek ezt a technológiát). Az 5. képen kétsoros alagút-permetezőgép látható szőlőben. A növényzetet elkerülő, illetve a lombozaton áthatoló permetcseppek az alagútban lecsapódnak.
A lecsapódott permetlé a burkolófelületek alsó részein kialakított területeken összegyűlik, majd szűrést követően újrafelhasználásra visszakerül a gép permetlétartályába. Vizsgálatok alapján kifejlett lombozat esetén a visszanyert permetlé aránya 20-30% lehet, és kisebb méretű lombfalnál ennél lényegesen nagyobb megtakarítás is elérhető. A veszteségek csökkentése érdekében jól alkalmazhatók a növényérzékelő berendezéssel (lombérzékelőnek is nevezik ezeket) felszerelt permetezőgépek (6. kép) is. A gyakrabban alkalmazott ultrahangos, illetve ritkábban használt infravörös érzékelők a szórófejek magasságában érzékelik a lombozatot vagy annak hiányát, és ennek függvényében szelepek segítségével pillanatszerűen nyitják és zárják a szórófejeket, tehát csak ott történik permetezés, ahol van kezelendő lombfelület.
Vizsgálati eredmények szerint munkaminőség szempontjából a növényérzékelő berendezéssel végzett kezelés egyenértékű a folyamatos permetezéssel. A permetlé–megtakarítás mértéke nagymértékben függ a lombozat folytonosságától. Fiatal ültetvényekben, amelyekben a növények lombozata nem ér össze vagy a tavaszi első-második permetezésnél a megtakarítás elérheti akár a 40–50%-ot. Kifejlett lombozat kezelésénél általában 10–20% közötti megtakarítással számolhatnak a gazdálkodók.
Az ültetvénypermetező gépek kínálatát áttekintve megállapítható, hogy ezek megfelelő választékban állnak rendelkezésre a piacon, a különböző termelői igények kielégítésére. A választás ugyanakkor felkészültséget, körültekintést és gondosságot igényel. Fontos, hogy csak forgalombahozatali engedéllyel rendelkező gépet vásároljunk. Az adottságoknak megfelelő permetezőgép alkalmazása előfeltétele a védekezések időben történő, biztonságos elvégzésének, a jó munkaminőség elérésének és környezetünk megóvásának.
Dr. Dimitrievits György, okl. mezőgazdasági gépészmérnök
Dr. Gulyás Zoltán, okl. környezetgazdálkodási agrármérnök, növényvédelmi mérnökszakértő, Nébih NTAI
![vm_a_biztonsagos_elelmiszer_eloallitasban_jelentos_szerepe_van_a_szakmai_kamaranak_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/vm_a_biztonsagos_elelmiszer_eloallitasban_jelentos_szerepe_van_a_szakmai_kamaranak_001-375x272.jpg)
