Nagy a kereslet gyógynövényre – itt a piaci rés

Magyarországon mintegy 30 ezer hektáron termelnek gyógy- és aromanövényt, melyekre nagy a kereslet – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT) tájékoztatójával mutat rá, hogy van az ágazatban fejlődési potenciál.

Majd felére esett az export, közben duplájára emelkedett az import

Korábban, 2015-ben közel 14 ezer tonna volt hazánk exportja, 2022-ben csak 7000 tonna volt a kivitel, az import pedig közel kétszerese volt az exportnak. Erre elég a közel 30 ezer hektáron termelt hazai gyógy- és aromanövény. Vagyis az ágazatban komoly potenciál rejlik, ugyanis a számok alátámasztják, hogy nem szorulnánk exportra, önellátók lehetnénk gyógynövényekből, a lehetőség adott.

A gyógynövény ágazat egyik lába az árualap-előállítás (termelés, gyűjtés, elsődleges feldolgozás során létrejött növényi alapanyag, illóolaj), a másik a másodlagos és harmadlagos feldolgozás (intermedier termékek, gyógynövény drogok, illóolajok-kivonatok, gyógyteák, kozmetikumok, növényi gyógyszerek, étrend-kiegészítők), a harmadik a kereskedelem. A gyógynövénygyűjtés és -termesztés, elsődleges feldolgozás termelési értéke évente mintegy 15-17 milliárd, az elsődleges feldolgozás nettó árbevétele 20-29 milliárd forint. A gyógy-, aroma- és fűszernövényeket tartalmazó termékek összes piaci forgalma 60-70 milliárd, a teljes szektor becsült nettó kibocsátása 100-120 milliárd forint.

Folyamatos a gyógynövények, illetve az alapanyagok iránti hazai és külföldi kereslet

A gyógynövények, aromanövények és fűszernövények évszázadok óta a mindennapjaink részei, akár gyógyteaként, növényi gyógyszerként vagy fűszerként. Ezen túl az egészségipar, a szépségipar és az élelmiszeripar is nagy mennyiségben használ fel gyógy- és aromanövényeket, illetve azokból előállított illóolajokat és aromákat, nélkülözhetetlen alapanyagai számos kozmetikai, élelmiszeripari, gyógyászati és vegyi terméknek.

Mind az ipar, mind a lakosság részéről folyamatos a gyógynövények, illetve az alapanyagok iránti igény, így a folyamatos hazai és külföldi kereslet megfelelő hátteret biztosít a termesztés bővítéséhez és a termékfejlesztéshez. Ennek ellenére komoly alapanyaghiány jellemző az ágazatra, a feldolgozó és lepárló üzemek nem tudják kihasználni kapacitásukat.

A NAK szoros együttműködésben tevékenykedik a GYSZT-vel

A kamarán belül nyolc éve működik a Gyógynövény Alosztály, melynek célja – a kapcsolattartás mellett – a termesztett és a gyűjtött gyógynövények arányának megfordítása az előbbi javára, valamint marketinggel, edukációs kampányokkal az ágazat támogatása.

Közös kezdeményezésnek köszönhetően bizonyos – zöldségnövényként is számontartott – fűszernövények is részesülhetnek már termeléshez kötött támogatásban. A két szervezet együtt dolgozik a kiskultúrás növényvédő szerek engedélyokirat-kiterjesztésén is.

Hazánkban 120-130 növényfaj gyűjthető

Ezek közül mintegy 70-80 faj kerül rendszeres begyűjtésre, igaz az elmúlt évtizedekben ez a tevékenység visszaszorult. A termelési költségek növekedésével azonban bizonyos fajok, így például a csalán és a kamilla esetében újra nő a gyűjtés jelentősége.

A feldolgozásra kerülő fajoknak ma már csupán 30-40 százaléka származik vadon termő állományok gyűjtéséből, illetve számos növényfaj esetében kizárólag vadontermő állományokból származik a felhasznált alapanyag.

A legnagyobb tömegben gyűjtött fajok és növényi részek: hársvirág, csipkebogyó, cickafarkfű, aranyvesszőfű, csalánlevél, zsurlófű, kamillavirág, fehér ürömfű, orbáncfű, fehérmályva, feketebodza, fagyöngy, vadgesztenye. A főbb termesztett gyógynövények: mustár, mák, konyhakömény, koriander, édeskömény, csipkebogyó, szurokfű, máriatövis, ánizs, kapor, kamilla, citromfű, menta, kakukkfű, levendula, borsfű.

Forrás: NAK és GYSZT