Spanyol „gumi” eper? Két erős ok, hogy inkább a magyart vedd

…vagy inkább három, ha az eper ízét is hozzávesszük a nyomós (nemzet-)gazdasági és környezetvédelmi érvekhez.

Nemzeti-gazdasági érdek

Az első ok minden olvasni, számolni tudó, a hazájáért felelősséget érző ember számára világos: amit magyar gazdától vásárolunk, az a magyar gazdát, közvetetten a magyar nemzetgazdaságot táplálja forintokkal. Magyarországon durván 6-700 hektáron termelnek epret a magyar gazdák, és évente 8-10 ezer tonna áru sorsáról van szó. Mindemögött a termelők jelentős beruházásokat végeznek, miután a friss(!) magyar gyümölcs a három ütemben érkezik a vevőkhöz. Április második harmadától a – részben – fűtött fóliasátras termés, április végével, május elejével a fóliaalagutas, bakhátas, fátyolfóliás termőterületekről, május közepétől pedig nagy mennyiségben a szabadföldi szamóca kerül piacra, boltokba.

Egyszerű: ami jó, az a hazai

Ez magyarázza azt is, hogyan lehet megkülönböztetni a spanyol, görög, még rosszabb esetben az európaitól sokkal gyengébb élelmiszerbiztonságot garantáló afrikai termékektől. A hosszabb szállítás miatt ugyanis nemcsak éretlenül kell leszedni, és mesterségesen utóérlelni. De a sérülésektől is védetté kell tenni, így nemesítették ki a „gumi” epret, ami napokig bírja a szállítást, ellenáll a sérüléseknek, de ennek ára van. Az éretlenül szüretelt import eper tehát sem minőségben, sem aroma- vagy cukortartalomban nem éri el a hazait.

Nagy környezetrombolással jár

A Talajmegújító szerint ugyanakkor van egy nyomós környezetvédelmi érv is. Az fő spanyol eper-exportterületen ugyanis súlyos környezetrombolástól tart a spanyol társadalom egy részt és az Európai Unió is. A szóban forgó terület közelében lévő nagy biológiai sokféleséggel rendelkező nemzeti parkot ugyanis az fenyegeti, hogy a bogyós gyümölcsök termesztésére szolgáló öntözőrendszerek, áruszállító-utak miatt kritikus állapotba kerül. A korábban illegális, nemrég pedig az 1500 hektárra engedélyezett öntözéshez létesítendő kutak tovább szivattyúzzák az eddig is 6 méterrel csökkent talajvízszintet. A kiszáradás miatt az évente szokásos félmillió madár helyett már kevesebb, mint 90.000 madarat számoltak a kutatók 2022-ben, és a szaporodási rátájuk is csökkent – írja a MezőHír állandó szerzője, Kökény Attila a regeneratív talajművelést szorgalmazó Talajmegújító.hu-n.