Jönnek a szuper tyúkok? Új tojókkal állt elő az innovátor

A 31. Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága kiemelt elismerésben részesítette a Bábolna TETRA Baromfi tenyésztő és Forgalmazó Kft.-t a Tojóhibrid-tenyésztéssel a világ élvonalában nevű innovációjáért.

A világ tyúktojástermelése 2021-ben meghaladta a 86 millió tonnát. A növekvő termelési költségek ugyanakkor folyamatosan nyomást helyeznek az étkezési tojást előállítókra, hogy minél gazdaságosabb hibridet fejlesszenek, azaz a nevelési költségek egyre csökkenő arányt képviseljenek a megtermelt tojás önköltségéből. Erre két lehetőség nyílik: vagy előbbre kell hozni a tyúkok ivarérési idejét, rövidíteni kell a nevelési időt, vagy jelentős mértékben növelni kell az egy tyúkra jutó tojástermelést.

Az első tekintetében a baromfinemesítés már kihasználta biológiai tartalékait, így a perzisztencia, azaz a tojástermelési időszak meghosszabbítása a jelenlegi cél. Ennek kifejlesztésébe fogott bele a Bábolna TETRA tenyésztőcsapata, mikor elkezdték az ún. long-life tojóhibridjeik kinemesítését. A több mint 10 éve megkezdett tenyésztői munka létjogosultságát a most zajló energiaválság és költségemelkedés visszaigazolta, a környezettudatossági trendek pedig tovább erősítették.

Az új nemesítésű TETRA L SUPERB (fehér) és TETRA-SL LL (barna) tojóhibridek nagy tömegben, hosszabb ideig és gazdaságosabb módon képesek a tojás-előállításra.

Melyik színű tojás a keresettebb? És melyik a jobb?

A kérdést Orbán Attila tenyésztési igazgatónak tettem fel a Magyar Innovációs Nagydíj díjátadása után. A válasz viszont nem egyszerű, ugyanis míg világszinten az arány 50-50% körüli, és amíg Magyarországon egyértelműen a barna héjú tojások a keresettebbek, addig Amerikában vagy például Szaúd-Arábiában egyértelműen a fehér szín a nyerő. A fogyasztó a szokásainak rabja, így hazánkban a fehér tojások már rég „elvesztették ezt a versenyt”, annak ellenére is, hogy kisebb a hús-vérfolt arányuk, magasabb a szárazanyag-tartalmuk, és jobb tükörtojás és piskóta készíthető belőlük.

Az élelmiszer-feldolgozóknál viszont más tényezők is a fehér héjú tojások felé billentik a mérleget: ezeknek a tyúkoknak ugyanis kisebb a takarmányfogyasztásuk, így kisebb a tojások előállítási költsége, kisebb a környezeti terhelése, és ehhez párosul a már említett magasabb szárazanyag-tartalom.

Hova tovább?

A tenyésztési igazgatótól megtudtuk, hogy egy fehér (TETRA L SUPERB) tyúk:

– élete során kb. 469–481 db tojást termel,

– ez kb. 30 kg tojástömeget jelent tyúkonként,

– az ivarérést (50%-os termelést) 140–150 napos korban érik el.

Az új nemesítés, tehát a nyújtott perzisztencia a többlet tojástermelés mellett lerövidíti az improduktív nevelés idejének a termelő időszakhoz viszonyított arányát, és csökkenti az apró tojások arányát is. A fejlesztő munka ezzel az eredménnyel még nem ért véget, mert a piac elvárja, hogy ezek a hibridek évről évre javuló teljesítménnyel termeljenek, ehhez pedig a tenyésztőknek további szelekciós munkát kell végezniük. Ez a fejlesztőmunka több mint 1,5 milliárd Ft költséget jelent évente, és az ágazat szereplői nagyon várják, hogy olyan pályázatok jelenjenek meg, amelyek esetleg segíthetik ezt a magas szintű genetikai munkát.

A Bábolna TETRA Baromfitenyésztő és Forgalmazó Kft. meghatározó szereplője a világ tojóhibrid-tenyésztésének. A több mint 230 éves állattenyésztési hagyományokkal büszkélkedő Bábolnai Gazdaságból kinőtt cég – az elődök szakmai munkájának folytonosságát is tekintve – 1960 óta foglalkozik intenzív baromfitenyésztéssel. Szakmai útjukat számos baromfihibrid sikeres bevezetése fémjelzi mind a hazai, mind pedig a nemzetközi piacokon. 2004 óta új menedzsmenttel és logisztikai bázissal, valamint új alapokra helyezett genetikai programjukkal négy földrész közel hatvan országában vannak jelen termékeikkel, és képviselik a világban a magyar állattenyésztés évszázados jó hírét. A tenyésztői és szaporítói tevékenységet Bábolna és Uraiújfalu környékén, 16 telepen, 220 munkatárs foglalkoztatásával végzik.

Sándor Ildikó