Húsa, bőre, olaja, zsírja, tolla és tojása egyaránt keresett; nem számít veszélyes állatnak, így tartása nem engedélyköteles – megéri emut tartani.
Általános jellemzők
Magyarországon 1995-ben kezdett ismertté válni ez a futómadár, azóta egyre inkább terjed. A struccal ellentétben nem számít veszélyes állatnak, így tartása nem engedélyhez kötött. Húsa, bőre, olaja, zsírja, tolla és tojása egyaránt keresett. Az csíkos emu csibék darabára 10 és 25000 Ft közötti. A kifejlett példányok magassága 170–180 cm, súlyuk pedig 35–40 kg. Az általánossággal szemben a nemek nem a külsöjük, hanem a hangjuk alapján különböztethetjük meg: a kakasok röfögő hangot adnak ki, míg a nőstények hangja dobolásra hasonlít.
Életszakaszok
Az emuk 52-56 napos költés (amit a hím végez, vagy annak hiányában a keltetőgép) után kelnek ki, néhány órával ezután pedig már lábra is állnak. 1 hetes korukra már képesek elhagyni a fészket. Veszélyforrást jelenthetnek számukra a ragadozó madarak, a rókák és a nagyobb méretű kutyák is, ezért gondosan elkerített helyen ideális őket tartani. Egyéves korukra elérik végleges méretüket, viszont ivaréretté csak később, 2-3 esztendősen válnak. A fogságban tartott emuk még 20 évnél is tovább élnek.
Tartási feltételek
Mivel tollazatuk tökéletesen hőszigetelő, a hideggel és a meleggel szemben is ellenállóak. Futósebességük 50 km/h körüli értéket üt meg. Szelíd természete miatt más állatokkal is tartható együtt, viszont stresszhajlama, aktív menekülési ösztönük miatt ajánlatos elkerítve tartani, amihez minimum 2 m magas drótkerítés szükséges. Tojásrakási időszakuk december és március közé esik; a tojások kékeszöld árnyalatúak.
Akár páros, akár csoportos tartásról van szó, az ólnak minden esetben három oldalról zártnak kell lennie, az uralkodó széliránynak pedig föltétlen háttal álljon, hogy a madár számára a komfortérzetet ez által biztosítsuk. Egyedenként 1 négyzetméternyi alapterület szükséges benne, a magasságot illetően 2 méter közeli az ideális.
Több egyedszám tartása bejelentésköteles, ezt az önkormányzat felé köteles jelezni a gazda.
Takarmányigényük
Az emuk többnyire vegetáriánusok: füvekkel, gyümölcsökkel és magvakkal táplálkoznak. Azonban előfordul, hogy a rovarokat, rágcsálókat és kisebb hüllőket is megeszik, tehát élelmezésük viszonylag egyszerűen kivitelezhető. Mivel azonban az emunak nincs vakbele, így a rostok emésztése kevésbé hatékony: következésképpen rostban szegény étrend javasolt. Ha túl sok rostot fogyaszt, az hasmenést okoz az állatnak.
Az egyszerű házityúkkal szemben begye sincs, ehelyett ún. zúzógyomorral rendelkeznek (vagyis emésztésüket törmelékek segítik), ezért nagyon is igénylik a kisebb kavicsok, sóder jelenlétét a táplálkozás során.
Az állat könnyen válhat kényszerevővé, így tanácsos napjában egy alkalommal bőségesen megrakni az etetőt (ez az ún. libitum takarmányozás), mivel jellemzően ez a madár többször eszik, de keveset. Az ivóvíz is adagolható ilyen formában.
Fontos, hogy rendszeresen jussanak vitalitásuk megőrzése érdekében E-vitaminhoz, szelénhez és mészhez, ezért ennek bevitelére a gazdának fokozottan ügyelnie kell, illetve külön gondoskodnia szükséges.
Ajánlás
Az emuk tenyésztéséhez ajánlott szakirodalom beszerzése is: Kujáni Györgyné Kujáni Zsuzsanna: Gazdaságos emutartás és tenyésztés kisgazdaságban című munkájában részleteibe menően kielemzi az állat tartásával kapcsolatos tudnivalókat. Illetve jól használható még Maria Minnaar: Emutenyésztők kézikönyve is.
Forrás: Bárány Zsófia EV
Görög Diána