fbpx

Hitel felvétele földvásárláshoz

Írta: Agrárágazat-2023/10. lapszám cikke - 2023 október 31.

Termőföldet venni ma, hazánkban nehéz feladat. A termőföld mennyisége korlátozott, folyamatosan csökken. A gazdálkodók nagy része szeretné gyarapítani birtoka méretét, ám erre kevés lehetősége van. Ha sikerül találni eladó területet, maga a procedúra, amíg végigmegy, elrettentő hatású is lehet, kifüggesztés – szomszédjog –, földbizottság és egyéb adminisztratív nehézségek következhetnek. Az utóbbi időben két olyan esettel is találkoztam, ahol ez a lassú folyamat felgyorsul, és sokkal kevesebb a bonyodalom. Az egyik ilyen az állami földárverés, a másik az őstermelő első földtulajdonhoz való jutása 10 ha alatti területen.

Az állami földárverések vonzóak az őstermelőknek termőterületeik növelése lehetőségeként. A termőterület egy szűkösen hozzáférhető erőforrás, új nem keletkezik, nagyon ritka alkalom, ha valaki tud vásárolni. Sok esetben, ha az őstermelő nem veszi meg az adott földdarabot, arra soha többé nem lesz lehetősége. Ezért mindenki megtesz mindent, hogy sikerüljön a földvásárlás. A földterületek árának jelentős emelkedése miatt viszont egy kisebb terület is súlyos milliókba kerül, nem ritka a 4–6 M Ft/ha ár egy akár közepes aranykorona-értékű terület esetén is. Személyes tapasztalatból kiindulva, olyan példát láttam, ahol a gazda 39 ha területet vásárolhat meg 156 M Ft-ért. Ez a terület csak egyben eladó, nincs lehetőség darabolásra, egyben kell kifizetni. A családi gazdaság jelenleg 120 ha területen gazdálkodik, azaz mintegy 30%-kal növekedne a területe. A jelenlegi termelése hagyományos gazdálkodás mellett évi 100 M Ft bevételt termel. 20–30% önerő mellett a felvenni kívánt hitelösszeg volumene jelentősen meghaladja a vállalkozás üzemmérete alapján még komfortosan nyújtható hitelösszeget, azt kb. 50%-os önerő esetén érné el. Hiába a magas fedezettség, a támogatott hitelfelvételi lehetőség, ez egy olyan gát, amit az őstermelő nem tud átlépni.

Banki szempontok

A bankok számára az ÖCSG vállalkozási forma nehezen megközelíthető hitelezési szempontból. A banki minősítőrendszerek pénzügyi kimutatások számain, valamint viselkedési adatokon alapulnak. Azokban az esetekben, amikor a földvásárló őstermelő, egy nagy termelő kft. tulajdonosa vagy közeli hozzátartozója, és a megvásárolt föld bérbe lesz adva a kft.-nek, a bankoknak könnyű dolguk van. A nagy mezőgazdasági cégek esetén a mérlegeredmény-kimutatás jó kiindulási alap. Földvásárlási hitelnél ez tud segíteni, hisz a kft. tulajdonosi köre mint őstermelő vásárolja a földet, és a nagy cég kezességvállalását úgymond ráhúzva – hisz úgyis az fogja tőle bérelni – lehet a bírálatot lefuttatni. A valóban kis (értem ez alatt az 1–200 ha területen gazdálkodókat) ÖCSG esetében viszont egy árva számot látunk, esetleg azt tudjuk, hogy ha 4-en vannak az ÖCSG-ben, akkor ezt a számot szorozzuk 4-gyel. Ez alapján minősíteni lehetetlen. Kis ügyfelekről van szó, kidolgozni egy naturáliaalapú minősítési rendszert, tesztelni, bevezetni jelentős költségekkel jár, és nem biztos, hogy lesz annyi jóváhagyott és bevételt termelő ügylet, amivel ez a befektetés megtérülne.

Éves beszámoló (mérleg és eredménykimutatás)

További nehézség lehet, hogy a kisebb vidéki bankfiókokban nem foglalkoznak vállalkozói hitelezéssel. Vannak olyan bankfiókok, ahol egy dolgozónak van jogosultsága kis kkv-k hitelezésére, de a mezőgazdasági tevékenység olyan speciális terület, ami miatt nem is mer foglalkozni vele, illetve a minősítési rendszerben eleve kizártak az őstermelők. Több hazai banknál a kisvállalkozói hitelezéssel foglalkozó országos központ is idegenkedik a mezőgazdaságtól, hiszen az erkélyládán kívül földdel még nem találkoztak. A kis, 10 ha alatti földvásárlásra vonatkozó ügyleteknél magas, 40–50% önerő mellett vállalható kockázatú hitel nyújtható. Ezek esetében viszont az a banki szempontból elgondolkodtató, hogy kicsi hitelösszeg miatt alacsony bevételt, nyereséget termel, nem biztos, hogy megéri egyáltalán. A minősítési rendszerek hiánya ebben az esetben is probléma, itt sem mindegy, milyen a kapcsolat az ügyintézőkkel, lehet-e valamilyen rugalmas módszert elcsípni, de garancia arra, hogy sikerülhet, bizony nincs.

Sokan úgy gondolkodnak, hogy a banknak nincs semmi kockázata, hisz fedezetnek ott a föld, annak értéke bőven fedezi az esetleges rosszul teljesítő ügyfelek okozta veszteséget. Egy igazi gazda sose hagyná veszni a földjét, ezért ez egy erős biztosíték, de – és ez nagyon fontos –, ha mégis szükséges érvényesíteni a zálogjogot, az egy nehéz jogi eljárás. Föld nem kerülhet csak magánszemély tulajdonába, így a bank sem lehet tulajdonosa, így mindenképp értékesíteni kell azt. A kényszerárverés nagyon elhúzódó folyamat, éveket is igénybe vehet, költségei az egekbe szöknek. Az a szomorú helyzet is előfordulhat, hogy hiába volt 50% az önerő, hiába azt látjuk, hogy a föld értéke csak nő, végrehajtás lezárásakor nem marad semmi a gazdának, csak még további adósság.

Mit lehet tenni?

A legfontosabb, hogy jó előre fel kell készülni, van-e lehetőség a számlavezető banknál a hitelfelvételre. Mai piaci környezetben csak a támogatott hitelek kamata az, ami elfogadható, kitermelhető mértékű, ezt viszont nem minden bank nyújtja. Ha már közeleg a fizetési határidő, késő kapkodni, ezért jó előre ki kell kérni egy előzetes bírálatot, mert egy korai elutasítás is sokkal jobb, mintha akkor tudjuk meg, hogy nem kapunk hitelt, amikor másnap már fizetni kellene. Megoldás lehet, ha nincs elég saját forrásunk, ha több gazda összefog, és együtt vásárolják meg a földet. Ha semmilyen megoldás nem jöhet szóba, tudni kell elengedni a lehetőséget, és bízni benne, hogy a későbbiekben is lesz esély a területeink növelésére. Érdemes azt is átgondolni, hogy amikor a gazda értékesíti a terményét, legyen számla, legyen az ügylet lepapírozva, esetleg ne csak átalányadózást válasszon, hanem tételes költségelszámolást, mert ha vannak kézzelfogható számokat tartalmazó bevallások, a bankok könnyebben tudják minősíteni a vállalkozást, nagyobb esély van hitelfelvételre, a pozitív bírálatra.

Fesztóry Ottó