Egy növény egészséges fejlődésének létfontosságú feltétele, hogy a számára szükséges tápanyagok kiegyensúlyozott arányban álljanak rendelkezésre.
Egy olyan növény, amely a számára szükséges tápelemekkel kellő mennyiségben és arányban van ellátva, sokkal inkább ellenálló az abiotikus és biotikus stresszhatásokkal szemben. Egy fiatal növény (kezdeti növekedés) esetében fellépő tápelemhiány akár a teljes pusztuláshoz is vezethet, azonban egy későbbi fejlődési szakaszban a növény képes mobilizálni idősebb növényrészeiből a bizonyos tápelemeket, és azt transzlokálni a fiatalabb, még fejlődésben lévő részekbe. Éppen ezért fontos felismerni, hogy a növény mely részeiben alakult ki a hiánytünet. A N-, P-, K-, Mg-hiány (mobilis elemek) esetében például mindig az idősebb növényi részekben jelentkeznek a tápanyag hiányára utaló tünetek, míg a gyenge mobilitású tápelemek esetében (Fe, S, B, Ca) már a fiatalabb részeken jelentkeznek az elégtelen ellátottság jelei (Bergmann, 1979).
A növény a nitrogén szervetlen formáit (ammónium- és nitrátion) képes hasznosítani, azonban ezek igen csekély mennyiségben találhatók a talajokban (alig érik el az összes nitrogéntartalom 1%-át) (Ferencz, 1976). A nitrogénnek elsődleges szerepe a növény fejlődésében, növekedésében van, így hiánya esetében a tünetek már korán, könnyen felismerhetőkké válnak. Jellegzetes hiánytünete, hogy a gátolt klorofillszintézis következtében a növények sárgászöld, majd sárgás elszíneződését okozza, amely tovább súlyosbodhat a levelek csúcsától, széleitől induló elszáradási jelenséggel (sárgásbarna, barnás elszíneződés) (Bergmann, 1979).
Előtérben a prevenció
A növény fejlődésének kezdeti szakaszában jelentkező nitrogénhiány a növekedés visszamaradását, a szervképződések fejlődési zavarát, valamint a fehérjeszintézis csökkenését okozza. Más elemek hiánytüneteitől eltérően a nitrogén hiánya mindig feltűnő, hiszen látványos növekedésgátlást mutat. Főleg gabonaféléknél figyelhető meg, hogy csökken a fehérjetartalom, a szénhidráttartalom (cukor- és keményítőtartalom) azonban jelentősen nő ().
Mivel egy esszenciális makroelemről van szó, a szükséges utánpótlás rendkívül fontos a növények megfelelő kondíciójának elérése céljából. A pilóta nélküli légi járművek az agráriumban betöltött szerepe egyre nagyobb, hiszen felismerve azt, hogy segítségükkel rövid idő alatt pontos képet kaphatunk a növényállomány egészségi állapotáról, a prevenció még nagyobb hangsúlyt kapott. Tekintve, hogy a nitrogén hiánytünetei viszonylag hamar jelentkeznek, az időben történő felismerés és a hiánybetegség kezelése ma már alapvető elvárás.
A felmérő drónokra szerelhető RGB kamerákkal hatékonyan felmérhetők a problémás területek, azonban a prevenciót előtérbe helyezve egy multispektrális szenzorral még a jellegzetes vizuális tünetek megjelenése előtt akár pár nappal is felderíthetjük ezeket a hiányállapotokat.
Erre magyarázatként az a tény szolgál, hogy az RGB kamerához képest egy multispektrális kamerával mérhetők a szemmel nem látható közeli infravörös és távoli infravörös tartományok és az ezek növényi felületekről történő visszaverődésének erőssége is. Így a klorofillmolekulák által elnyelt és visszavert hullámhosszúságok egymáshoz viszonyított arányából képesek vagyunk az adatokat számunkra is értelmezhető információvá tenni. Az adatok vizuális megjelenítéséhez az egyik legtöbbet alkalmazott vegetációs index a Differenciált Normalizált Vegetációs Index (NDVI), amely általános információt közvetít a növényállomány zöldességéről, azaz a klorofilltartalomról. Mivel a nitrogén része a klorfillmolekulának, így minél magasabb az index értéke, annál inkább egészséges a növény.
Hivatkozások:
Bergman W (1979) Termesztett növények táplálkozási zavarainak előfordulása és felismerése. Budapest, Mezőgazdasági KiadóFüleky Gy, Sárdi K (2014) Tápanyag-gazdálkodás mezőgazdasági mérnököknek. Budapest, Mezőgazda KiadóFerencz V.: 1976. A levéltrágyázás elméleti alapjai. In. Levéltrágyázás. Szerk. Pecznik J., Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. 11–45.
Gila-Rácz Dalma
ABZ Drone Kft.