Tudjon meg többet a nitrogénfixáló baktérium oltóanyagokról!

Nehéz helyzetben a növénytermesztés: irreálisan magas árak és beszerzési bizonytalanság a műtrágyapiacon. Van azonban egy fix pont: forduljunk a természetes megoldásokhoz! Ebben a cikkben a nitrogénkötő baktériumok alkalmazásával foglalkozunk. A témának külön aktualitást ad, hogy 2023-tól a gazdálkodók rendelkezésére álló új támogatási konstrukciók közül az agrárökológiai program (AÖP) kiemelten – 2 ponttal – honorálja a talajoltó baktériumok alkalmazását.

A talajbaktériumok, így a N₂-kötők között is az életmód és az élőhely szerint három típus különül el.

Szabadon élők szórtan, más szervezetekkel való kapcsolat nélkül fordulnak elő a talajban. Működésük energiaforrásaként a talaj bontható diszperz szervesanyag-tartalma szolgál, amely ritkán ér el kimagasló értéket. Így hektárra vetített N₂-kötő teljesítményük általában szerényebb: 20-40 kg/ha/év alatti. Jelentőségük mégis kimagasló, hiszen növényzettől mentes területeken is folyamatosan működnek.

A baktériumtrágyákban ebből a csoportból leggyakrabban az Azotobacter törzs fajai szerepelnek, de jelentősek ebben a típusban egyes Bacillus és Clostridium fajok is.

Az asszociatív N₂-fixálók a növények gyökérzete mentén koncentrálódnak, megtelepednek a váladékokban gazdag gyökérfelszínen, azaz kolonizálják azt. Energia- és C-forrásként ezeket a növényi nedveket hasznosítják. Mivel ezek energiadúsabb, komplexebb tápanyagösszetételt nyújtanak, az asszociációban lévő baktériumok nagyobb N₂-fixáló teljesítményt képesek elérni. Még szorosabb társulást jelent, amikor a baktérium a gyökérfelszínről belép a sejtközötti állományba, és ott végzi N₂-fixáló tevékenységét, közvetlenül hozzájárulva a növény táplálásához.

A legfontosabbak asszociatív N₂-fixáló baktériumok az Azospirillum- és a Pseudomonas-törzsek. Ez a csoport a növényi kultúra N-igényének 20-25 %-át képes biztosítani.

Szimbionta N₂-kötők a kiinduló állapotban szabadon élő Rhizobium baktériumok, amelyek a hüvelyesek gyökerein gümőket képeznek, és a gyökér sejtjeibe behatolva, a két sejt között közvetlen anyagkicserélődés valósul meg. A baktérium megköti és ammóniává alakítja a légköri nitrogént, a növény pedig cserébe a nitrogenáz enzim működéséhez energiában gazdag tápanyagokat biztosít a baktériumnak. Ez a N₂-fixálás legfejlettebb rendszere, így hatásfoka is a legjobb, pl. a szója/Bradyrhizobium szimbiózis a kultúra N-igényének 50-60%-át tudja biztosítani.

A rhizobiumos oltóanyagok gyakran adott növényre specifikáltak, de vannak olyan törzsek, amelyek többféle hüvelyes növényfaj gyökerét is képesek kolonizálni.

Rhizobiumos és más talajoltó-készítmények együttes alkalmazása általában kedvező szinergizmust eredményez. Ennek hátterében a gümőképzés kiindulópontját adó gyökérszőrök képződésének bakteriális stimulálása áll.

A N-tápelem biológiai úton történő pótlásában részt vevő baktériumokat tartalmazó mikrobiológiai termékek azonban további hasznos tulajdonságokkal is rendelkeznek: P-, K-mobilizálás, szárbontás, hormonhatású stimulálás, antibiotikus hatás, védekezőképesség fokozása.

A Geosan Kft. baktérium oltóanyagai hazai talajokból izolált N-kötő baktériumokkal járulnak hozzá az egészséges talajállapot megőrzéséhez, a talaj termőerejének fokozásához és ezen keresztül a termelés biztonságának hosszútávú fenntartásához