A tudósok számos olyan genetikai jellemzőt azonosítottak, amelyek megmagyarázzák a jelenlegi H5N1 vírusok azon képességét, hogy gyorsan terjednek, és több fajt is megfertőzzenek.
A kutatások azt találták, hogy több vírusgén úgy cserélődött és fejlődött, hogy együtt hatnak a madarak fertőzésére, átvitelére és fennmaradására való alkalmasság javítására. Ugyanakkor jó hír, hogy a vírus csak kis távolságokat (kevesebb, mint 10 métert) képes megtenni, és nagyon valószínűtlen, hogy a farmok között a levegőben terjedne. Továbbá a fertőző vírus egyelőre nem alkalmazkodott az emberhez.
Ezek a Brit Állat-egészségügyi Ügynökség (APHA) által vezetett 8 tagú FluMap konzorcium első eredményei között szerepelnek. Olyan laboratóriumi eszközöket fejlesztettek ki, amelyek képesek kiváltani az immunválaszt olyan madaraknál, amelyek életük során madárinfluenza-vírussal érintkeztek. A tudósok felfedezték, hogy bizonyos tengeri madarak a madárinfluenzával szembeni immunitás kialakulásának jeleit mutatják, sőt, a madarak egy részénél az előzetes vizsgálatok a H5N1 elleni specifikus immunitást, gyógyulást mutattak. A madárinfluenza-vírusok azonban hajlamosak a változásra, így az antitestszintek idővel valószínűleg csökkenni fognak, mivel a jövő évi utódok nem lesznek garantáltan immunisak, ami arra utal, hogy a populáció szintjén még nincs jelentős előny, írja az APHA.
A járvány Magyarországon is gyors terjedéséről itt és itt is írtunk legutóbb.
forrás: PoultryWorld
![a_napraforgo_betakaritasa_es_soros_adapterei_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/06/a_napraforgo_betakaritasa_es_soros_adapterei_001-375x281.jpg)
