A múlttal a jövőbe?
Az Agrárminisztérium idén áprilisi közleménye szerint a ló és a lótartás hazánk számára kiemelt értéket képvisel, nemzeti kultúránk szerves részét képezi. A kormányzat az idei év első félévében a lovaslétesítmények fejlesztésére kiírt pályázatokkal, a nemrég átadott első EUROHORSE útvonallal, továbbá a lovasterápiás tevékenység egészségügyi törvénybe „emelésével” igyekszik mindennek nyomatékot adni.
Szabályrendszer
A lovas szolgáltatásra vonatkozó szabályrendszer (amely érinti a falusi turizmus folytatását is) évek óta változatlan és szigorú. Mindez szükséges, de sajnos nem elégséges feltétele annak, hogy szélesebb körben elterjedjen a lovassport a felnőttek és gyermekek körében. A magyar lovas nemzet, tartja a mondás, ehhez képest meglepő, hogy a lovasturizmus megjelenése Magyarországon a 20. század harmincas évek népies-urbánus vitájának két meghatározó személyiségéhez, Tamási Áronhoz és Móricz Zsigmondhoz köthető: az ő írásaik vitték ugyanis a „puszta”, vagyis Bugac hírét Nyugatra. 1933-ban már megrendezték az első szakmai bemutatót. Egy évvel később pedig hatvan holland vendég részvételével lezajlott az első lovastúra. Mintegy harminc év kihagyás után aztán az IBUSZ külföldi lovasok igényei alapján ismételten megkezdte a lovastúrák megszervezését (az elsőt Tihanyban), illetve 1963 óta folyamatosan megrendezik a Nagyvázsonyi Lovasjátékokat is. A fellendülés hatvan évvel ezelőtti szakasza annak köszönhető, hogy elsősorban a német nyelvterületen felmerült a lakosság körében az igény, hogy a lovat a szabadidő aktív, minőségi eltöltésére is használják. Magyarország akkoriban kedvelt célpontnak számított a természeti tényezők mellett azért is, mert a nagyméretű gazdaságok miatt az ország jóformán szabadon átlovagolható volt. A lovasturizmus virágkora aztán az 1980-as években köszöntött be, amikor már az ország középső vidékein is szállást, teljes ellátást tudtak biztosítani lónak és lovasnak egyaránt.
Akkoriban azonban jóformán még végzettség nélkül, sportszerkölcsönzői engedéllyel is lehetett lovardát nyitni, végül ez a tényező vezetett a külföldi, jól fizető vendégek elmaradásához. Az 1990-es évek hanyatlásához kétségtelenül a birtokrendszerben megfigyelhető elaprózódás is hozzájárult. A kedvezőtlen tendencia megfordítására és a versenyképesség fenntartására alakult meg 1998-ban a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség, amely bevezette a patkós minősítést, a vendéglátásban használt csillagokhoz hasonlóan. A 2000-es években készült felmérések alapján a lovassportok valamelyikét rendszeresen inkább az átlagnál magasabb jövedelmű személyek űzték, a szükséges speciális felszerelések, de a foglalkozások magas ára miatt is. Ehhez az időszakhoz köthető az ágazatot érintő immár alapos, átfogó jogi szabályozás megteremtése, amelyet azóta ugyan finomítottak, de alapvetően változatlan formában meghagytak. A lovasszolgáltató tevékenységet (amelybe természetesen a lovas turizmus is beletartozik) legmagasabb, törvényi szinten a kereskedelemről szóló törvény szabályozza. E tevékenység például az idegenvezetői vagy éppen a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységgel egyetemben kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek minősül. Közelebbről a lovas szolgáltató tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében ló igénybevételével nyújtott, szabadidős, terápiás vagy oktatási szolgáltatás. A később még említendő személyi feltételeket részben ez a jogszabály, részben pedig egy szakjogszabály, a 14/2008. (XII. 20.) önkormányzati miniszteri rendelet szabályozza. Ugyanez a jogszabály foglalkozik a „tárgyi” feltételek pontos előírásával is. Az utóbbi években nemcsak a minőségi szolgáltatásnyújtás – például „nullás sütésű lovak”, vagyis ismeretlen származású lovak – feltételeinek megteremtésével igyekszik a kormányzat segíteni az ágazaton, hanem az infrastruktúra fejlesztése is folyamatban van, igaz, kicsit lassú ütemben. Ennek jegyében tavaly ősszel adták át Észak-Magyarország 1800 kilométeres lovas turisztikai útvonalát, amely többek között Edelényt is érinti. Még három hasonló útvonalat terveznek.
Ezt kell hogy nyújtsa egy általános szolgáltató
A lovas szolgáltató, illetve lovas turisztikai szolgáltatás nyújtását tervező személy e szándékát mindenekelőtt a Fővárosi Kormányhivatal Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztálya (korábban Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) felé formanyomtatványon, 3000 Ft illeték megfizetésével egyidejűleg be kell hogy jelentse. A formanyomtatvány, illetve a kapcsolódó információk elérhetők innen: https://mkeh.gov.hu/kereskedelmi/idegenforg_nyilv/lovasszolg. Más személy lovagoltatásával is járó lovas szolgáltató tevékenységet az a vállalkozás (egyéni vagy társas) folytathat, amelyik teljesíti mind a személyi, mind a vállalkozásra, mind pedig a telephelyre vonatkozó feltételeket. Ezeket az 1. táblázat tartalmazza.
Az előzőekben felsorolt feltételek teljesülését a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatal állategészségügyi főosztálya, a járási hivatal, illetve a helyi önkormányzat jegyzője is ellenőrizni jogosult. A lovas szolgáltatókról és a szolgáltatásba bevont állatokról közhiteles hatósági nyilvántartás érhető el a fenti webhelyről. Vendéglovagoltatásban csak olyan lovak vehetnek részt, amelyek azonosítottak, és a Nébih által kiadott lóútlevéllel vannak ellátva, továbbá alkalmasságukat tulajdonosuk hatósági bizonyítvánnyal tudja igazolni. A lovak alkalmassági vizsgálatát a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség, míg a terápiás lovagoltatásban, fogyatékos személyeknek nyújtott szolgáltatásban részt vevő lovak esetén a Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány végzi el. A fő szabály szerint 5 évente van szükség az alkalmassági vizsga megújításra. A jegyző vagy az állategészségügyi szerv kezdeményezésére a Fővárosi Kormányhivatal határozatával megtiltja az adott lovas szolgáltató tevékenység folytatását, és törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, aki vagy valamelyik előírt feltétellel nem rendelkezik (és határidőig azt nem pótolja), vagy szolgáltató tevékenységét állategészségügyi, állattartási szabályok megsértésével folytatja, esetleg a biztonsági előírásokat sérti meg. Az a szolgáltató, akit eltiltottak a tevékenység folytatásától és töröltek a nyilvántartásból, a jogerős eltiltástól számított 1 évig nem folytathat lovas szolgáltató tevékenységet.
Ezt nyújtja pluszban a terápiás szolgáltató
Az egészségügyről szóló törvény 2021 év végi kiegészítése alapján a lovasterápia, valamint a fogyatékos és a sérült személynek nyújtott lovas szolgáltatások keretében végzett tevékenység sérült, fogyatékos vagy pszichológiai kezelés alatt álló személy gyógyítására, készségei fejlesztésére, egészségi és pszichés állapotának javítására irányuló speciális-fejlesztő rehabilitációs szolgáltatás. A lovasterápia célja az egészség fenntartása, az egészségi állapot javítása és a képességfejlesztés. A fogyatékos személynek nyújtott lovas szolgáltatás magában foglalja a fogyatékosok szabadidős és versenysportját. Ez utóbbi célja a lovas készségek fejlesztése. 2021-ig a legtöbb lovasterápiás szolgáltató alapítványi formában működött, hogy más forrásokból is forrásokhoz juthassanak. A lovasterápiát végző szolgáltatónak igazolnia kell a szakmai tevékenységért felelős személy foglalkoztatását, szakképzettségét vagy szakmai gyakorlatát, a terapeuta szakképesítését stb. A lovasterápia tekintetében három szakág különböztethető meg: hippoterapeuta (csak gyógytornász alapvégzettséggel), gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna (csak gyógypedagógus alapvégzettséggel), pszichológiai lovasterápia (csak pszichológus alapvégzettséggel). A fogyatékos személyek lovassportjának kiegészítő ismeretei vonatkozásában különálló alapképzettségi elvárások említhetőek: például vagy hippológus, vagy középfokú lovassport-edző, vagy alapfokú lovassport-oktató stb. Magyarországon csak a Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány (lásd: http://www.lovasterapia.hu/kepzesek) végez szakirányú, posztgraduális képzést.
A központ Fóton van, de a képzések egy részét az Alapítvány által elfogadott gyakorlóhelyeken is elvégezhetik a hallgatók. Terápiás lovagoltatásban csak olyan állat vehet részt, amely ivar (csak herélt és kanca), méret (páciens méretéhez és problémájához illik), mozgás, vérmérséklet és munkakedv alapján annak megfelel. A lovak átesnek viselkedés-, kondíció-, engedelmességi vizsgálatokon, nyereg alatti és futószáras munkán, valamint vizsgálják őket a szakágaknak megfelelő speciális elvárások szerint is. Az a tény, hogy a lovas terápia 2021 végén bekerült az egészségbiztosításról szóló törvénybe, arra engedhet következtetni, hogy a társadalombiztosítás végre a lovas terápiát igénybe vevő személyek segítségére lehet. Ugyanakkor egyelőre a kapcsolódó végrehajtási rendelet hiányzik
Lovas szolgáltatások a turizmusban – pályázatok, EUROHORSE és falusi turizmus
A korábban elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0 alapdokumentum igencsak szűkszavú a lovas turizmussal és annak a hazai turizmusfejlesztési stratégiában betöltött helyével kapcsolatban. Mindössze annyit tudhatunk meg belőle, hogy az aktív turizmus olyan turizmusforma, amely esetében a turista utazásának motivációja valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása (például a természetjárás, a kerékpáros, a vízi, a vitorlás, a lovas, a kaland- és extrém turizmus, a golf-, a horgász-, a vadász-, a futó-, a sí- és az ökoturizmus). Mindezek ellenére kijelenthető, hogy a rendszerváltás előtt „megszokott lovasturizmus” – Bugac párosítástól immár igencsak messze vagyunk.
Lovas hagyományaink legjobbjai bekerültek a hungarikumok, vagyis a magyarság csúcsteljesítményei közé. Ebbe a listába jelenleg az ember, ló, fegyver tökéletes egységét kifejező huszárság, továbbá a Kassai Lajos-féle nemzetközileg híres lovasíjászati módszer tartozik. A lovas turizmus mindemellett egyre jobban összekapcsolódik a falusi turizmussal. A falusi turizmus (vagy agroturizmus) és a kapcsolódó szolgáltatások jellemzően étkezési és programszolgáltatások, amelyek keretében a látogató megismerkedik a falu jellegzetes életformájával, és aktívan részt vehet annak életében. A falusi turizmus falusi szálláshelyekhez köthető, amelyek nem alakíthatók ki bárhol, hanem csak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez nem tartozó településeken, valamint gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti lakosságszámú településeken, illetve 100 fő/km2 népsűrűség alatti kistérségekben. A falusi szálláshelyek a vendégház mellett többletszolgáltatásokat nyújthatnak, így például lovas szolgáltatásokat (lásd lovas porta).
A falusi szálláshelyek minősítését a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) végzi, de a védjegy bejegyzett jogosultja a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. A minősítési rendszer alapja a napraforgó (legalább kettő, legfeljebb négy darab). A FATOSZ saját előírásai alapján a lovas porta minősítés megszerzésének feltételei: ezek a házak saját karámot és lovaspályát tartanak fenn – istállóval együtt, melyben a vendég lovak elhelyezése is megoldott. Lovastúrákat szakképzett túravezetővel szerveznek, és bőséges információt kapnak a turisták a környék látnivalóiról. Igény esetén felszerelés kölcsönzése biztosított. Ide kapcsolható, hogy az Agrárminisztérium idén tavasszal kiadott közleménye alapján előreláthatólag július közepéig lehetett pályázni lovaslétesítmények fejlesztésére a Megújuló vidék, megújuló agrárium, továbbá a Kincsem – Nemzeti lovas program keretein belül. A kiírás alapján mikrovállalkozások, magánszemélyek és őstermelők pályázhattak, akik igazolták, hogy lakhelyük/tartózkodási helyük vidéki településen van, és legalább két ló tulajdonosai.
Támogatható tevékenységnek minősült fedett lovarda kialakítása, bővítése legalább 20 × 40 méteres lovaspályával, kapcsolódó kiszolgáló egységekkel. A támogatási intenzitást 50–70%-ban határozták meg, maximum 100 millió forint összegben. A falusi turizmussal összekapcsolódó lovas szolgáltatások egyre jelentősebb része érint erdőterületeket. Fő szabály szerint az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles. Az állam, illetve helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton kívül való lovaglást és emberi erővel hajtott kerékpárral való közlekedést az erdőgazdálkodó korlátozhatja, illetve megtilthatja, ha ezt „megfelelően jelzi”. Arra azonban ügyelni kell, hogy az erdőben sport- vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel turistaúton közlekedni tilos, továbbá kiépített parkerdei utat lóval vontatott járművel nem szabad igénybe venni. Fontos tiltás továbbá, miszerint üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan, kerékpárral és lóval sem vehető igénybe az erdősítés területe, amíg a rajta lévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri, és az erdőrezervátum magterülete sem. Mindez más megvilágításba kerül a tervezett, illetve kisebb részben megvalósult úgynevezett EUROHORSE útvonalakon. Egyelőre „csak” Észak-Magyarországon alakították ki mintegy 1800 kilométeren Magyarország első EUROHORSE útvonalát, amelyet idén lehetett először igénybe venni. Az útvonal teljes hossza digitális lovastúra-térkép formájában, GPS-koordináták segítségével elérhető, így vezetővel vagy anélkül is végiglovagolható. A túravezetők, a vendégeket fogadó megállópontok, szálláshelyek célja közös: lovas és lovak méltó kiszolgálása, helyi magyar gasztronómiai élmények nyújtása.
Csegődi Tibor László
