Piac, összefogás, marketing kell a hazai pulyka-szektornak

Hazánk nemrég a világ legnagyobb pulykafogyasztó nemzetei között volt. Az utóbbi években meredeken csökken a tartási helyek és az ágazati állattartók száma. Noha a hazai pulykahústermékek biztonságosak és jó minőségűek, az ágazat számos kihívással néz szembe.

Kitörési pontokat keres a nagy értékteremtő ágazat

A magyar baromfiágazat a legnagyobb termelési értéket előállító állattenyésztési szektor: évente 700 ezer tonna vágóbaromfi termelésével, mintegy 1,2 milliárd étkezési tojás előállításával 500-550 milliárdos alapanyagértéket állít elő. A baromfiágazaton belül a pulyka részesedése 2022-ben a vágóállat előállításból szűk 13% volt, ami nagyságrendileg a fele a 2002-es értéknek (27%) – áll Magyar Pulykaszövetség éves összegzésében. A csökkenő arány részben az alacsonyabb termelési mennyiségnek, részben pedig a csirke- és pecsenyekacsa-ágazatok intenzív növekedésének tudható be. Bár a teljes pulykaágazat nehéz időszakot tud maga mögött, a szövetség elkötelezett abban, hogy felkutassa és megtalálja azon ágazati kitörési pontokat, mellyel a pulykát és minőségi termékeit újra népszerűvé, kedveltté tehetik a fogyasztók körében.

Kevesebbet esszük

Magyarország korábban a világ legnagyobb pulykafogyasztó nemzetei között volt. A 2003-2004-es években Izrael és az Egyesült Államok után hazánkban fogyasztották a legtöbb pulykahúst 7-7,5 kg/fő éves fogyasztással. Becslések szerint ez az érték mára megfeleződött, így a fogyasztásunk az EU országok átlagos értékének tekinthető (EU27 3,7 kg/fő/év). A szakmai szervezet úgy látja, hogy a visszaesés összetett hatás eredménye, melyben komoly szerepe volt az elmúlt évek gazdasági következményekkel járó eseményeinek (COVID-19; orosz-ukrán konfliktus, energiaválság, az infláció stb.), amik miatt a prémium termékek (köztük a pulykahús) piacait is megviselték, a kereslet mértéke is csökkent.

Visszaesés, költségemelkedés

Az ágazati méretcsökkenés több mutatószámot szemlélve is egyértelműen látható. A szövetség taglétszáma a 2021-es 256-os értékről idén tavaszra 198-ra csökkent, a tartási helyek száma ezzel párhuzamosan 325-ről 269-re csökkent. A BTT adatbázisa alapján jelenleg pulykatenyésztésre, -nevelésre és -hizlalásra ma 1275 ezer négyzetmétert használnak a termelésben.

A termelési költségeket alapvetően befolyásolta az elmúlt időszak takarmány árai. Ez a 2021-es árszinthez képest 2022-ben olyan magas árszintet ért el, mely hosszú időre meghatározta az ágazat fejlődési pályáját. Az okok közül ki kell emelni a hazánkat sújtó történelmi aszályt, valamint az orosz-ukrán konfliktusból adódó bizonytalanságot. A magas árszint 2023. első félévét követően csökkenni kezdett, de még mindig nem tért vissza a 2021.évi normálisnak mondható árszinthez.

A magasabb árszint is vitte a vásárlókat

A hazai élőbaromfi-felvásárlás hosszú idősoros adatai egyértelműen az ágazat növekedését mutatják. A pulyka esetében viszont az ágazat egészére vonatkozó növekedés nem igazolható. Szemléletes adat, hogy míg 2002-ben az összes felvásárolt élőbaromfi 27%-át adta a pulyka, addig ez az arány 20 év után közel a felére csökkent. Mivel az adatok a hazai vágó-feldolgozó üzemek élőállat felvásárlási mennyiségeit mutatják, abban nem szerepel a külföldi élőállat értékesítés. Hazánk élőpulyka-előállítás volumene 7-7,5 millió db/év, melyből várhatóan idén 5,5 millió hazai vágóüzemekben kerül feldolgozásra.

A szövetség úgy látja, hogy a hazai pulyka mindig is a prémium minőségű, ugyanakkor még a fogyasztók jelentős hányada számára elérhető árú húsok közé tartozott. Közismerten magas táp- és biológiai értéke magasabb árszintet tesz szükségessé, ezért a közelmúltbeli és mostani gazdasági események következtében sok vásárlót veszített.

Az ágazat a problémák orvoslására a növekedés és fejlődés lehetőségeit keresi a termékpálya különböző területeinek szakértőivel, lévén a közös gondolkodásban mindenkinek megvan a maga szerepe, a tenyésztőcégektől a vágó-feldolgozó üzemekig.

Összefogás, piackövetés, marketing kell

A szövetség szerint szükséges meg teremteni azt a közös fórumot, ahol a tenyésztőcégek be tudják mutatni a „jövő pulykáját”, a tenyésztési programjaik eredményeit. Ehhez kell igazítani a keltetést, keltetői kezeléseket, valamint a termelés (nevelés és hizlalás) technológiai fejlesztéseit, takarmányozási programját. A szövetség úgy látja, folytatni kell az új, a változó fogyasztási igényekhez alkalmazkodó termékek fejlesztését, és le kell követni a globális élelmiszeripar innovációit a vágó-feldolgozó üzemek esetében is. A friss húsok és a késztermékek és konyhakész termékek piacán is keresni kell a termékfejlesztés új, innovatív megoldásait. Nem utolsó sorban marketingtevékenységgel emelni kell a pulykahús termékek image-t, növelni fogyasztását.

Ezzel valósítható meg egy gazdaságosan és fenntartható módon működő pulykaágazati modell, melyben a hazai ágazati szereplők is (köztük a vágóhidak, keltetők, előnevelők és hizlalók) egyaránt képesek működni – írja az ágazati összegzés.