Félelmetes árzuhanással indult a tavasz, de az ősz kedvezőbb piaci helyzetet hoz a tejtermelőknek. Az eddig takaréklángon üzemelő tejágazatot ugyanis meglepte a vásárlók visszatérése, a kereslet növekedése.
Az európai nyerstejárak tavaly január óta folyamatosan nőttek, majd a decemberi 58,25 eurócentes csúcs után megfordult a trend, és 2023 szeptemberét már 43,54 centes árral zárta a közösség. Olaszországban október első napjaiban viszont már 55 eurócent körüli árat fizettek a termelőknek a beszállított tejért, többet, mint augusztusban. A trendforduló érzése itthon is elkapta a termelőket, hiszen az olasz kereslettel járó magasabb kiviteli ár mindig jobb belföldi árakat is hoz.
Féléves árzuhanás
Az Agrárágazat másfél éve járt utoljára az Emődi Mg. Zrt. tehenészetében (Borsod-Abaúj-Zemplén). 2021 nyarán is a drágulás előszelét érezte a gazdaságvezető, Kaposvári Péter – és nem tévedett. „Általában a tejtermelés nyereségét a támogatások adják, tavaly azonban a teljes önköltség feletti árbevételt hozott a tej, nagyon jó évet zártunk. Idén márciustól egy fél éven át romló jövedelmezőséggel szembesültünk, de úgy látom, hogy az év végére ismét áremelkedés jön. A terménypiacon is változásra számítok, mivel az nem normális jelenség, ha a csúcstermés sem hoz nyereséget.”
Náluk januárban 235 forint körül alakult a tej ára, a szeptembert pedig 161 forintos elszámolóárral zárták. Más üzemekben ennél is nagyobb mértékű volt az áresés, nagyjából harmadával volt olcsóbb a tej, mint az év elején. Ezzel párhuzamosan a termények piacán is nagy volt a zuhanás. „A tömegtakarmányt persze magunknak állítjuk elő, ebből a tehénnek tudni kell termelni 30 litert. Az efölötti teljesítményhez már koncentráltabb takarmányra van szüksége. Mi repcedarát használunk plusz fehérjeforrásként, melaszt főként a cukor pótlására, és a fejőrobotokban kapnak még a tehenek olyan kész tápot, ami a védett zsír és fehérje mellett rostkiegészítés is tartalmaz” – mondja a cégvezető. A telep döntően szexált spermát használ, így könnyű az állomány megújítása. 2-3 laktáció után selejtezik a teheneket, aminek két előnye van: egyrészt egy jó kondiban lévő állatot tudnak eladni olyan magas áron, ami fedezi egy új üsző beállításának költségeit (500–600 ezer forint), másrészt egy fiatal jószág sokkal könnyebben termékenyül és ellik, egészségesebb, jobb a takarmányhasznosítása is, mint egy öregebbnek.
A vemhesség és tejelés egy élsportolói munka, ami gyors elhasználódással jár – kommentálja a mutatót a szakember. Szerencsésnek mondja magát, hogy egy fiatal, lelkes állatorvost sodort hozzá a szél, aki Németországból jött haza, és miután alkalmazásba vette, Emődre házasodott. Ő már remélhetőleg itt marad.
Emelkedő költségek
A gazdaságban nyolc fejőrobot áll mintegy 430 tehén rendelkezésére. A borjakkal, üszőkkel együtt nagyjából 900 állattal rendelkező gazdaság 1200 hektáron termeli meg a telep takarmányszükségletét, és jó években a piacra is jut termény. A tavalyi nem ilyen volt, a tömegtakarmánynak való sem termett meg, vásárlásra kényszerültek. „Magas volt a tejár, de ősszel már megéreztük az energiadrágulást is. Hiába helyeztünk üzembe májusban egy 150 kW teljesítményű napelemparkot, a méretezési kötelezettségek miatt az csak nyáron fedezi a telep szükségleteit. Éves szinten az energiaigényünk mintegy 30 százalékát állítjuk elő, de így is megduplázódtak az áramra fordított kiadásaink.”
A másik súlyos tétel a működésben a munkaerőköltség. 25 fővel dolgozik a gazdaság, senki nem kap minimálbért. Az éves bruttó bérkiadás idén 150 millió forint lesz. Az inflációt az év elején 15 százalékos emeléssel kompenzálták, amit félévkor ismét meg kellett toldani egy egyszeri juttatással, és van 13. havi fizetés is. A differenciálást egy technológia pótléknak nevezett mozgóbérrel oldják meg. Az üzemanyagárak is fájóak, így egészen rendkívüli, ha egy tehenészet mégsem panaszkodik. Tény, hogy nagy projektjeik másfél éve nincsenek, a digitális gépbeszerzési pályázaton sem vettek részt. Örültek, hogy az azt megelőző állattartótelep-korszerűsítési beruházásokat befejezhették az anyagárak elszabadulása idején. Eladni sem tudtak minden terményt, még mindig a nyakukon a tavalyi napraforgó és az idei repce fele, de búzából is bőven van még. A kukorica és a cirok jobb híján lábon várja, hogy egy kis helye legyen. Kaposvári Péter mégis elégedett, mert tudja, hogy vannak olyan tartalékaik, amik másoknak nincsenek.
Aranyat érő tartalékok
Fut egy GINOP-pályázatuk, ami sok működési költséget fedez, több évi gázolaj-visszatérítési támogatást még nem igényeltek meg, és felvettek 190 milliót a kedvezményes kamatozású Agrár Széchenyi Kártyával, amit nem felhasználtak, hanem lekötöttek. Számítanak az állatjóléti kifizetésekre és persze a földalapú juttatásokra is. „Ezen a téren csúszástól tartok. A műholdas félremérések miatt rengeteg volt a helyszíni ellenőrzés. Sok gazdaságvezető azt sem tudja, hogy kint jártak nála, majd csak később szembesül vele, hogy hiba van, és késik a kifizetés. Nálam is kukoricának nézte a műhold a cirkot, ami megesik, de nem értem, mit vitázunk azon, hogy miért 55 százalékos a lombtrágya-használatom az ígért 75 helyett, mikor az 1 pont így is, úgy is megvan, mellette meg kiválóan teljesítettem a diverzifikációt” – sorolja azokat a vállalt kötelezettségeket, amelyekért idén az agroökológiai plusz támogatások járnak az emődi gazdaságban.
Kaposvári Péter arra is rámutat, hogy sokan megelőlegeztették (faktoráltatták) maguknak a területalapú kifizetéseket, ha pedig nem jön a pénz, akkor a bank is újratárgyalja a hitelfeltételeket. „Nagyon sok, pár tíz hektáros gazdaság léte múlik az év végi támogatásokon. Már én is kaptam bérleti felajánlást az egyik gazdálkodótól, aki most hagyja abba.” Ő maga pozitív évzárást remél, persze azon az áron, hogy másfél évük pénztologatással és kibekkeléssel telt el. „Voltak terveink gépberuházásra, tehénlétszám-fejlesztésre, ezekből semmi nem lett. Idén egy csodagép, egy osztott magtartályú sávos vetőgép végzett nálam repcevetést. Nagyon nagy hasznát venném tavasszal, amikor a szenázsnak való rozs vagy tritikálé után azonnal jönnie kell a kukoricának, ciroknak. De hát 100 millió az ára, éveken át csak az amortizációt nyelnénk, meg a hatalmas szervizdíjakat. Az ilyesmihez nagyobb üzemméretre van szükség, vagy nyugisabb évekre…”
A válságsorozat Kaposvárit is elgondolkodtatta, mit lehetne másként csinálni. Volt itt régen iregi csíkos napraforgó, fénymag, olajtök, de olyan keresleti hullámzásokat éltek át velük, hogy végül a tömegáruknál maradtak. Céltermeltetésben biztos piaca lenne a vetőmagnak, de ahhoz meg helyük nincs. Ennyi állat mellett nincs mozgástere az izolációs távolságoknak. „Végül arra jutottam, hogy még több tárolót építenék, mert azt látom, hogy ha nem ma, akkor holnap jó ára lesz gabonának, napraforgónak. Egyebekben pedig egy korszerű gépparkra törekszem. Már nagyon várom az új pályázati kiírásokat.”
Jönnek a jobb árak Csökken a világ tejtermelésnek bővülése, de eddig a fogyasztás is nagyon visszafogott volt a magas infláció miatt. Új-Zéland, Ausztrália, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Uruguay, Brazília és Argentína tejtermelése 2023-ban éves szinten 0,3%-kal, 2024-ben pedig 0,4%-kal nőhet a Rabobank szerint. A gyenge kereslet miatt a globális kereskedelmi árak augusztusra ötéves mélypontra estek. Az árcsökkenés azonban ismét lendületet ad a fogyasztásnak, ami azt jelenti, hogy visszalendül az inga. Keresik a boltokban a tejtermékeket, de mivel a 2023-as gazdasági környezet nem kedvezett a tejágazati fejlesztéseknek, így a kínálat nem képes azonnal reagálni. Ez növekvő árakat jelent. Visszafogja az optimizmust, hogy Kínában a vártnál lassabb a gazdasági fellendülés, és a világ egésze törékeny egyensúlyt mutat. Ezért pillanatnyilag csak az áremelkedés biztos, a mértékét már nehezebb megbecsülni. Fontos jel azonban, hogy szeptember folyamán csaknem 12%-kal emelkedett a tej ára Új-Zélandon.
Gönczi Krisztina
