Szerves trágyák és vízvisszatartási technológiák alkalmazásai

A megváltozott regionális és globális gazdasági környezet új kihívások elé állította a hazai agráriumot. A jelentősen megemelkedett műtrágyaköltségek lehetőséget nyitottak a biomassza alapú szerves trágya és talajkondicionáló készítmények előtt, melyek az engedélyokiratban rögzített feltételek mellett biztonságosan és hatékonyan szolgálják a szántóföldi és kertészeti kultúrák szerves-tápanyag utánpótlását.

Míg hazánkban 2005 után indult el igazán az importáruként forgalmazott pelletált, granulált szervestrágya-készítmények kiterjedt felhasználása, addig a legnagyobb európai gyártók közel 50 éves múltra tekintenek vissza. Az Európai Innovációs Partnerség (EIP-AGRI) támogatja az egyes ágazatok hatékonyságának növelését, fenntarthatóságának javítását az érdekelt felek: tanácsadók, szaktanácsadók, kutatóhelyek, a gazdálkodók minél teljesebb bevonásával. A GRANOFARM EIP AGRI csoport munkája 2019. augusztus 1-jén indult el azzal a céllal, hogy a biomassza alapú granulált és pelletált szervestrágya-készítmények minél hatékonyabban, közvetlenül magágy mellé bedolgozva szolgálják a kapás növények szervestápanyag-utánpótlását, kiegészítő trágyázását a vetéstől egészen a betakarításig. A GRANOFARM innovációs csoport tagjai: Agrogeo Kft. (konzorciumvezető), Kósa Ferenc László szaktanácsadó, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Czakó Szabolcs János, Kalmár Ferenc, Sági Márk gazdálkodó.

A projekt kutatás-fejlesztési tevékenységét az alábbi mérföldkövekre építettük:

• pelletált és granulált szervestrágya-készítmények kifejlesztését, előállítását, felhasználását támogató komplex szempontrendszer kidolgozása,
• hazánkban forgalmazott készítmények, termékek mechanikai tartósságának vizsgálata anonim módon,
• száraz leforgatási próba a vetéssel egy menetben végzett kijuttatás üzemi szintű megalapozásához, készítmények teszteléséhez,
• nagyparcellás, félüzemi kísérletek megvalósítása 2020-ban, 2021-ben, 2022-ben. A korszerű szervestrágya-készítmények hasznosítását támogató szempontrendszer elemeit az 1. táblázatban foglaltuk össze.

A biomassza alapú termésnövelő anyagok alkalmazását a következő pillérek segítik:

• A termésnövelő anyagok forgalomba hozatalát és felhasználását szabályozó 2019/1009 EK-rendelet, amely több funkciókategóriát különböztet meg: szilárd és folyékony szerves trágya, szilárd szerves ásványi trágya, folyékony szerves ásványi trágya.
• Az ökológiai gazdálkodásban jegyzett termőterület nagysága eléri a 14,7 millió hektárt Európában.
• Műtrágyaárak globális növekedése, a megújulóenergia-szektorban, mezőgazdasági biogázüzemekben tetemes mennyiségű fermentációs maradékanyag áll rendelkezésre termésnövelő anyagok kifejlesztéséhez, előállításához.
• Fenntarthatósági szempontok: a műtrágyákhoz képest jóval kisebb mennyiségű fosszilis energia felhasználására van szükség 1 tonna termékre vetítve. A pelletált és granulált szerves trágyák előállításának kulcseleme a szárítás, amely hulladékhő segítségével teljes körűen megvalósítható.

Az idei év rendkívüli szárazságot hozott a Kárpát-medencébe, Bács-Kiskun megyében az öntözés nélküli termőterületekről „zöld állapotban” le kellett hozni a kukoricát július végéig.

A vízvisszatartás és a többlet víz tárolása, szakszerű hasznosítása különösen fontos feladat a Homokhátságon. Ebben a tárgykörben jött létre és indult el 2020. május 1-én a WATERAGRI H 2020 kutatás-fejlesztési projekt, amely 12 országból 23 konzorciumi tag együttműködésével a mezőgazdasági vízgazdálkodás korszerűsítését tűzte ki zászlajára. A GRANOFARM EIP AGRI csoport és a WATERAGRI projekt konzorciuma között létrejött együttműködés az alábbi területeken valósul meg:

– hazai gazdálkodók, szaktanácsadók, szakértők bevonása szakmai egyeztetésekbe, technológiák és újítások megismertetésébe,
– új módszerek és eljárások kipróbálása hazai tesztterületeken,
– tudás- és tapasztalatcsere az érdekelt felek között.

A WATERAGRI konzorcium a következő eljárásokat és technológiákat teszteli és értékeli a vízvisszatartás szakterületen:

– hatékony vízvisszatartás hazai gyártású és fejlesztésű talajkondicionáló termékkel,
– növényi alapú bioszén alkalmazása különböző szántóföldi kultúrákban,
– mezőgazdasági termelőtevékenységhez társult gyökérzónás műtárgy létesítése,
– nyomjelző anyag felhasználásával a transzportfolyamatok követése a vizsgált talajokban.

A GRANOFARM csoport hosszú távú stratégiája, hogy a magas hozzáadott-értékű szerves, szerves ásványi trágyák precíziós, vetéssel egy menetben megvalósuló kijuttatását hatékony vízvisszatartást biztosító, üzemi léptékben tesztelt eljárásokkal és technológiákkal kösse össze.

Szolnoky Tamás
okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök