Kiegészítő csávázás mikrobiológiai készítményekkel

A kalászosok védelmében

A vetőmagok mikrobiológiai csávázása – talán a szójáét kivéve – innovatív és jó alternatív megoldásnak tekinthető, annak ellenére, hogy komoly múlttal nem rendelkezik. Ennek egyik oka lehet, hogy az ilyen célra felhasználható baktériumkészítmények köre szűkös. Kevés olyan endospórát képző baktériumos készítmény található a piacon, amely ennek az extrém felhasználásnak megfelel. Pedig mind munkaszervezési, mind költséghatékonysági oldalról ez egy sikeres megoldás.

Mit is várhatunk el az ilyen típusú beavatkozástól? Azt, hogy a baktériumok segítsék a növények tápanyagellátást és indukálják a növények saját „immunitását” a patogén gombákkal szemben. Azt, hogy a mikrobák hosszú ideig életképesek maradjanak a vetőmagon. Azt, hogy a vetőmagcsávázás során használt egyéb készítmények ne károsítsák a baktériumokat. Ennek a célnak csak a spórásodni képes baktériumok felelnek meg; ezek sokkal ellenállóbbak a hőnek, szárazságnak, magas sótartalomnak, mint a vegetatív sejtek, ezért a termékek felhasználása széleskörűen lehetséges, alkalmasak a mostoha körülmények elviselésére. Amint a körülmények optimalizálódnak, a baktériumok kicsíráznak és szaporodnak.

Hogyan segítik a baktériumok a növény növekedését (direkt és/vagy indirekt mechanizmusok):

• Ásványi anyagok mobilizálása, nitrogénkötés, tápanyagellátás fokozása.

• A talajban lévő kórokozók visszaszorítása (sziderofór, antibiotikum, verseny a tápanyagért, helyért, a növények immunrendszerének támogatása).

• A növények stressztűrésének javítása (szárazság, só stb.).

• Növényi hormon termelése (indolecetsav).

• Növényi hormonszint szabályozása (etilén: 1 aminociklopropán-1-karbonsav deamináz /ACCD/).

A kezelések hatására erőteljesebb, egészségesebb növényeket kapunk, egyöntetűbb lesz a kelés és az egyedfejlődés, nagyobb gyökértömeget érhetünk el, valamint jobb tápanyagáramlást a növényekben.

A baktériumkészítmények kijuttatásakor elsődleges szempont, hogy a maghoz legközelebb, a csíranövény környezetébe legyenek kijuttatva, hiszen a gyökérfelületet kolonizálva tudják kifejteni kedvező hatásukat.

A baktériumkészítmény közvetlenül a magra történő felvitele (csávázása) a fent említett hatások mellett a következő szempontok alapján szintén megfontolandó:

– legköltséghatékonyabb kijuttatási megoldás, szemben a szántóföldi kijuttatással, ahol szükséges egy erre a célra felszerelt baktériumkijuttató rendszer,

– munkaszervezés szempontjából is jóval egyszerűbb, mert más gombaölő szeres csávázószerrel keverhető, együtt alkalmazható a vetőmagüzemben, ellenben a szántóföldi kijuttatással, ahol nagy mennyiségű folyadék mozgatására van szükség, ami komoly logisztikai szervezést igényelhet.

A mikrobiológiai készítménnyel történő kiegészítő csávázás eredménye garantált azáltal, hogy a csíranövény fejlődésével a gyökérfelületet azonnal képes kolonizálni. A kalászos gabona kezdeti fejlődésétől a viaszérésig képes segítséget nyújtani.

Holopovics Zoltán
kutatás-fejlesztési vezető
Bio-Nat Kft.