Már az európai középmezőnyben járunk az ökogazdálkodással

Felértékelődik a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudásátadás, miután a magyarországi ökológiai művelésű területek mérete az elmúlt öt évben megduplázódott, az előállított bioélelmiszerek piaca pedig ugyanezen idő alatt 30 százalékkal bővült Európában.

Elöl járunk a legdinamikusabban fejlődők közt is

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 2021-es évértékelője szerint Magyarország az ökológiai gazdálkodásba bevont területek arányát tekintve már az európai középmezőnybe tartozik. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint az egy év alatt elért területbővülést tekintve a 10. helyen vagyunk a legdinamikusabban növekvő ökoterületű országok világrangsorában. Hasonlóan rangos helyen állunk az ökológiai gyümölcstermesztésben: abszolút területnagyság alapján Magyarország a világ 12. legnagyobb biogyümölcsültetvény-területtel rendelkező országa. Az ÖMKi a dinamikus növekedés, a támogatási rendszerek bővülése és az EU ambiciózus törekvései (átlagosan 25 százalék ökoterület-arány 2030-ig) kapcsán arra int, hogy az ökoterületek bővülésével a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudásátadás szerepe egyre inkább felértékelődik.

Sok száz követő, komoly tudásbázis

Az ÖMKi folyamatosan fejlődő On-farm kutatási hálózatában több mint száz termelői partner bevonásával 12 mezőgazdasági és állattenyésztési területen folytak kísérletek 2021-ben. Ezek a biogazdálkodás fejlesztésére, valamint a fenntartható mezőgazdaság legjobb gyakorlatainak terjesztésére irányulnak. A kutatóintézet hét főre bővítette aktív tanácsadói létszámát, s tavaly csaknem 190 ügyfelet szolgáltak ki hasznos ismeretekkel az ország majdnem minden régiójában. Az ÖMKi tudásbázisa egyre népszerűbb profi és hobbi biokertész körökben, Youtube-videótáruk csaknem 170 hasznos kisfilmmel várja az érdeklődőket.

Ősfajták: minőségi alapanyag, tudomány, gasztronómia

A biotermelés 2021-ben is egyre több kiváló magyar alapanyaghoz juttatta a hazai fogyasztókat és a magyar gasztronómiát. Az idők során már bizonyított, egészséges és ízletes termények között vannak az ÖMKi tájfajta paradicsomai. Hasonló kulcsszerephez juthatnak a jövőben azok a tájfajta biolisztek, amelyek ősgabona-kutatásaik eredményeként néhány héten belül a boltok polcaira kerülnek.

Az öko-paradicsompalánták sikerét 2021-ben két új elismerés dicsérte: év elején ötödik helyen végeztek az 55 Highlights of Hungary-jelölt, azaz a legkiválóbb hazai kezdeményezéseket bemutató projektek között, októberben pedig az agrárszakma elismerését, az OMÉK Hagyomány és Innováció Díj az Agrárgazdaságban kitüntető címet nyerték el. A díjak mellett ugyancsak rangos, nemzetközi előrelépést jelent, hogy az ÖMKi paradicsom-tájfajtákkal végzett hároméves kísérlete eredményeit a Diversity tudományos folyóirat publikálta.

Az elmúlt év újabb eredményeket hozott az ökobúza-kutatások területén is. A Vetőmag Szövetség és Terméktanáccsal együttműködésben, országos ökobúza-fajtakísérletek keretében hét helyszínen, összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszibúzafajtát teszteltek eredményesen kisparcellás fajtateszt-hálózatban. Az ökobúza-fajtatesztek a már évek óta futó On-farm tesztekkel kiegészülve segítik az ökogazdákat abban, hogy a számukra legmegfelelőbb fajtát választhassák ki a jövőben.

A kenyérbúza-vizsgálatok mellett idén folytatódott az elfeledett tájfajta ősgabonák elterjesztése gazdálkodók, molnárok és pékek bevonásával, alakor és tönke tájfajtákkal, új lisztek tesztelésével, illetve a gazda-molnár-pék adatbázis továbbfejlesztésével. A folyamat eredményeként néhány héten belül a magas beltartalmi értékű, egészséges, különleges ízvilágú, köves malomban őrölt tönke- és alakorbiolisztek megvásárolhatóak lesznek kiskereskedelmi forgalomban.

Stratégiai irányok és célkitűzések itthon és Európában

Az ÖMKi ügyvezetőjének alelnöki tisztsége az ökológiai gazdálkodási mozgalmak európai ernyőszervezetében, a több mint kétszáz tagszervezetet számláló IFOAM Organics Europe-ban 2021-ben már hidat képezett a zöldítés útján eltérő alaphelyzetből induló kelet-közép-európai országok és a nyugati tagállamok hagyományosan erős ökológiai érdekképviselete között. Szem előtt tartva hazánk fenntarthatósági és versenyképességi szempontjait, 2021-ben aktívan részt vettek a nemzetközi stratégiaalkotási folyamatokban (átlagosan 25%-os ökoterület-részarány megvalósítása), itthon pedig jelentős szerepet vállaltak a Nemzeti Ökogazdálkodási Cselekvési Terv 2021–2027 kidolgozásában. A hazai cselekvési terv 2027-ig 10%-os területarányt irányoz elő az ökológiai termesztésbe vont területek méretét tekintve, miközben a biotermények hazai piacbővülésére is meghatároz célértékeket. Így például a közétkeztetésben felhasznált bioalapanyagok tekintetében is ambiciózus célokat tűz ki. A hazai bioélelmiszer-forgalom növekedésének nyomon követése érdekében előirányozza a piaci adatok gyűjtését és egy információs platform létrehozását.

„Az európai zöld megállapodás, a Green Deal keretében egyre hangsúlyosabbá válnak az agroökológiai módszerek, amelyek nemcsak a fenntarthatóbb termelést segítik elő, hanem egyúttal versenyelőnyt is jelenthetnek hazánknak. Komoly lehetőséget kínál Magyarország számára az agroökológiai átállás, azon belül is az ökogazdálkodás térnyerése, ezért a saját szerepvállalásunkkal arra törekszünk, hogy gyakorlatorientált kutatás-fejlesztéssel és tudásátadással előmozdítsuk a biogazdálkodás és az ökológiai termékpályák fejlesztését hazai és európai uniós szinten egyaránt” – vetítette előre a 2022-esév célkitűzéseit Dr. DrexlerDóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.

Sándor Ildikó