Trágyák és talajkondicionálók – precíziós növénytermesztés

Granulált és pelletált szerves trágyák, talajkondicionáló készítmények alkalmazása a precíziós növénytermesztési technológiában – GRANOFARM szakmai napot tartott az Agrogeo Kft. vezette innovációs csoport Kecskeméten.

„Olyan terméket hoztunk létre, mely segít a termelésben”

Fontos a környezettudatos termelés, ennek tükrében az innovációs csoport terméke is előre mutat, mivel biomasszára épül, és jelentősen javíthatja a talajéletet, illetve a vízvisszatartásra koncentrál, és segíti annak hatékony hasznosítását – nyitotta meg a rendezvényt Kósa Ferenc László, az Agrárszaktanácsadók Egyesületének elnöke. Ez az év bebizonyította, hogy szükség van az öntözésre, amit a felszíni vizekből kell megoldani, illetve a csapadékot be kell tárolni és eredményesen felhasználni. Ebben a termelési évben sok gazdát sújtott a vízhiányos időszak, a szárazság miatti kárbejelentések száma a megyében meghaladta a 4.000-et.

„A gazda azért dolgozik, mert szereti a földet és a természetet, a munkáját, vagy mert kényszerpályán van” – hangzott el a megbeszélésen, utalva a klímaváltozás és az orosz-ukrán háború, valamint az egyéb tényezők miatti szélsőségesen nehéz termelési környezetre. Kósa Ferenc László hangsúlyozta, a projekt érdeme, hogy aktív és sikeres kapcsolatot alakult ki a kutatók és a gazdák között, mely az innovatív technológiák gyakorlati alkalmazhatóságának útmutatója lehet.

Ilyen körülmények között az állattenyésztés csak költséges hobbivá válik

Az idei év gazdálkodói tapasztalatait Czakó Szabolcs, Kalmár Ferenc és Gál László vázolták a rendezvényen. Hangsúlyozták, hogy a változó termesztési körülményekhez alkalmazkodni kell, meg kell találni a megfelelő támogatási formát, különben csak hobbi marad az állattenyésztés.

Czakó Szabolcs félegyházi gazda, agrármérnök szerint fontos a környezettudatos termelés. Az utóbbi három évet beárnyékolta az időjárás, a vízhiány, ilyen körülmények között a termelés monitoringozása sem mindig vezet megfelelő eredményre. Van olyan növény, ami kevesebb vízzel is elvan, területükön a csapadékhiányos években például a szudáni fű jó eredményeket hozott, de az utolsó évben sajnos ez sem sikerült. „Nulla csapadékkal egyik kultúra sem elégszik meg” – fogalmazott. A termesztési technológiában egy elvet követnek: nincs tisztán egyfajta művelés, az időjárás, a talaj és a termesztett növény függvényében a kombinált talajművelés jellemzi gazdaságát.

Gál László 2002-ben tért át a biogazdálkodásra Bugacpusztán, de a homokos, száraz vidéken sok lehetőséget nem látott az öntözésfejlesztésre. Ezért a termőhelyi adottságokat kell figyelembe venni, és ez alapján kiválasztani a szárazságtűrő fajtákat és a megfelelő technológiát. A szántás nélküli művelésre és direktvetésre történő váltás után figyel arra, hogy a talaj ne maradjon szabadon, a vetésforgó elemeit gyorsan, egymás után veti és aratja, ezzel folyamatos zöld borítást biztosít a talajnak, ami a vízvisszatartást segíti. Gál László azt is megfigyelte, hogy a lucerna helyett a kecskeméti somkórót érdemes vetni, mivel az jobban tűri a homokos talajt és az aszályos éveket. Elmondása szerint a tönke, a köles, a rozs és az említett somkóró a megfelelő ezen a vidéken. „A biológiai talajlazítást kell alkalmazni, nem vassal feltörni a földet” – mondta, ezzel is hangsúlyozva a talajélet megőrzésének és a víz megtartásának fontosságát. A növénytermesztés mellett szürkemarhák és racka juhok tartásával teszi sokoldalúvá gazdaságát a bugaci gazda.

Tapasztalatcsere és tudásmegosztás

Szolnoky Tamás, az Agrogeo Kft. ügyvezetője előadásában kiemelte az agrár-innovációs operatív csoport jelentőségét, eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a hazai gyártókapacitást ki kell használni, az új, innovatív termékeket ki kell próbálni, a gyakorlati tapasztalatokat meg kell osztani egymással. A cégvezető beszélt a szerves, szerves-ásványi trágyák, a vízvisszatartást szolgáló technológiák komplex alkalmazásáról a GRANOFARM és a WATERAGRI projektek tükrében.

Az innovációs termék granulátumformájánál fontos az anyag fizikai karaktere, a mechanikai stabilitás optimalizálása; ugyanis ennek hiánya morzsolódáshoz vezethet, ami veszteség a gazdaságnak. Az operatív csoporthoz csatlakozott gazdák szántóföldi kísérletei igazolták, hogy az ilyen szélsőséges években szükség van a biomassza hasznosítására, a vízvisszatartást segítő anyagokra, melyekkel a termelékenység növelhető. A szerves trágya alkalmazásának aktualitást adnak a KAP követelményei, illetve a műtrágya árának drasztikus emelkedése is.

Precíziós gazdálkodás alapja az adatgyűjtés és elemzés

A Bay Zoltán Nonprofit Kft. képviseletében Koós Ákos, a Biomassza Termelés és Hasznosítás Osztály vezetője tartott rövid, szemléletes előadást az intézet, azon belül a Biotechnológiai Divízió és az általa vezetett részleg működéséről, eredményeiről.

A drónos adatgyűjtésen alapuló adatelemzés témáját érintve az agráriumban való felhasználási lehetőségekről (termőterületek és növénykultúrák állapotfelmérése, tőszám-meghatározás, hozambecslés), a gyakorlati alkalmazásokról Dr. Szabó-Tóth Orsolya és Dr. Kitka Gergely, az intézet tudományos munkatársai beszéltek.

Az agrárszektort egyértelműen segíti a drónos támogatás, de az aszályos év miatt a termőtalaj, valamint a növényi kultúra felmérése nem sikerült olyan szemléletesre, mint várható volt.