Borszőlő felszín alatti csepegtető öntözése – gyakorlati szemmel

Hazánkban az éves csapadékösszeg mennyisége folyamatosan csökken – az elmúlt 100 évben a változás 20 mm körüli értéket mutat.
A hosszú távú átlagos csapadékösszeg ugyan 600 mm körül alakul, de az egyes évek közötti eltérések drasztikus eltéréseket mutatnak – az elmúlt 20 éven belül következett be az elmúlt 120 év legcsapadékosabb (közel 1000 mm) és legcsapadékszegényebb (450 mm) éve egyaránt, ráadásul két egymást követő évben.

Ennél nagyobb probléma, hogy csapadékszegény év csapadékszegényt követ (2021, 2022), a téli „feltöltő” csapadék rendre elmarad, tenyészidőszakban kevés vagy semmi csapadék nem hull.

Nem is olyan régen még elképzelhetetlen volt, hogy szőlőt öntözzünk – bármilyen módon –, mára ez a helyzet változni látszik.

A világ számos táján, történelmi borvidékeken is egyre inkább elfogadottá válik a vízpótlás megoldása a termés biztonságossá tétele miatt.
Nem saját gondolat, az egyik termelő fogalmazta meg a következőt – ezelőtt húsz évvel a csapadékos évjáratok számítottak a gyenge évjáratoknak, mára a csapadékos évjáratok a jó évjáratok.

Többféle megoldás létezik a vízpótlásra.
A lombkorona feletti öntözés (mikroszórófejes, kertészeti szórófejes megoldások) a levélnedvességgel párhuzamosan megjelenő gombabetegségek miatt nem igazán jöhet szóba.

A csepegtető öntözés jelenthet megoldást a vízpótlásra, mely jellemzően háromféle módon kivitelezhető – kordonra függesztve, talajfelszínre fektetve és talajfelszín alá fektetve sor alá vagy sorközbe.

Ami közös a háromféle kialakításban: Mindhárom esetben csepegtetőcsővel, közvetlenül a gyökérzóna közelébe juttatjuk az öntözővizet a párolgási veszteségek minimalizálása mellett.

Nyilván a felszín alá telepített csöveknél a legkisebb a párolgás, illetve mivel nem a talajfelszínt, hanem a gyökérzónát öntözzük, a gyomosodás is kevésbé erélyes, mint a felszín feletti megoldásoknál.

A rendszerek kialakítása a következő: az öntözendő területet egyrészt a fizikai akadályok, váltások mentén, másrészt egyénileg szabott határokkal 3-5 ha közötti területegységekre bontjuk, egy egység lesz egy zóna.

Minden esetben arra törekszünk, hogy 24 óra alatt az öntözéssel a teljes felülettel végezni tudjunk.

A zónák csepegtetőcsövei talajfelszín, fagyhatár alá telepített műanyag csövekből kapják az öntözővizet az öntözőrendszer központjából.

A központban kerül elhelyezésre a vezérlő- és tápoldatozó egység – igény esetén a rendszer működtetése és felügyelete távolról, számítógépes vagy mobil felületről is elvégezhető.

A tápoldatozó segítségével bármely vízben oldható tápanyag kijuttatható a növényhez.

A központban kap helyet a szűrőrendszer, mely a vízkezelés és egyben a rendszer legfontosabb eleme – nem tiszta, hanem tisztított vízzel öntözünk. A csepegtetőcsövek kialakításukból adódóan képesek működni olyan vízzel, amelyben a szennyezők mérete nem haladja meg a 130 mikron méretet – mi ezt a szűrési finomságot a szűrőnkkel állítjuk elő.

A rendszerbe a szükséges nyomást és vízmennyiséget az öntözőszivattyúnk biztosítja, mely szintén a központban kap helyet.

Amennyiben kútvízzel öntözünk, általában tározó építése is szükséges a nem kívánt vas oxidálása, valamint a szükséges vízmennyiség tározása okán.

Mint minden rendszer, a csepegtetőnk is időszakos karbantartásra szorul – rendszeresen tisztítani kell a kialakított mosatóvezetékeken, felszín felé telepített rendszerek esetén a sorvégi mosatócsapokon keresztül.

Megtérül-e a befektetés?

A rendszer kialakítása nem olcsó, nagyságrendileg (terepadottságoktól, kialakítástól és vevői igényektől függően) legalább nettó 1,5-4 millió forint/ha beruházási költséggel számolhatunk.

Ennek a mai pályázati környezetben (amely jelenleg 2023 október 1-ig elérhető) 50%, öntözési közösségek esetén 70% része támogatható.

Tapasztalat alapján a kontrollterülethez képest mintegy +30% terméstöbblet, valamint a kontrollal azonos vagy jobb minőségű termés várható, mely az üzemelési költségeket levonva nagyjából 5 év alatt megtérül.

Mi szükséges a beruházáshoz, mi szükséges a pályázat beadásához, és hogyan segíti partnereit ennek elérésében a KITE Zrt.?

A beruházás minden esetben vízjogi létesítésengedély-köteles, melyhez magyar, jogosultsággal rendelkező tervező bevonása szükséges – ez az, amit a beruházó maga kell intézzen.

A műszaki specifikáció kialakításához a rajzot a tervező részére biztosítjuk, illetve a rendszerelemek leszállítását, a rendszer kialakítását is vállalni tudjuk.

További információért keresse a KITE Öntözési Üzletágának szakembereit!

Daróczi Imre, projektmenedzser