Mezőgazdasági gépek leállítása, téli tárolása

A mezőgazdasági gépek használata a szántóföldi növénytermesztésben a termelési időszak ciklusai szerint történik. Az adott munkafolyamatok teljesítésében a munkagépek rövidebb-hosszabb ideig, gyakran megismétlődve vesznek részt. A kieső időszakokban, illetve a munkavégzési szezon végén gondoskodni kell az időszakos, illetve szezon végi téli tárolásról. Ez az időszak egyébként az időszakos karbantartási munkák elvégzésére és a következő termelési időszakra való felkészülésre is lehetőséget biztosít.

A mezőgazdasági munkagépeket, akár szezon közbeni, akár szezon végi leállításról beszélünk, megfelelő tárolótéren kell elhelyezni. A szántóföldi növénytermesztés technológiai folyamatai a kis- és nagyüzemekben egyaránt komplex gépesítést igényelnek, amit nagyszámú erő-, illetve munkagéppel lehet kielégíteni. Az eltérő konstrukciójú, bonyolultságú, értékű gépek különböző karbantartási és tárolási megoldásokat igényelnek. A karbantartási munkákra és tárolási feltételekre vonatkozó előírásokat a kezelési utasítások, gépkönyvek pontosan leírják. Ezeket az előírásokat tanácsos pontosan betartani, a befektetett energia és ráfordítások a következő termelési ciklusban, a biztonságos üzemeltetésben feltétlenül megtérülnek. A mezőgazdasági gépek leállításának, karbantartásának, betárolásának azonban vannak olyan munkaműveletei, melyek valamennyi gép esetében elvégezhetők. Ezt az 1. ábra szerinti vázlat szemlélteti.

A mezőgazdasági gépek leállításával kapcsolatos munkaműveletek – akár szezon közbeni rövid távú, akár a termelési időszakot követő hosszabb idejű leállással kapcsolatosak – a gépek tisztításával kezdődnek. A mezőgazdasági gépek a talajjal, a termesztett és egyéb növényekkel, inputanyagokkal – műtrágya, bálakötöző, fólia stb. – közvetlen kapcsolatba kerülnek. Ezek maradványait és az ezekből adódó szennyeződéseket el kell távolítani, le kell a gépekről takarítani. A növényi maradványok eltávolítása nemcsak a tisztaság vagy a korrózió elleni védelem szempontjából fontos, hanem egyben a rágcsálók távoltartását is elősegíti. A szármaradványokat, vetőmagmaradványokat, bálakötözőket manuálisan, kézi eszközökkel – seprű, kefe, vágó-, kaparóeszközökkel vagy akár kézi porszívóval lehet eltávolítani (1/a-b. kép).

Száraz időjárási viszonyok mellett a külső felületeket magas nyomású vízsugárral is megtisztíthatjuk. Ezt a módszert alkalmazhatjuk a mezőgazdasági gépek (talajművelő gépek, járművek, magajáró betakarítógépek) talajjal, sárral szennyezett részeinek, a járószerkezetnek, a futóműnek a megtisztítására (2/a-b. kép).

De a nagy nyomású vízsugárral történő mosás a röpítőtárcsás műtrágyaszórók esetében is hatékony eszköz a korrózió elleni védelemmel szemben. Ma már azonban nagyon sok munkagép szenzorokkal és ISOBUS-elemekkel van felszerelve, és ezek természetesen nedvesség elleni védelemmel el vannak látva, de nem árt az óvatosság. A legtöbb mezőgazdasági üzemben, vállalkozásban van nagy nyomású mosóhelyiség, beépített rendszerben vagy mobil változatban. A mosás során természetesen el kell kerülni a környezetszennyezést, különösen a vegyszeres mosás alkalmazásakor.

Növényi részek, szármaradványok a kézi eszközökkel történő eltávolítás után is maradhatnak például a vetőgépek adagoló-, vetőszerkezeteiben, a betakarítógépek, kombájnok, szecskázók, bálázók funkcionális szerkezeti részeiben. Ezek eltávolítása kompresszoros, nagynyomású légárammal lehetséges. A kereskedelemben számos ilyen nagynyomású levegőáramot előállító, légtartályos kompresszor kapható, de a mezőgazdasági javítóműhelyek többségében is vannak ilyen berendezések kiépített levegőhálózattal (3. kép).

Egyes arató-cséplő gépekhez ilyen szettek, készletek már szériafelszerelésként is léteznek, akár a napi karbantartások ellátására is. A nagy nyomású kompresszorok és légszállító berendezések egyébként az ápolási munkáknál is fontos szerepet kaphatnak. A tisztítás során a szennyeződések eltávolításának hatékonyságát jelentősen növelheti egyes alkatrészek kiszerelése – pl. arató-cséplő gépek esetében a rostaszerkezet – és a szezonon kívüli időszakban zárt helyiségben, raktárban vagy színben való külön tárolása.

A tisztítási munkák után szemrevételezéssel ellenőrizhetjük a szerkezeti részek, vázszerkezetek, járószerkezetek és egyéb funkcionális szerkezetek műszaki állapotát, épségét. A szerkezeti részek kisebb szilárdsági meghibásodásait a különböző hegesztési eljárásokkal javíthatjuk. Figyelembe kell azonban venni, hogy minden hegesztési varrat okozhat anyagminőségi, anyagszerkezeti változásokat, a hegesztett keresztmetszet feszültséggyűjtő hely is lehet. Ellenőrizzük a munkaeszközök kopó alkatrészeinek – pl. kultivátorkapák, szerszámok, tárcsalevelek – kopását (4/a-b. kép).

Amelyik eszközön túlzott kopás látható, és van rá lehetőség, azt fordítsuk meg. Amennyiben erre nincs lehetőség, vagy a munkaeszköz túlzottan elhasználódott, cseréljük.

A tárolás előkészítése során a megtisztított, zsírzógombbal ellátott csapágyak házait zsírral fel kell tölteni. Ezt a munkát megkönnyíti, hogy sok mezőgazdasági gépen központi kenőrendszer van kialakítva. A hajtásláncokban a láncokat olajos keverékkel vagy gépzsírral le kell kenni. Az ékszíjhajtások ékszíjainak állapotát szemrevételezéssel ellenőrizzük, és a kitöredezett, megnyúlt ékszíjakat ki kell cserélni. Ezzel együtt a szíjtárcsák, variátorok futófelületeit is ellenőrizni kell. Az ékszíjhajtások szíjfeszítő kerekeit fel kell lazítani. A lánchajtások láncait, illetve az ékszíjakat – ha van rá lehetőség – előnyös leszerelt állapotban, páramentes helyen, helyiségben tárolni a szezonon kívüli téli időszakban.

A magajáró gépek fémből készült üzemanyagtartályát a korróziós károk, a műanyag üzemanyagtartályokat pedig a páralecsapódások elkerülése céljából célszerű feltölteni. Az üzemen kívül helyezett gépeket áramtalanítani kell, a savas akkumulátorokat ki kell szerelni, és az elektrolitsűrűséget, töltöttséget ellenőrizni kell. Szükség esetén az utántöltést el kell végezni, és az akkumulátort védett, fagymentes helyen kell tárolni. Ellenőrizni kell a hűtőrendszer fagyálló folyadékának töménységét. A nem fagyálló hűtővizet pedig le kell engedni, és figyelmeztető táblát kell kitenni. Az újabban egyre több AdBlue-rendszerrel ellátott gépet a szakirodalom szerint havonta egyszer tanácsos beindítani.

A mezőgazdasági gépek nagy része – az egyszerűbb szerkezetű talajművelő, tápanyag-visszapótló, vető-, illetve szálastakarmány-betakarító gépek – a termelési időszakban és a téli tárolás során rendszerint szabad téren van tárolva (5. kép).

A szabad téren, gépudvarban tárolt gépek esetében, gondoskodni kell a gépek korrózióvédelméről, valamilyen korrózióálló anyag felvitelével. A talajművelő gépek – tárcsák, ekék, kultivátorok – munkaszerszámait gépzsírral lekenéssel, a kaszaszerkezetek és egyéb berendezések védelmét pedig olajos keverékkel történő permetezéssel kell karbantartani. Kerülni kell a növényi olajok használatát. A sérült festési helyeket utánfestéssel kell javítani, a festett felületeket pedig viaszos emulzióval kell védeni. A szabadban tartott gépeket jól megközelíthetően, biztonságosan megközelíthető utak mentén kell elhelyezni. A gumikerekes gépeket – a gumiabroncsok tehermentesítése céljából – fel kell bakolni, és a gumiabroncsokban lévő nyomást le kell csökkenteni. A mezőgazdasági gépek tárolása a rendelkezésre álló, egy vagy több oldalról nyitott színekben is biztonságos (6. kép).

A fedett, nyitott színekben való tárolás megvédi a gépeket a csapadék okozta korróziós károsodástól, valamint szellős tárolást biztosít, amit a rágcsálók sem szeretnek.

A nagy értékű traktoroknál, betakarítógépeknél, törekedni kell a zárt épületekben, színekben történő tárolásra. A kereskedelemben az utóbbi időben a mezőgazdasági gépek és egyéb anyagok tárolására számos könnyen telepíthető és az üzemek igényeihez maximálisan igazítható könnyűszerkezetes, acélvázas, több szekcióból összeállítható zárt szín kapható a különböző szolgáltatók kínálatában (7. kép).

Ezek a színek ívelt vagy egyéb oldalfallal és tetőszerkezettel, különböző, akár 60 m fesztávolsággal, előszigetelt vagy hőszigetelés nélküli kivitelben, természetes megvilágítással készülnek. Felszerelhetők különböző épületgépészeti elemekkel, füstelvezető és szellőztetőrendszerrel, a csöpögést antikondenzációs rendszer akadályozza meg. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy akár nyitott vagy zárt színben tároljuk a gépeket, mellettük semmiképp ne legyen szemes termény vagy takarmány, a rágcsálók távoltartása érdekében.

Az említett karbantartási műveleteken túl a téli leállási vagy tárolási időszakban lehetőség van egyéb munkák kibővítésére, különös tekintettel a kezelési utasításban előírt, a teljesített üzemórákhoz igazodó feladatokra. A karbantartási munkákat és kisebb javításokat szinte valamennyi üzemeltető a saját szakműhelyében is el tudja végezni. A nagyobb üzemeknél pedig a nagyobb, akár fődarabcserés javítások elvégzésére is van lehetőség, megfelelő felszerelés és szakembergárda segítségével (8. kép).

A mezőgazdasági gépek – a hatékony és folyamatos fejlesztés eredményeként – egyre tökéletesebb és bonyolultabb konstrukciókká váltak. A mechanikusan működő szerkezeti részek, részegységek Common Rail motorok, SCR- és AdBlue füstgáz-kibocsátási rendszerek, PowerShift vagy automata váltók, zárt, magas nyomású hidraulika-rendszerek és a betakarítógépek mellett – a szenzortechnológia, ISOBUS-, távvezérlés- és GPS-alkalmazások miatt – szükséges a számítógépes, szoftveres ellenőrzés és hibafeltárás. Erre azonban a szervizszolgáltató cégek vannak felkészülve. Ezek a rendszerint gépforgalmazó és szolgáltató cégek a gyártókkal való közvetlen kapcsolat révén a karbantartást és javítást végző szakembereiket rendszeresen közvetlen gyári oktatásokon, tanfolyamokon képezik ki, illetve képezik tovább. Ez azt jelenti, hogy rendelkeznek a legfrissebb gyári információkkal. Fontos, hogy a gyári kapcsolatok révén az alkatrészbeszerzésben is hatékony segítséget tudnak nyújtani. A szoftveres, számítógépes ellenőrzést nevezhetjük prediktív karbantartásnak. Ennek előnye, hogy megbontás nélkül mérhető fel – a megfelelő szoftver segítségével – az adott gép, traktor, arató-cséplő gép vagy egyéb mezőgazdasági gép állapota (9. kép).

Ezek az intelligens rendszerek, karbantartási, monitorozási megoldások a felhasználók rendelkezésre állnak, a prediktív karbantartáson túl biztosítják az üzemviteli és egyéb adatok elektronikus rögzítését és feldolgozását, azaz biztosítják a precíziós gazdálkodás elektronikai hátterét.

dr. Kelemen Zsolt
műszaki szakértő – Gödöllő