Fogy a levegő a magyar csemegekukorica-ágazat körül

A konkurensek erősödése, a klímaváltozás, a költségek emelkedése miatt egyre kevésbé képes állni a versenyt a magyar csemegekukorica. Úgy járunk ezzel is, mint a búzával: hiába dolgoztunk év(tized)eket egy-egy piac megszerzéséért-megtartásáért, most egykettőre kiszorítanak a versenytársak.

Piacvesztésben

A csemegekukorica (szemben a takarmányáruval) nem tárolható, mind a termelőnek, mind a feldolgozónak az az érdeke, hogy a termény mielőbb a fagyasztótasakban vagy a konzervesdobozban végezze. Az utóbbi években a probléma Európában az, hogy a termelés nem képes lépést tartani a feldolgozói, vásárlói igényekkel. A kontinens gyártását lényegében lefedő Európai Csemegekukorica-feldolgozók Szövetsége szerint tavaly 465 ezer tonna feldolgozott terméket állítottak elő (325 ezre tonna konzerv, 140 ezer tonna fagyasztott). Ugyanakkor az utóbbi 6 évből 5-ben nem volt elegendő alapanyag a feldolgozóüzemek részére. Hasonlóval találkozott tavaly a magyar Mirelite Mirsa Zrt., amely – mint azt tavaly a Növekedés.hu-nak a vezérigazgató, Losó Viktor nyilatkozta – például a hosszas munkával jól kiépített japán piacán tapasztalta, hogy miután a vásárlói igényeknek azonban csak a felét tudták kiszolgálni, a partnereik a kínai beszállítók felé fordultak. Kína már Európában is számottevő, 15-20 százalékkal van jelen – ráadásul 2 év alatt nőtt az ötszörösére! –, és gyorsan nő a lengyel termelés is. Igaz, a kínai termelőket a busás állami támogatás, nem pedig a technológiai hatékonyság erősíti.

Többet kér, kevesebbet hoz

Magyarországon a csemegekukorica vetésterülete az utóbbi években kevéssel 30 ezer hektár felett mozog, idén is szűk át szűk 32 ezer hektáron vetették. Az országos átlagos általában 12-14 tonna körül mozognak. Ez a kultúra a messze többet követel meg, mint a takarmánynak termelt kukorica: sokkal precízebb technológia, több inputanyag, öntözés – azaz intenzív üzemi körülmények kellenek az eredményességhez. Ugyanakkor a két éve markánsan emelkedő költségek, a tavalyi aszály és általában a klímaváltozással érkező hektikus, száraz és melegedő időjárás, illetve a konkurensek erősebb árai mellett ez a fokozott intenzitás egyre kevésbé érvényesíthető az árakban. Tavaly a MezőHírben az Agro-Harta Zrt. vezérigazgatója, Szikszai Tamás több példát is említve vázolta, miért „nem jön ki a matek” más szántóföldi haszonnövényekkel való összevetésben.

Harcban az olcsó kínaival

Magyarország globálisan a gyorsfagyasztott csemegekukorica exportjában (az USA után) élvonalbeli szereplő. Kérdés, meddig. Laptársunk értékelése, illetve FruitVeB minapi konferenciájának idevágó előadásai szerint bár a kínai piacszerzés Európában gyors ütemben nő, ez csak addig igazán fenyegető, amíg nem tudunk saját termelésből eleget nyújtani a konzerviparnak. Márpedig idén van elég alapanyag – európai szinten 4,5 százalékkal nőtt a termelés –, ezért középtávon nem az európai fogyasztás növelése, hanem a kínai befolyás visszaszorítása lehet a cél. Azért ez sem lesz egyszerű, mert a kínai import árában 30-50 százalékos állami dotáció van, és már a minősége sem olyan, hogy az európai élelmiszerbiztonság megalapozottan visszafordíthassa az árut…