Még soha annyi hektárt nem öntöztek a magyar mezőgazdaságban, mint tavaly. Nem csoda, hogy az öntözőgépek forgalma is kiugróan nagy volt tavaly. De idén…?
Forró szárazság: 120 éves anomália
Még mindig szörnyű felidézni, mi is történt tavaly a Kárpát-medencében, ahol tavaly 120 milliméterrel esett kevesebb a 2020-asnál, és majdnem 20 mm-rel a 2021-esnél. Míg az országos átlag 550-650 között szokott lenni, tavaly az éves csapadékmennyiség 497 mm volt csupán, és természetesen ez is csak átlag: voltak olyan térségek, ahol 70 mm eső esett januártól nyár elejéig…! Legszárazabbnak január, február, május, július és október hónapok bizonyultak, amikor bő 50 százalékkal maradtak el a havi csapadékösszegek a sokéves átlagtól áll az Agrárközgazdasági Kutatóintézet jelentésében. A legszárazabb az Alföld volt, ahol 350-450 mm között alakult az éves csapadékmennyiség; a Dunántúlon az éves átlag csapadéknak 80-90, a Duna-Tisza közén 60–100, míg a Tiszántúlon 60-90 százaléka érkezett csak meg. A legrosszabb a helyzet az Alföld középső részén volt, ahol az átlagos csapadékmennyiség 50–60 százaléka, míg nagyobb területen 60-70 százaléka hullott csak le az év során. A szárazságot a hőség is súlyosbította: az elmúlt 120 év egyik legszárazabb és legmelegebb évén vagyunk túl.
Rekord milliárdok mentek el öntözőgépre
Miután nem pusztán a „szokásos” nyári aszályról volt tehát szó, nem csoda, hogy már a tavalyi év elejétől nagy lendülettel vették az öntözőgépeket a gazdák – írja a GÉPmax szakmai folyóirat. Az egész-éves öntözőgép-vásárlás jelentősen, mintegy 30 százalékkal felülmúlta a 2021-est. A tavalyi, majdnem 13 forintos összeg kevés híján épp 3 milliárddal több a 2021-estől. A gazdaságok többek között csévélős öntözőberendezéseket vettek (295 db, 1,9 milliárd; lineár öntözőberendezéseket 14412 m hosszúságban 2,3 mrd, körforgó rendszerűt pedig 65406 m hosszúságban 7,3 milliárd). Nem csoda, hogy tavaly ezzel az öntözött területek nagysága is nőtt, sőt, történelmi rekordot állított fel 133 ezer hektárral. A korábbi években ez alig érte el vagy haladta meg a 100-110 ezer hektárt.
Az esők és a hűvösebb szezon lassították a forgalmat
Hogy az állam által jó okkal szorgalmazott öntözésfejlesztés egyelőre nem tudott átütő növekedést elérni, annak számos oka van – az osztatlan birtokok lassú ledolgozásától a bérleti viszonyokon át a még mindig kissé nehézkes bürokráciáig. Idén ráadásul nem volt olyan komoly aszály sem – sőt, jellemzően csapadékos az idő az ország legtöbb termőhelyén –, ami további beruházásokra kényszerítette volna a gazdákat. Míg az AKI szerint 2022 első 3 hónapjában 1,3 milliárdért vettek a gazdaságok ilyen berendezéseket, az idei első negyedévben ennek csak alig több mint felét költötték ilyen beruházásra: 700 milliót – írta a GÉPmax.
