Gazdaságok mennek tönkre, csökken a tejelőtehén-állomány – sok gazdaság nem tudja 40 centes ár felett értékesíteni a nyerstejet, de a többiek is sorban állnak az EU-s és állami támogatásokért.
Idehaza is csökken a nyerstej ára
A magyar tejágazatban a nyerstej ára csak szeptemberre stabilizálódott annyira, hogy megállt a megelőző 7(!) hónap folyamatos árcsökkenési trendje, és az ár megállapodott kevéssel 153 forint felett. Ez az ár is azonban ötödével kisebb, mint a tavaly ősz eleji. Egy fokkal jobb a kiviteli ár (a szeptemberi 4,5%-os növekedéssel elérte a bő 16 forintos kilónkénti árat), ami viszont ugyancsak sokkal, 26%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál (igaz, a felvásárlási árat 6,5%-kal meghaladja). Ez az egész EU-re jellemző: az EU-27 átlagára két év emelkedés után január óta csökken, és összességében 20%-kal süllyedt az egy évvel korábbi ár alá
Litvániában is zsugorodik az ágazat a gyenge árak miatt
Nagyjából ezeken az árszinteken húzódik meg az a határ is, ami most komoly nézeteltérést generál a litván tejágazat és az ottani agrárvezetés között. Augusztus végén Kestutis Navickas, Litvánia mezőgazdasági minisztere bejelentette, hogy a 10,66 millió eurós uniós állami támogatást csak azoknak a mezőgazdasági termelőknek fizetik ki, 2023 április-júniusában literenként 0,40 eurónál (cikkünk megjelenésének napján159 forint/kg) alacsonyabb áron adták el tejüket. A litván versenytanács mellett számos ottani nagygazdasági bírálja a döntést, mivel sok gazdálkodó nem jogosult állami támogatásra, illetve egyes nagygazdaságok magasabb áron értékesítik áruikat.
Ugyanakkor azonban a rossz árak miatt tejtermelő gazdaságok sora megy csődbe: idén az iparág bevétele nagyjából 120 millió euróval csökkent, a rossz piac a 11600-ból csaknem 3000 gazdaságot szorított ki. Az ország tejelő 202 ezres állománya 7600 tehénnel zsugorodott, az idei tejtermelés várhatóan újabb 3%-kal csökkent, és a tejfeldolgozókat kínálati hiány sújthatja.
