Kukorica után búza – idén ez is belefért az őszbe

Mivel mindkét gabonaféléből a tenyészidőszak maximális kihasználására törekszünk, jó években kizárt, hogy a kukoricát búza kövesse a vetésforgóban. Idén azonban korán lekerült a kevéske tengeri, plusz meg is haragudtak rá a gazdák, így a helyén sokszor egy kalászosnak készítettek magágyat. Így látják az idei vetésidőszakot a szakemberek.

Mindenhová kalászost?

Az Európai Unióban idén a becslések szerint mintegy 56,2 millió kukorica termett, 15 százalékkal kevesebb, mint az ötéves átlag. Az uniós átlaghozam 6,3 t/ha volt, nagy csalódást okozva a termelőknek. Ezzel szemben a búzatermés egy picivel az ötéves átlag feletti eredményt hozott, megközelítette a 135 millió tonnát. Az 5,56 tonnára becsült átlaghozam a tavalyival egyezik meg, azaz nem látszott meg rajta az aszály – legalábbis uniós szinten. A magyar gazdák is úgy tapasztalták, hogy az a növény, amelyikbe 50-60 százalékkal több pénzt fektettek, most csak annyit termést adott, mint a búza, és a kenyérgabona ára még jobb is egy kevéssel. A bajokat tetézték a szeptemberi esők és a földgáz árának októberi emelkedése. Nem csoda, ha szeptemberben még égre-földre esküdöztek a gazdák, hogy kidobják a kukoricát a vetéstervből.

Az októberi száraz idő azonban valamivel derűsebb hangulatot hozott. E cikk írásakor, a hónap első felében, rendben zajlik a búzavetés, jellemzően csak annyit csúszott, amennyit a megázott napraforgó betakarítása. Ahol azonban annyira rossz volt a kukorica, hogy szeptemberre már nem maradt leszednivaló cső, ott gyakran a tengeri után került a búza a vetésforgóba. Ezekben a térségekben tehát nem ritka, hogy a leggyengébb adottságú és legtoxinosabb táblákba került kenyérgabona. A jó kukoricatermést adó térségekben viszont nem váltották kalászosra a tavaszi kapást. Míg egy évtizede simán belementek volna a gazdaságok egy olyan kompromisszumba, mint a novemberi búzavetés, mostanra a többség az október 25-öt is megkésett vetésidőnek látja. Időközben ugyanis egészen megszoktuk, hogy FAO 400-as vagy afeletti érésidejű hibridekkel dolgozzunk, miközben a búza vetésideje szeptember végére tolódott át. Mindkét növénnyel a tenyészidő maximális kihasználására törekszünk, ami kizárja, hogy a kukoricát búza követhesse. (A glifozát kivonásával a napraforgó utáni vetés is ugyanezért válik majd problémássá.) Az idei rendkívüli időjárás tehát leginkább az Alföld közepén módosított a vetésforgón, ott, ahol nemigen volt levágható kukorica.

Nem akartuk későn vetni

„Minél később veti valaki a búzát, annál kisebb az esély jó bokrosodásra, főként, ha olyan száraz lesz a tél meg a tavasz, mint tavaly volt. Én szívem szerint nem ajánlanám a novemberi vetést, akkor már inkább az aszálytűrő cirokra szavaznék” – mondja dr. Szabó Balázs, aki a Dr. Szabó Agrokémiai Kft. vezetője, emellett növénytermesztési szaktanácsadó is Zala megyében. Ebben a térségben volt az országban a legjobb kukoricatermés idén, de a tapasztalt szakember szerint ez a növény egyre inkább a folyóvölgyekbe és a laposokba szorul vissza. A szárazabb térségekben csak jó évjáratokban teljesít jobban, mint a cirok. Úgy látja, a cirok a kukoricához képest kisebb költséggel és biztonságosabban hozza a 6–10 tonnát, és ennek is megvan a saját piaca. Idén még Zalában is akadtak olyan gazdaságok, ahol duplaannyi termett belőle, mint kukoricából.

„Nem érdemes a kalászosok és kapások arányát egy-két rosszabb év miatt felborítani. Ugyan mennyi az esélye annak, hogy jövőre megint ekkora aszály lesz? Nem kell lemondani a kukoricáról, de tudomásul kell venni, hogy a szárazodás egy trend, öntözés nélkül így egyre több pénzt rakunk egy egyre rizikósabb kultúrába. A cirokkal csökkenthető a kockázat. Érdemes lenne a táblákat adottságaik szerint bátrabban megosztani a két kultúra vagy más növények között, ellenkező esetben annál többet vesztünk az egybeműveléssel, minél intenzívebben gazdálkodunk” – int a szaktanácsadó.

Ami a búzát illeti, szerinte a kor egyik legfontosabb követelménye vele szemben, hogy jó legyen a tápanyag-reakciója, ami nem azonos a talajban lévő tápanyag hasznosításának képességével. Az extenzívebb fajták között gyakran találni olyat, amelyik képes a föld minden „molekuláját” a maga építésére fordítani, viszont a kijuttatott extra tápanyaggal nem tud mit kezdeni. Ez óriási pocsékolás a mai időkben. „Kedveljük a francia fajtákat, még aszályban is vannak köztük jól teljesítő genetikák. A magyar nemesítésűek közül újabban az Mv Felleg a favoritunk, mert nagyon jól reagál a pluszban kiadott tápanyagra” – osztja meg tapasztalatát Szabó Balázs. Megkésett vetések esetén elvileg a vetőmagmennyiség emelése az észszerű eljárás, ugyanakkor egy több hónapig tartó száraz időszakban csak „irtjuk” vele a sűrűn egymás mellett csírázó növényeket. Hozzáteszi: az elsőfokú, tiszta, csávázott szaporítóanyagtól 10 százalékkal több termés várható, mint a másodfokú magtól, ez fontos előny. Bár a vetőmag ára is a duplájára emelkedett, ez még mindig csekély tétel a mai költségszerkezetben.

Apropó: csávázás. Sok gond van idén a toxinos kukoricával, de ez egy csávázott búzában kevésbé jelentős baj, mintha fuzáriumos búzát követne a sorban. És a probléma még ekkor sem kezelhetetlen, de több odafigyelésre és eggyel több gombaölőzésre lehet szükség ilyen esetben. A forgatás nélküli művelés is növeli némileg a növénykórtani és gyomosodási problémákat, de ezekre létezik egyszerű megoldás, a vízhiányra viszont nem. Márpedig a szelíden bolygatott talajnak jobb a vízháztartása.

„Itt mindenki program szerint veti a búzáját, jellemzően a napraforgó után. Kisebb késés csak a kötöttebb területeken van” – tudjuk meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik növénytermesztési szaktanácsadójától. Domokos Gábort éppen búzavetés közben értük el. „Kukoricából mi inkább a hosszú tenyészidejűekre álltunk rá, ezek után nem tervezünk kalászost, főként, hogy a búzát meg – akár fajta, akár hibrid – szeptember végén szeretjük elvetni, így bokrosabban megy a télbe.” A gazdaságban idén érdekes megfigyelést tettek: egy véletlenül rajtuk maradt, FAO 480-as kukoricahibrid bírta a legjobban aszályt. Nem tudni, azért-e, mert máskor virágzott, mint a többi, vagy azért, mert robusztusabb volt a gyökérzete, de így történt. A búzavetést idén a megázott a napraforgó hátráltatta nagyon, alaposan megcsúsztak a magágykészítéssel. Alaptrágyából egyébként a szokásos mennyiségű komplexet adták ki, Domokos Gábor szerint nincs értelme kevés tápanyaggal visszafogni a hozamokat.

„Hamarosan végzünk a 60 hektár vetésével, most éppen azt próbálgatjuk, hogy a nedves talajon melyikkel jobb zárni a felszínt, gyűrűs vagy Güttler-hengerrel? A széltippannal szokott még gond lenni a térségünkben, ezért el szoktunk végezni az őszi gyomirtást. Ilyenkor sokkal olcsóbban megoldható a probléma, mint tavasszal egy szelektív készítménnyel” – fűzi hozzá a szakember.

Spórolós műtrágyázás

Egy Komárom-Esztergom megyei gazdaságban is az esők akasztották meg a betakarítást, eddig csak a napraforgót tudták levágni, a kukoricát még el sem kezdték, inkább a magágykészítéssel foglalkoztak. Vagyis értelemszerűen nem vetnek kukorica után búzát, itt is a napraforgó az előveteménye. A tritikálétáblák már kikeltek, az árpa is földben, a búza október 20-ig lesz elvetve. A korábbi technológián annyiban változtatnak, hogy a drága foszfor és kálium kiadása most elmaradt, csak a szárbontáshoz és a bokrosodáshoz adtak ki nitrogént. A gazdaságvezető szerint nem jó adottságúak a talajaik, szinte bármennyi tápanyagot is adna ki a növénynek, itt mindig 4–6 tonna az átlaghozam, ez idén sem volt másképp, csak most az alsó határt súrolta az eredmény. A legjobban – meglepő módon – a tavaszi árpa teljesített, amit kényszerből vetettek el, miután a kukorica nem sikerült: közel 5 tonnát hozott. A gazdaságban nem változtatnak a jövő évi kukoricaarányon. A széltippan itt is problémás gyom, rendszeresen védekeznek ellene ősszel.

Békés megye gabonatermesztése hol a pocok, hol a toxin miatt tesz szert országos hírnévre, illetve hírhedtségre. Idén az utóbbira van panasz. „Alig termett fél tonna kukorica egy hektáron, az is erősen fertőzött Aspergillussal és Fusariummal…” – jegyzi meg az elért szaktanácsadó. Mivel a kukoricaaratás kevés munkát adott a térségben, a búzavetés a szokásos rendben halad, nem fognak belecsúszni a novemberbe. Ott, ahol most lehetőséget láttak a tengeri után kenyérgabonát vetni, a csávázástól és a permetezéstől várják a fuzáriumfajok megfékezését. A térségben ritkán alkalmaznak őszi gyomirtást, de újabban nagyon jön fel az ecsetpázsit, ami ellen már muszáj védekezni. Békés megyében a műtrágyán is igyekeznek spórolni, az elért gazdaságban az eddigi két mázsa komplexet is megfelezték.

Minden gyom egyszerre

Fejér megyében is kevésbé része a technológiának az őszi herbicides kezelés, de a változó gyomflóra és a gyomkelés megváltozott dinamikája módosítani látszik ezen. Az itt elért szaktanácsadó szerint októberben már nemcsak a T1-es (veronika, tyúkhúr, árvacsalán, pásztortáska…), T2-es (galajok, ebszékfű, pipacs…) és T3-as (zsombor, vadrepce…) gyomokra kell számítanunk ősszel, hanem olyan nyári fajokra is, mint a libatop, a csattanómaszlag vagy a parlagfű. Ezek a T4-es gyomok az esők és a meleg hatására októberben újra megjelentek a táblákban. Azaz az őszi gyomirtásnak nemcsak a problémás egyszikűekre (széltippan, ecsetpázsit…) kell kiterjednie.

„A klasszikus októberi vetésidő az utóbbi években egyre előrébb került, de ennek megvan a hátulütője. Korai vetéssel a kalászosokat a vírusvektorok találják meg könnyen, a repce pedig túlfejlődik a hosszú, meleg őszben. A kabócák és levéltetvek a 2022-es tenyészidőszakban is elemükben voltak, erős sárgatörpülés- és búzatörpülés-fertőzést láttunk a táblákban. Emiatt idén ősszel különösen figyelni kell rájuk. A szívókártevők elleni védekezést össze lehet hozni a kalászosok háromleveles állapotától végzett gyomirtással és a lombtrágyázással. A később vetett kalászosok különösen meghálálják a gyökeresedést serkentő plusz cinket és foszfort. Tudom, sokan most a műtrágyát is sajnálják a növénytől az ára miatt, de ezzel csak a termesztési kockázatokat növelik” – jegyzi meg a szakember.

Fuzárium gondok

Ami a fuzáriumot illeti, ezt ő is kezelhető problémának tartja, de tény, hogy a szántás nélküli művelés terjedésével jobban kell figyelni a kémiai és biológiai védekezésre. A szárbontó baktériumot tartalmazó, folyékony tarlókezelő oldatokon túl vannak olyan hiperparazita gombákat tartalmazó granulátumok, amelyek starterhez keverve is kiadhatók. Ahol nagyon fuzáriumos az elővetemény (kukorica), ott szerinte megfontolandó a tarlómaradványok sekély leszántása. Fontos a mag igényes csávázása, ezzel normál esetben egy kezelésre szorítható a tavaszi permetezések száma. A kalászvédelemben terjed a nagyon hatékony, de nagyon drága protiokonazolos készítmények használata. „Azt azért tudni kell, hogy a kémiai védekezést már csak integrált szemlélettel lehet elvégezni. Ebbe nehezen fér bele a preventív védekezés, mostantól csak a védekezési küszöbérték átlépése után, a primer tünetek alapján lehet elindítani a gépet. A Nébih-ellenőrök a kölcsönös megfeleltetés ellenőrzésekor a Permetezési napló előrejelzési fejezetét is elkérik. Ugyanakkor még nem kaptunk egy egységes szakmai kiadványt a mai korhoz igazodó védekezési küszöbértékekről…”

Gönczi Krisztina